HÍREK
A Rovatból

Szijjártó Péter szerint közel a megállapodás: a Mol lehet a szerb olajcég többségi tulajdonosa

A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez az üzlet történelmi előrelépést hoz a régió energiaellátásában. A cél, hogy a magyar, szlovák és szerb finomítók együttműködve stabilizálják az árakat.


Napokon belül eldőlhet a szerb NIS olajvállalat sorsa: a Mol az orosz többségi részesedés megvásárlásáról tárgyal Belgrádban, miközben az ügy Közép-Európa energiaellátásának biztonságát és az árakat is átrajzolhatja.

A tárgyalások a napokban fontos mérföldkőhöz értek, és napokon belül létrejöhet a megállapodás a NIS-ben lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról a Mol, az orosz tulajdonos Gazpromnyefty és a szerb vezetés között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.

A kormányzati indoklás szerint a Mol belépése és a szlovák (Pozsony), a magyar (Százhalombatta) és a szerb (Pancsova) finomítók összehangolt, integrált működése történelmi léptékben javítaná a régió ellátásbiztonságát.

„Magyarország kormánya azért támogatja a Mol bevásárlási szándékát a NIS-be, mert ez akkora előrelépést biztosítana a közép-európai térség energiaellátásának biztonsága szempontjából, hogy ehhez fogható biztonságban Közép-Európa energiaellátása még soha nem volt.

Három, szárazföld által körülzárt, kőolajmezőkben nem túl gazdag ország, Szlovákia, Magyarország és Szerbia kőolajrendszerének összehangolt működése, a pozsonyi, a százhalombattai és a pancsovai kőolajfinomítók integrált működése mind az energiaellátás biztonsága, mind az energiaárak szempontjából egy olyan helyzetet fog teremteni, amilyen jó helyzetben még soha nem volt a közép-európai térség” – mondta Szijjártó. A miniszter hozzátette: „Olyan jó helyzetet fogunk teremteni az árak és az ellátásbiztonság szempontjából is, amilyen helyzetben Szlovákia, Magyarország és Szerbia még nem voltak.”

A magyar fél cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Mol csak piacot akarna szerezni, és a pancsovai finomítót bezárná.

Szijjártó Péter szerint ezek „álhírek, egy szándékos zavarkeltő művelet elemei, hiszen pontosan tudjuk, hogy bármilyen jó is egy ügy, ellenérdekeltek mindig vannak”, írta az MTI.

Az ügyletet ugyanakkor bonyolítja, hogy az amerikai szankciók miatt a NIS működéséhez és a tulajdonosváltáshoz is engedélyekre van szükség.

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókért felelős hivatala (OFAC) a cég működésére január 23-ig, a tulajdonosváltásról szóló tárgyalásokra pedig március 24-ig adott engedélyt. Aleksandar Vučić szerb elnök korábban arról beszélt, hogy a végleges szerződést február-március környékén írhatják alá.

A NIS többségi tulajdonosa jelenleg két orosz cég, a Gazprom Nyeft és a Gazprom-érdekeltségű Intelligence, amelyek együttesen 56,15 százalékos részesedéssel bírnak, míg a szerb állam közel 30 százalékot birtokol. A Mol mellett az abu-dzabi ADNOC olajvállalat is szóba került lehetséges vevőként, miközben a szerb kormány jelezte, hogy legalább további 5 százalékos részesedést szerezne a cégben a nagyobb befolyás érdekében. Az 56 százalékos orosz pakett értékét elemzők körülbelül 1,4 milliárd euróra becsülik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor üzent a DPK-soknak: A Fidesz meggyengült, a megújulás máshonnan jön
Orbán Viktor a DPK tagjainak írt üezentben értékelte a választási vereséget. Azt írta, a Fidesz ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására, a változásnak alulról kell jönnie.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Orbán Viktor egy, a DPK tagjainak címzett üzenetben értékelte a választási eredményeket, és vázolta fel a jobboldal előtt álló feladatokat. Bejegyzése elején a vereség súlyosságát hangsúlyozta: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.” Elismerte, hogy a hatalmas kampánymunka ellenére sem sikerült győzni, majd köszönetet mondott a támogatóinak.

Szerinte az ő és a „Harcosok Klubjának” köszönhető, hogy „a nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem.”

A leköszönő miniszterelnök szerint a vereség után egy új politikai korszak kezdődik, amelyet a hamarosan hivatalba lépő kormány jelleme fog meghatározni. Úgy látja, egy liberális berendezkedésű, az Európai Parlamentben tapasztalthoz hasonló „nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik.” Emiatt az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a „nemzeti korszak vívmányainak” megvédését tartja.

Ehhez azonban megújulásra van szükség. Orbán Viktor szerint „a Fidesz, mint nagy kormányzópárt meggyengült”, és ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására. Állítja, a változásnak nem a pártból, hanem alulról kell érkeznie. „A megújulásnak nem a pártból, hanem olyan kisebb-nagyobb klubokból, körökből kell jönnie, ahol hisznek a nemzeti gondolatban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a DPK egy ilyen platform, így kulcsszerepe van a folyamatban.

A kampányt úgy értékelte, hogy a választók két ajánlat közül választhattak. Míg „a Tisza azt ígérte, hogy jobb lesz az emberek élete, ha a változásra szavaznak”, addig az ő oldaluk a biztonságra helyezte a hangsúlyt: „a veszélyek korában élünk, a járt utat járatlanért el ne hagyd!”

„A szavazók… az elsőt választották. Kívánjuk, hogy igazuk legyen. Még akkor is, ha kitartunk amellett, hogy mi döntöttünk jól” – írta.

A jövővel kapcsolatban borús képet festett, szerinte „az önkény és az akarnokság korszakába lépünk”. Úgy véli, az új hatalom az alkotmányos garanciák eltörlésére törekszik, „lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot”, és meg akarják szüntetni a védett energiaárakat. „Aggasztó jelek ezek, mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk” – tette hozzá.

Levele végén összefogásra, közös gondolkodásra és újjáépítésre szólított fel, hangsúlyozva, hogy a DPK hálózata a megújulás egyik fontos pillére, és számít a tagok javaslataira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik az Index főszerkesztője, már meg is van az utódja
Május 15-től Gedei Norbert veszi át az Index főszerkesztői posztját Fekete-Szalóky Zoltántól. A váltás az Indamedia csoportszintű, divízióalapú átalakításának része.


Hat év után főszerkesztőt vált az Index: kedden a lapnál tartott dolgozói tájékoztatón jelentették be, hogy Fekete-Szalóky Zoltán május közepén távozik a posztjáról.

Utódja házon belülről érkezik, május 15-től Gedei Norbert eddigi főszerkesztő-helyettes veszi át a lap vezetését.

A váltás egy hosszabb távú, csoportszintű átalakítás része. Az Indamedia közleménye szerint a divíziók szerinti működésre való átállás világosabb felelősségi köröket, hatékonyabb együttműködést, valamint erősebb stratégiai és tartalmi fókuszt teremt a portfólió egészében.

Az új főszerkesztő feladata a szerkesztőségi működés továbbfejlesztése, a márka szakmai karakterének megerősítése, valamint az új, csoportszintű struktúrához illeszkedő tartalmi és működési stratégia megvalósítása lesz.

A távozó Fekete-Szalóky Zoltán több mint hat éven át játszott meghatározó szerepet a portál életében. A közlemény kiemeli, hogy vezetése alatt a szerkesztőség stabilan őrizte piacvezető pozícióját, és 2024-ben olyan olvasottsági sorozatot ért el, amelynek során az Index 58 egymást követő napon keresztül mindennap az első helyen szerepelt a DKT/e.gemius közönségmérési rangsorában. A lapvezetés és az Indamedia is köszönetét fejezte ki munkájáért.

Az új főszerkesztő, Gedei Norbert egy kihívásokkal teli időszakban veszi át a lap irányítását. Az Index az elmúlt hónapokban több sajtó-helyreigazítási ügybe keveredett a Tisza Párttal. Az Index által bemutatott, valójában nem létező 600 oldalas adócsomagról szóló cikk miatt Magyar Péterék perre mentek, a bíróság pedig jogerősen is a pártnak adott igazat, és helyreigazításra kötelezte az Indexet. Magyar Péter az ítélet után élesen bírálta a lapot, azt írta: „az Indexnek papírja van róla, hogy egy hazug szennylap”.

A Tisza elnöke többször is a „Mészáros Lőrinc-féle Indexként” hivatkozott a portálra.

Az Index vasárnap tette közzé a bíróság által előírt helyreigazítást, amelyre reagálva a leendő miniszterelnök azt írta, nem elégszik meg ennyivel, a helyreigazítást a portál címlapján várja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
92,5 milliárd forint osztalékot fizettek Balásy Gyula államnak felajánlott cégei 2017 óta
A G7 elemzése szerint a kormányzati kommunikációs guru cégcsoportjának négy fő vállalatából vették ki ezt a hatalmas összeget. A tulajdonosoknak 2017 óta fizettek jókora osztalékot, miután a cégek elkezdték sorra nyerni a milliárdos állami megbízásokat.


Ahogy arról beszámoltunk, Balásy Gyula hétfőn a Kontrollnak adott interjújában bejelentette, hogy ingyen az államnak adná a kormányzati kommunikációs megbízásokkal kitömött cégcsoportját. válaszolni arra a kérdésre, hogy mennyi nyereséget termeltek a cégei, a G7 utánanézett ennek a vállalatok beszámolói alapján. Kiderült, hogy

a négy fő érdekeltségéből 2017 óta összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok.

A lap szerint a New Land Media, a Lounge Design, a Lounge Event és a Visual Europe Zrt. 2017 előtt nem fizetett érdemi osztalékot, azóta viszont hatalmas összegeket utaltak a tulajdonosoknak.

A New Land Media és a Lounge Design közel 55 milliárd forintos osztaléka teljes egészében Balásy Gyulához került, a Lounge Event 30,5 milliárdjából pedig csak néhány százmillió forint jutott egy 2021-ig résztulajdonos üzlettársnak.

A sorból a Visual Europe Zrt. lóg ki némileg, az innen kivett bő 7 milliárd forint nem közvetlenül a milliárdost gazdagította, mivel a céget a New Land Medián keresztül, több tulajdonossal birtokolta.

Balásy a nagy port kavart Kontroll-interjújában azt mondta, közjegyzői okiratban felajánlja „a médiavásárló, a kommunikációs, a rendezvényszervező és a rendezvénytechnikai” vállalatait a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek állami-kormányzati feladatai túlmutatnak a piaci kommunikáción, és szeretné bebiztosítani a közel 500 munkavállaló és a mintegy 3000 alvállalkozó jövőjét. A döntés hátterében állhat az is, hogy állítása szerint múlt hétfőn több cégének bankszámláját előzetes jelzés nélkül, „technikai hibára” hivatkozva befagyasztották, ami megbénította a kifizetéseket.

Hogy a most felajánlott cégek milyen szerepet játszottak, azt jól mutatja, hogy a Transparency International egy korábbi jelentése szerint

Balásy Gyula egyike volt annak a négy kormányközeli üzletembernek, akiknek cégei a közbeszerzési megbízások negyedét nyerték el 2021 és 2023 között.

Az érdekeltségeihez kötődtek a kék plakátos kampányok, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőlük közel egymilliárdért protokolleszközöket, a MÁV pedig szintén egymilliárdos szerződést kötött velük a vasúttársaság megítélésének javítására. A cégcsoport ellen 2024 áprilisa óta hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozás is zajlik egyes, túlárazottnak tűnő szerződések miatt.

Balásy felajánlása nemcsak a cégekre, hanem három magántőkealapban lévő, több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyre is kiterjed.

A vállalkozó saját becslése szerint a négy cég értéke legalább 80 milliárd forint, ezen felül körülbelül 100 milliárd forintnyi szerződésállományuk, közel 30 milliárd forint eredménytartalékuk és 15 milliárd forint követelésállományuk van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Falusi focicsapatok és viharjelző a matekérettségin, megjöttek a megoldások
A középszintű matekérettségi második részének szöveges feladatai között a falusi focicsapatok számának csökkenésével és egy viharjelzővel is számolni kellett. A nem hivatalos megoldásokat már közzétette az Eduline.


Nem kell megvárni a szerda reggeli hivatalos javítókulcsot: az Eduline már elkezdte közzétenni a keddi matekérettségi nem hivatalos megoldásait, köztük az első rész és a II.A rész megoldásait.

A vizsgán egyebek mellett exponenciális függvény és gráfos példa volt az első, falusi focicsapatok és másodfokú egyenlet a második feladatrészben – írja a 24.hu.

Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója a lapnak azt mondta, a feladatsor a korábbi évekhez hasonló szerkezetű és nehézségű volt. A matematika–fizika szakos tanár szerint a feladatok jól lefedték a középszintű tananyagot, és az első rész főleg a fogalmak ismeretét kérte számon.

„Gyakorlatilag minden, a középiskolás tananyagban érintett témakörrel találkozhattak a diákok” – fogalmazott.

Hozzátette, a legtöbb pontot a kombinatorikai és a valószínűségszámítási feladatokkal lehetett szerezni.

Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint a második rész korrekt volt, de több feladat szokatlanul hosszú szövegezést kapott, ami elsőre ijesztő lehetett. A diákok közül többen is ezt emelték ki.

„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem, mit kell csinálni” – mondta egyikük a portálnak.

A középszintű matematikaérettségi írásbeli része összesen 180 perces volt. Az első, 12 feladatból álló részre 45 perc jutott, és 30 pontot ért. A második, összetettebb feladatokra 135 perc állt rendelkezésre, ezzel 70 pontot lehetett szerezni.

Ebben a részben három kötelező feladat után három, egyenként 17 pontos feladatból kellett kettőt kiválasztani. Ha a vizsgázó nem jelölte egyértelműen, melyik feladatot hagyja ki, a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem vette figyelembe.

Az Oktatási Hivatal a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat a vizsga másnapján, szerda reggel teszi közzé. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint matematikából középszinten 71 559-en, emelt szinten 8264-en vizsgáztak kedden.

Az érettségi időszak a szóbeli vizsgákkal folytatódik: az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, a középszintűeket június 15. és július 1. között tartják.

A javításnál a hivatalos javítási-értékelési útmutató az irányadó.

Via Eduline


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk