SZEMPONT
A Rovatból

Mindenki a svéd modellre állt át az unióban, de csak Magyarország nem tesztel, és nem tájékoztat eléggé

Mindenhol a tesztelésen és a kontaktkutatáson van a hangsúly, hiszen ezzel lehet mozgásban tartani a gazdaságot,és minimalizálni a betegek és a súlyos esetek számát. Tavasszal mentünk a többség után, de most egyelőre látványosan mást csinálunk, bár mi sem zártunk be eddig, csak kísérletet tettünk rá.


Amikor kitört a járvány, és hirtelen lezárt minden uniós ország, írtunk egy ilyen cikket, amelyben azt állítottuk, ez nagyon-nagyon sokba fog kerülni. Sajnos, nem tévedtünk, és még nem is tudjuk, pontosan mennyibe.

Miben más most a járvány, mint volt tavasszal?

Erre a kérdésre nagyon könnyű válaszolni: ami a vírust illeti, semmiben. De van néhány nagyon fontos különbség ugyanakkor, ami minket, uniós polgárokat illet Európában. Tanultunk a tavaszi hibáinkból, és tanultunk sokat a vírusról is. Ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk róla, és hogy ezzel a mindentudással felvértezve most már maximálisan kivédekezzük, és el fog tűnni. De sokkal többet tudunk már.

Tudjuk jól például, hogy ott óriásit hibáztunk, amikor pánikszerűen bezárkóztunk, és lezártuk a határokat, elvágtuk a gazdaság vérkeringését, bezártuk a boltokat, szolgáltatások mentek tönkre hetek alatt.

Csak épp akkor a kormányok félelme nagyobb volt a vírustól és a vírus keltette pániktól, mint a gazdasági-társadalmi racionalitás józansága. Jobban féltek attól, hogy jaj, a választók majd megbüntetnek, ha nem zárunk be, és inkább tönkrevágták a gazdaságot modellszámítások és a következmények felmérése nélkül. És ne mondja senki, hogy ez nem látszott, mert látszott innen is.

Ma ez nincs. Láthatóan sokkal nyugodtabb, sokkal felkészültebb országokat látunk, és a nyár folyamán megváltozott a közhangulat is.

Ha Orbán Viktorhoz annak az ominózus március 13-i pénteknek a délutánján megérkezett egy kutatás eredménye, hogy az emberek 70 százaléka azonnali iskolabezárást akar, akkor este bezárták az iskolákat. Nem Orbán volt ezzel egyedül így, majd minden uniós ország kb. pánikszerűen zárt be mindent, amit lehetett, eleinte a britek voltak kivételek, aztán a hollandok és a svédek. És nem volt mit Orbán szemére vetni, hisz láthatóan nem akart ő bezárni, megvárta, míg a németek, osztrákok is zárnak, és hát az a fránya közvélemény.

Ma ugyanennek a köznek a hangulata megfordult. Ma már legalább annyian vannak a szélsőséges vírustagadók, mint a szélsőséges vírusrettegők, de legalább annyian vannak, sőt szerintem többen, akik azt mondják, nem szabad mindent bezárni megint, mert még egy pár hónapos karantént nem visel el ez az ország, mint akik szerint legalább az iskolákat zárjuk be.

Sem a gazdaság, sem a társadalom, sem az egyes emberek mentálisan nem viselik már el.

Még egy átlagolasznak vagy spanyolnak is nehéz lenne eladni egy újabb lezárást, amikor brutálisat esett a gazdaságuk, és egekben a munkanélküliség, pedig ott azért volt nagyon sok drámai nap és rengeteg halálos áldozat. Hát akkor mit szóljon egy magyar, szlovák vagy cseh polgár, akiknek nem voltak koporsók az utcáin, sőt, nem is nagyon volt covidos ismerősük, sőt még az ismerős ismerőse se. És nálunk is bőven az uniós átlag felett zuhant a gazdaság, és a munkanélküliség is az egeket verdesi.

Az európai kormányok úgy döntöttek (láthatóan most már egységesen), hogy nem zárnak le, megpróbálják végigengedni a vírust ellenőrzötten a társadalmon. Odafigyelve a tavaszi hónapokban leginkább veszélyeztetett kórházi osztályokra, idős- és szociális otthonokra.

