Minden nyilvános helyen betiltották a dohányzást Mexikóban. Ez azt jelenti, hogy az éttermek, irodák, szállodák és más zárt terek mellett a parkokban és a strandokon, tengerparton is tilos rágyújtani.
Ez a legszigorúbb dohányzás elleni törvény az amerikai kontinensen, és a világon is a legszigorúbbak közt van – írta meg a BBC.
Volt már egy 2008-as dohánytörvény, ami még nemvolt ennyire súlyos, a mostani lényegében ezt bővítette ki. Korábban csak annyit mondott ki, hogy dohányzásmentes zónákat kell kialakítani a nyilvános helyeken.
Ráadásul az új törvény rendelkezik a dohánytermékek reklámozásáról is, eszerint sehol, semmilyen felületen nem lehet dohánytermékeket hirdetni, sőt, a boltokban sem szabad látható helyre kihelyezni.
Nemcsak a hagyományos dohányzást célozza meg a szabályzás, a vape-re és az e-cigarettára is is szigorúbb előírások vonatkoznak.
Sokan bírálják a szigorítást, szerintük ez csak a Mexikóban amúgy is durva rendőri korrupciót fogja növelni, igaz, az egészségügyi szervezetek viszont egyetértenek az új törvénnyel.
A támogatók szerint ezután a többi latin-amerikai országokban is szigoríthatnak a dohányzást szabályozó törvényeken - például Chilében, amely a világ dohányzáslistáján az ötödik helyen van.
Minden nyilvános helyen betiltották a dohányzást Mexikóban. Ez azt jelenti, hogy az éttermek, irodák, szállodák és más zárt terek mellett a parkokban és a strandokon, tengerparton is tilos rágyújtani.
Ez a legszigorúbb dohányzás elleni törvény az amerikai kontinensen, és a világon is a legszigorúbbak közt van – írta meg a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Lemondásra szólították fel az SZFE rektorát és Vidnyánszky Attilát a hallgatói fórumon
Két oktató szakította félbe a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói fórumát az Urániában, hogy távozásra szólítsa fel a vezetést. A felszólalók szerint az intézmény autonómiája sérült, és működése illegitim.
„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.
A hallgatói fórumot eredetileg Sepsi Enikő nyitotta volna meg, de a beszéde előtt két oktató lépett a mikrofonhoz. Az ott lévő körülbelül kétszáz fős diákság előtt azonnali távozásra szólították fel Sepsi Enikő rektort, Vidnyánszky Attilát, a kuratórium elnökét, valamint Lajos Tamás kuratóriumi tagot.
Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.
Hangsúlyozták, hogy a hamarosan megalakuló új kormány miatt az érintett vezetők jelenléte illegitim. A felszólalást a nézőtéren üdvrivalgás fogadta, majd két hallgató is szót kért, akik arról beszéltek, hogy nap mint nap nehézségekkel szembesülnek, de nem kapnak érdemi válaszokat.
Ezt követően játszotta be egy diák hangszóróról a „szabad ország, szabad egyetem” skandálást, ami után a hallgatóság egy része elhagyta a termet.
Alig egy hete a hallgatók közgyűlést akartak szervezni az egyetem jövőjéről, de az erről szóló plakátokat az intézmény eltávolította, mert nem jelentették be előre a rendezvényt. A hallgatói szervezet szerint az egyetem kamerafelvételek alapján azonosította a plakátoló diákot, és nyomást gyakorolt rá. Az intézmény tagadta a nyomásgyakorlást, és közölte, hogy szabályosan járt el, miközben biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az SZFE a 2020-as egyetemi modellváltás során került alapítványi fenntartásba, a kuratórium elnöke pedig Vidnyánszky Attila lett. Az akkori vezetés és a hallgatók jelentős része az autonómia elvesztéseként élte meg a változást, ami egyetemfoglaláshoz és a Freeszfe Egyesület megalakulásához vezetett. Az intézmény és a kormányzat ezzel szemben jogszerű és alkotmányos átalakításról beszélt.
„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.
A hallgatói fórumot eredetileg Sepsi Enikő nyitotta volna meg, de a beszéde előtt két oktató lépett a mikrofonhoz. Az ott lévő körülbelül kétszáz fős diákság előtt azonnali távozásra szólították fel Sepsi Enikő rektort, Vidnyánszky Attilát, a kuratórium elnökét, valamint Lajos Tamás kuratóriumi tagot.
Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már tárgyalna a Tisza-kormánnyal az MCC, közleményt adtak ki
A Mathias Corvinus Collegium jelezte, hogy hajlandó egyeztetni az új kormánnyal a finanszírozásáról. Ezt azután közölték, hogy a Mol és a Richter is bejelentette, elhalasztja a tízmilliárdos nagyságrendű osztalékok kifizetését az alapítvány felé.
Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.
A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.
Az intézmény szerint ha „a mindenkori Országgyűlés a források felhasználásával kapcsolatban változtatásokat tart indokoltnak, akkor az MCC kész az együttműködésre és a szükséges egyeztetések lefolytatására, szem előtt tartva a tehetséggondozási feladatok folytonosságát.”
Az MCC 2020-ban került közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellbe, és ekkor kapta meg a magyar államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint több ingatlant. A vagyonátadás hivatalos célja az volt, hogy a részvények hozamából hosszú távon fenntartsák az ingyenes tehetséggondozó programokat.
A választások után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy az állam nem fogja tovább „illegálisan” finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket, és az MCC-hez kiszervezett vagyon a vagyonvisszaszerzés egyik elsődleges célpontja lehet.
Erre reagálva Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (képünkön) egy belső állománygyűlésen még arról beszélt, hogy látja a törekvéseket, amelyekkel „tönkretegyék az MCC-t”, és nyugalomra, valamint a munka folytatására intette a dolgozókat.
Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.
A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bloomberg: Magyar Péter Orbán követeléseihez hasonló feltételekhez kötné Ukrajna uniós csatlakozását
A lap értesülése szerint a leendő miniszterelnök Brüsszelben jelezte az Európai Tanács elnökének, hogy kormánya csak akkor támogatja Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának előrehaladását, ha Ukrajna javítja a magyar kisebbség helyzetét. Feltételei egybecsengenek azokkal a követelésekkel, amelyeket korábban Orbán Viktor is hangoztatott.
A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.
A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.
A Tisza Párt elnöke azonban a Bloomberg forrásai szerint egyértelművé tette, hogy a támogatást feltételekhez köti: olyan jogi garanciákat várna Kijevtől, amelyek megerősítik az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.
A lap forrásai szerint Magyar feltételei nagyrészt visszhangozzák azt a 11 pontos követeléslistát, amelyet még az Orbán-kormány terjesztett elő 2024-ben, és amely a magyar nyelvű oktatáshoz és a szélesebb körű nyelvhasználathoz való jogokra fókuszált.
Bár Magyar Péter a Costával folytatott egyeztetést „hasznosnak és konstruktívnak” nevezte, a Bloomberg úgy tudja, a hangulat kevésbé volt pozitív, mint amikor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt. A lap szerint Magyar álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben.
Ukrajna uniós csatlakozása egy többéves folyamat lenne, amelynek több pontján is az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, így a magyar kormány a jövőben is több ponton befolyásolhatja a folyamatot.
Magyar Péter álláspontja nem teljesen új, korábban egy sajtótájékoztatón már jelezte, hogy szerinte Ukrajna a következő 10 évben nem csatlakozik az Európai Unióhoz.
A kisebbségi jogok kérdése a magyar-ukrán kapcsolatok legérzékenyebb pontja. A párbeszéd a kormányváltás előtt teljesen megrekedt, miután a magyar fél az utolsó pillanatban lemondta azt az ungvári találkozót, ahol éppen erről a témáról egyeztettek volna.
A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.
A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 5 milliárd forintot kap Mészáros Lőrinc az Opus 10,5 milliárdos osztalékából
Az Opus Global Nyrt. csütörtöki közgyűlése egyhangúlag megszavazta a 10,5 milliárd forintos osztalék kifizetését a 2025-ös adózott eredményből. A döntés után a cég részvényeinek árfolyama több mint 7 százalékkal emelkedett a délelőtti kereskedésben.
A tőzsdei zuhanás és a politikai bizonytalanságok ellenére 10,5 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött csütörtökön Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Global Nyrt.-nek az éves közgyűlése. A határozatot a jelenlévő részvényesek egyhangúlag szavazták meg – írta a 444.hu.
A hírre a cég részvényeinek árfolyama intenzív erősödésbe kezdett, a délelőtti kereskedésben több mint 7 százalékos pluszban, 315 forinton állt.
A közgyűlés 79,45 százalékos részvételi aránnyal határozatképes volt. Mészáros Lőrinc nem jelent meg az eseményen, nevében Vida Pál József, a KONZUM PE Magántőkealap képviselője szavazott. Megfigyelőként jelen volt Vida József, az Opus Global igazgatóságának elnöke, aki pár órával a közgyűlés előtt a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás nem lesz hatással a cégcsoport értékére.
A legfontosabb napirendi pont az osztalékfizetés volt. A javaslat szerint a cég 16,5 milliárd forintos adózott eredményéből 10,5 milliárdot fizetnek ki, a maradék 6 milliárdot eredménytartalékba helyezik.
A szavazás előtt az egyik magánrészvényes arra volt kíváncsi, hogy a menedzsment a politikai változásokra tekintettel megvizsgálta-e, hogy az eredetileg javasoltnál több pénzt tartalékoljanak.
A kérdés azért is volt lényeges, mert a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank hétfői közgyűlésén úgy döntött, hogy az előterjesztés ellenére mégsem fizet osztalékot.
Lélfai Koppány Tibor vezérigazgató válaszában elmondta, hogy vizsgálták az osztalékfizetés esetleges felfüggesztését, de a cég stabil alapokon áll, diverzifikált a portfóliója, így nem látták indokoltnak.„Bízunk a társaságban, jó szívvel támogatom az osztalékfizetést” – fogalmazott a vezérigazgató.
A döntés értelmében Mészáros Lőrincnek közvetlenül 2,47 milliárd forintot, míg érdekeltségeinek további 3,21 milliárd forintot fizet a cég. Ebből az Opus Global Nyrt. 2,57 milliárd, a DANUBE magántőkealap pedig 644 millió forintot kap.
A részvényenként 15 forintos osztalék kifizetését június 17-én kezdik meg.
Az Opus részvényeinek árfolyama idén jelentősen esett. Míg február elejéig stabilan 550 forint körül mozgott, az április 12-i választás másnapjára 300 forintig zuhant. A piaci bizonytalanságra a Mészáros Csoport akkor egy rendkívüli közleménnyel reagált, amelyben a cégbirodalom stabilitását hangsúlyozták.
Nemrég nagy vihart kavart, hogy Mészáros Lőrinc egy másik cégéből, az Envirotis Holding Zrt.-ből napok alatt 4,4 milliárd forintot vettek ki. A Mészáros Csoport a hírekre reagálva közölte, hogy éves osztalékkifizetés történt, amely megfelelt a jogszabályoknak, és a cég tőkehelyzete, valamint likviditása az osztalék után is stabil maradt.
A tőzsdei zuhanás és a politikai bizonytalanságok ellenére 10,5 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött csütörtökön Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Global Nyrt.-nek az éves közgyűlése. A határozatot a jelenlévő részvényesek egyhangúlag szavazták meg – írta a 444.hu.
A hírre a cég részvényeinek árfolyama intenzív erősödésbe kezdett, a délelőtti kereskedésben több mint 7 százalékos pluszban, 315 forinton állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