A krónikus betegekre, az elfekvőnek használt részlegekre, a sokszor infernális állapotban lévő öregotthonok lakóira, azokra, akiket nem sikerült megvédeni tavasszal. Mi, szerencsésebbek pedig viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, mossunk és fertőtlenítsünk kezet, ez elég lesz. Meg ne jöjjön össze 500 embernél több, ha nem muszáj. (Persze nálunk egy Szuperkupa döntőjére muszáj 20 ezer is…)

Nahát, hogy ez ismerős valahonnan? Hm, mintha valakik ezt ajánlották volna a többi európai országnak? Hogy voltak oxfordi tudósok, akiknek a tanácsait aztán nem fogadta meg végül a brit kormány, és volt egy Hollandia, ahol még ma sem kötelező a maszkviselés sem, cserébe senki nem mászik bele a másik aurájába?

És hát a legfontosabb: ez lett végül a svéd modell.

Ők eleve nem értették, miért nem ezt csinálja mindenki, egyeztetve, ellenőrizve, sokat tesztelve, stb. És igen, sokan meghaltak ott is, és ők sem elégedettek ezzel, de ha látjuk, hogy ott is főként az előbb említett gócpontokban szedte az áldozatait a krónikus és idős betegek köréből a vírus, mint ahogy nálunk és minden nyugat-európai országban is, akkor még ijesztőbb a tavaszi pánikbezárás. Pláne, ha a mostani adataikat nézzük.

Mondok egy másik fura, de talán mégis értelmezhető adatot. A KSH szerint az első 7 hónapban 4 ezerrel csökkent tavalyhoz képest az elhunytak száma. Ebben benne volt az enyhébb influenzajárvány (amibe eddig is ezrek haltak bele minden évben, csak ez eddig senkit nem érdekelt), de a különös az, hogy júniusban és júliusban is nagyot csökkent a halálozások száma. Hát ez meg hogy lehet? Élünk a gyanúperrel, hogy valószínűleg az áll a dolgok mögött, hogy kitakarították rendesen a kórházakat meg az idősotthonokat, sosem látott tisztaság és sokszori fertőtlenítés lehet mindenhol. És hát nem véletlen ürítették ki a kórházakat sem tavasszal, nem, nem megölni akarták a betegeket. Dehogyis. Épp ellenkezőleg. Mindenki tudta, hogy Magyarországon bizony a kórházak voltak a gócpontjai a fertőzésnek…

Tehát most a kormányok csendben és suttyomban a svéd modellre álltak át, sokat tesztelve, kontaktokat kutatva, egészségügyet felkészítve a várható következményekre. És elkezdődik a tanév is szépen sorban mindenhol. Igyekeznek mindenkit maximálisan tájékoztatni, jóval kisebb már a rettegés, a félelem. És jóval nagyobb az átérzett személyes felelősség.

A kormányok sokkal jobban tartanak azoknak a haragjától, akik nem viselnék el a bezárást, mint a vírustól továbbra is rettegőkétől, egyszerűen azért, mert az utóbbiak jóval kevesebben vannak, és még kevesebben lesznek, ha elveszti még pár millió ember a munkahelyét. Az emberek többsége azt várja a kormányától, hogy védje meg a betegeket és az időseket, teszteljen sokat, szűrje ki a fertőzötteket, de mindezt úgy, hogy ne omoljon össze a gazdaság, és ne szűnjenek meg a munkahelyek. Ezért cserébe a legtöbben hajlandóak maszkot viselni, távolságot tartani, kezet mosni. Ne higgyük, hogy csak a Fidesz-kormány mér folyamatosan.

Ami viszont tényleg hazai specifikum, az a továbbra is teljesen kaotikus, esetleges és akárhonnan nézzük, átláthatatlan és ezért totálisan értelmetlennek tűnő tesztelés (bár a magasabb esetszámok azt mutatják, hogy sokkal több van nominálisan, mint tavasszal, de ez az iskolanyitással is összefügghet), valamint a tájékoztatás és a korrekt információk szinte teljes hiánya. Hadd ne hozzak példákat Észak- és Nyugat-Európából, felesleges. A britek legújabb célja az, hogy ha akarja, minden ember minden reggel meg tudja nézni, hogy fertőzött-e vagy sem. Ehhez képest ma Magyarországon 30 ezer forint egy PCR-teszt, és még csak most gondolkodtak el azon, hogy hatósági árasítani kellene… Majd ha lesz olyan mérés, amely szerint az emberek tömegesen ingyen akarják teszteltetni magukat, akkor bizonyára másnap lesz ingyenes teszt is.

Mindazonáltal persze Magyarország és az Orbán-kormány is felkészültebb, mint tavasszal, nincs pánik, bár azért szeptember elsején sikerült – egyedül az unióban - lezárni a határokat, jól rá is koppintottak a németek, osztrákok a fejünkre, hogy ezt azért nem kéne. Fel is puhult az egész rögvest, bár az őszi-téli turistaszezont így is kicsinálja.

Sokkal több információja van a kormánynak, mint pár hónapja, csak az a kár, hogy ezeket jórészt megtartja magának, és nem osztja meg az állampolgáraival.

Nem az Operatív Törzs hiányzik, hisz ki figyelt már rájuk pár hét után, hanem a megnyugtató és okos információosztás, a lehető legtöbb emberhez eljutó tájékoztatás. Pedig erre nálunk a rendszerváltás óta nem látott arzenállal rendelkeznek. Ennek aztán következménye a vírustagadók számának ugrásszerű terjedése, és nehéz úgy maszkviselésre meg minden másra rábírni az embereket, ha március óta összevissza hadoválnak a kormányban és környékén. Meg időnként az ellenzékben is.

Persze nem mindenki beszél zöldségeket. Ha az ember nem bogarászik utána, nem hallgatja meg időnként a független sajtóban Szlávik Jánost például, azt gondolná, hogy megint kinyíltak a pokol kapui, és most aztán megint óriási második vagy hányadik hullám jön, és mindmeghalunk. Holott például az infektológus is jó ötletnek tartja az iskolák kinyitását, ha másért nem, azért, hogy megtudjuk, hogy terjed a fiatalok körében a vírus, mert erről eddig kevés tudomásunk volt. És hogy a másodlagos adatok egyáltalán nem olyan szörnyűek, nyugalom van, oda kell figyelni, tesztelni és kontaktot kutatni.

Ja, hogy pont az iskolanyitást nem sikerült kellő információval és tájékoztatással megoldani, hogy senkinek gőze nincs arról, hogy most akkor milyen protokoll is van, ha lett egy covidos gyerek az osztályban? Nem, nem kell lezárni az egész várost, mint a kínaiak, résen kell lenni, teszt, kontaktkutatás, mondja az infektológus.

Ja, hogy pont ezt nem csináljuk, vagy nem kellő mennyiségben? Hogy még az államtitkár is összevissza beszél, ha megkérdezik teszt és kontaktkutatás ügyben?

Mert mi vagyunk Európa punkjai, nálunk értelmezhetetlenebb információk már csak Szerbia és Fehéroroszország felől jönnek, de hát gondolom, csak nem ők a minta, meg ők el vannak foglalva fontosabb dolgokkal is, mint a járvány…

Most azt ne is feszegessük, mert egy másik cikket is megtöltene, hogy miképp kezeltük mi a gazdasági válság pusztítását, meg, hogy mennyi zsé ment el lélegeztetőgépekre (biztos vagyok benne, hogy több, mint értelmes gazdaságtámogatásra), hogy a britek csak az éttermek túlélésének támogatására annyit vagy többet költöttek, mint mi munkahelymegőrzésre összesen. Csak az éttermek, ok? Hogy mennyire alulbecsülte a kormány (és pláne az MNB) a várható zuhanást, miközben mindenki azt mondta, és ma is mondja, hogy 2008 semmi nem volt ehhez képest…

Na de mi lesz ősszel és télen?

Valószínűleg egy uniószerte alkalmazott húzd meg-ereszd meg politika, esetleg hosszabb téli iskolai szünettel, de a gazdaság nem fog leállni. A válság ma már jobban pusztít, mint a vírus, és jövőre is fog, mert ez az év már kuka, ahogy be is árazta a piac.

Azt sem tudjuk még, mi lesz, ha a szeptembertől (már most is) megjelenő egyéb vírusok, amelyek sorban követik egymást, a coviddal együtt hogy viselkednek (ezért sem jó becsukni az iskolakapukat). Akinek gyereke van, tudja, hogy képesek áprilisig, ha nem is folyamatosan, de igen sokszor betegek lenni, nátha, köhögés, láz, vagy ezek kombinációi, hogy a hányós-fosós vírusokról ne is beszéljünk. És ott van az influenza, ami decembertől jön, és orvos legyen a talpán, aki meg tudja majd különböztetni (pláne telefonon) a gyerekeknél a koronavírustól. És nem tudjuk, hogy a szülők, tanárok, akik szintén el-elkapták eddig ezeket, de rá se rántottak, mert hát „egy náthával nem megyek betegre”, ők hogy viselkednek majd, de hogy többségük nem akar és nem is tud otthon maradni home-schoolingozni a gyerekkel, az biztos.

A kormányok tudják, hogy ebből a gazdasági válságból már nem fognak jól kijönni, nem akarnak még egy vírusválságot a nyakukba, még egy durva zuhanással. Óvatosak lesznek. Legalábbis a többség. A többieknek meg lesz futballmeccs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„A szüleim úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne, a TISZA fog győzni" - videó a tiszás kampánynyitóról
A kampánynyitó résztvevői szerint sokakat meggyőzhetett az alárásgyűjtés első napja, ahol sok helyen kígyózó sorok álltak a TISZA pultjai előtt. Ugyanakkor az eddigieknél is durvább kampányra számítanak a választásokig hátralévő 49 napban. Videós riportunk.


Hivatalosan is elindult az országgyűlési kampány, a TISZA kampánynyitóján mi is ott voltunk.

„Csak ma délután három óráig több mint 300 ezer magyar ember támogatta aláírásával a politikai közösségünket, a Tiszát és a rendszerváltást. Köszönjük nekik!” – mondta Magyar Péter.

Egy résztvevő a Szeretlek Magyarországnak arról beszélt, az első nap sokakat meggyőzhetett.

„Eddig az idős szüleim sem hittek abban, hogy lehet változás, és ma úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne: a Tisza fog győzni” – mesélte.

Édesanyja Balatonfüredről, egy hagyományosan fideszes városból telefonált neki. „Azt mondta, hihetetlen: négy évvel ezelőtti aláírásgyűjtésekhez tudja hasonlítani; akkor alig tébláboltak emberek az ellenzéki pultnál, most pedig ugyanez volt a helyzet a Fidesznél. Hihetetlen változás.”

Ugyanakkor volt, akik szerint ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. „A Fidesznek kiépített hálózata van. Szerintem ők nemcsak a standoknál gyűjtenek aláírásokat, hanem megvannak azok a címek, emberek, akiknek odaadnak ilyen aláírásgyűjtő lapokat, és ők a környezetükből begyűjtenek pár aláírást.”

Más szerint „már egy kicsit kínos fideszesnek lenni, és talán a fideszesek máshogy próbálják megoldani az aláírásgyűjtést. Nekik is megvannak az adatbázisaik, tehát gond nélkül össze tudják szedni az aláírásokat anélkül, hogy utcai pultoznának”.

A megkérdezettek arra számítanak, hogy a kampány minden eddiginél durvább lesz.

„A rendszerváltás óta a legdurvább kampányra” kell felkészülni – mondták többen is.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Putyin Trianonja: Rácz András szerint az orosz elnök ugyanabba a csapdába sétált bele, mint akkoriban a magyar vezetés
Rácz András Oroszország-szakértő elemezte a Kreml pszichológiáját a sikertelen genfi tárgyalások után. A birodalmi nosztalgia miatt Moszkva kompromisszumképtelen, ami a háború folytatását garantálja.


„Előre lehetett tudni, hogy az égvilágon semmi értelme nem lesz” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a 24.hu-nak az amerikai közvetítéssel zajlott genfi orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokról, amelyek két nap után kézzelfogható eredmény nélkül értek véget. Mind az orosz, mind az ukrán fél nehéznek minősítette utólag az egyeztetést, egyedül a Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner vezette amerikai tárgyalócsapat beszélt „jelentős előrelépésről.”

A felek elsősorban a kelet-ukrajnai Donbász régió és a zaporizzsjai atomerőmű sorsáról egyeztettek. Moszkva azt követelte, hogy Ukrajna adja fel a keleti régiónak azt a fennmaradó egyötödét, amelyet az agresszor hadserege a már négy éve tartó háború alatt sem tudott elfoglalni. Kijev pedig azt akarta, hogy az oroszok adják vissza az ellenőrzést Európa legnagyobb atomerőműve felett, hogy az USA és Ukrajna közösen üzemeltethesse azt.

Az álláspontok a beszámolók alapján Genfben sem közeledtek.

Rácz András szerint a tárgyalások kilátástalanságát előre jelezte, hogy az orosz delegációt ismét a külpolitikailag teljesen súlytalan Vlagyimir Mengyinszkij volt kulturális miniszter vezette, aki nem a tűzszünethez szükséges kérdésekről tárgyal, hanem hosszú előadásokat tart Oroszország birodalmi szerepéről. A szakértő elmondta: Moszkva számára a tárgyalás nem a háború alternatívája, hanem az eszköze, amivel időt nyer a folytatáshoz, miközben azt a benyomást kelti, hogy ez a konfliktus megoldhatatlan, és ezzel igyekszik kifárasztani a Nyugatot.

Az oroszok számára a háború megnyerése nem Ukrajna megszállását jelenti, hanem az ország alávetését a Kreml akaratának: egy engedelmes kormány hatalomba juttatását és a teljes Donbász elfoglalását. Rácz szerint a putyini elit ugyanabban a pszichológiai helyzetben van, mint a Trianon utáni magyar vezetés: vissza akarják szerezni az elveszett birodalmiságot, és ezért készek komoly áldozatokat is hozni.

A Krím-félsziget 2014-es elfoglalását a Felvidék 1938-as visszaszerzéséhez, a Donbász megszállását Kárpátalja 1939-es megszállásához hasonlította.

„Az idő előrehaladtával egyre drágábbak voltak ezek a kisebb sikerek, de alapvetően sikerek voltak. És akkor ezután jött úgymond a nagy kaland, ami nekünk a Szovjetunió elleni háborúhoz való csatlakozás volt 1941-ben, az oroszoknak pedig Ukrajna teljes körű megtámadása 2022-ben” – magyarázta.

A Kremlhez több szálon kötődő Valdai Vitaklub orosz külpolitikai agytröszt februárban publikált egy jelentést arról, hogy az ukrajnai háború miatt megcsappantak az ország erőforrásai, miközben a szomszédos posztszovjet államok függetlenségi törekvései megerősödtek. Oroszország a technológia és az energiahordozók felvásárlása terén erősen kiszolgáltatottá vált Kínával szemben. Putyinnak és környezetének azonban az ukrajnai háború megnyerése abszolút prioritás, a többi területen elszenvedett befolyásvesztést pedig járulékos veszteségként kezelik.

A harctéri dinamika a patthelyzetet tükrözi. Míg Ukrajna februárban néhány nap alatt 201 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, Oroszországnak a teljes 2025-ös év alatt nagyságrendileg 4600 négyzetkilométert sikerült elfoglalnia, ahol nem volt egyetlen jelentős város sem. Ez olyan, mintha egy támadó fél egy év alatt például a berettyóújfalui járást foglalta volna el Magyarország területéből.

Ukrajna addig tudja folytatni ezt a harcot, amíg a nyugati támogatás kitart mögötte. Jelenleg törés nem látható ezen a téren, csak átrendeződés: tavaly augusztus óta már nem az amerikaiak szállítják a fegyvereket, hanem az európaiak vásárolják meg az amerikai fegyvereket Ukrajna számára. Az USA továbbra is nyújtja a kulcsfontosságú hírszerzési támogatást, Ukrajna pedig a költségvetése 52 százalékát külső pénzügyi támogatásból fedezi.

Az Oroszország-szakértő szerint amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van, addig folytatódni fog a háború. A helyzeten az változtathatna, ha Putyin megbetegedne és lemondana, vagy meghalna, ugyanis onnantól lesz mozgástere az új orosz vezetésnek. „Nem biztos, hogy Putyin utódja abbahagyja a háborút, de neki legalább lenne választása – Putyinnak nincs. Minden hozzá közeli forrás arról számol be, hogy az elnök szent meggyőződése: az ő történelmi küldetése megnyerni ezt a háborút.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik
Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.


Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk