Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?

Halált kívánt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az a magyar állampolgársággal is rendelkező hadifogoly, akit nemrég hoztak haza Moszkvából, és akit külön felszólítottak a Digitális Polgári Körök debreceni gyűlésén. Az ukrán katonaként orosz fogságba esett férfi megszólalására Kijev néhány órán belül reagált: Szijjártó Péter külügyminiszter közlése szerint az ukrán külügyminisztériumba bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét.

A háborúellenes gyűlésen a kormányközeli Patrióta munkatársa kérdezte meg a férfit, mit kívánna az ukrán elnöknek – írta a hvg.hu. A volt hadifogoly erre azt válaszolta, hogy a halált. Ezután arról is faggatták, mit üzenne azoknak, akik nem hiszik el a háborús riogatásokat.

„Kitartás legyen minden emberben és remény” – mondta szűkszavúan.

A debreceni rendezvényen megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is, akit főleg helyi lakosok kérdezhettek, vagy mondhattak neki köszönetet.

A megszólaló férfit egy másik fogollyal együtt Szijjártó Péter hozta haza Moszkvából még március 5-én. Az ukrán fél már akkor tiltakozott az átadás módja miatt, mert az a megkerülésükkel történt. Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a hadifoglyok kiszabadítását »soha nem kíséri ilyen cinikus PR és politizálás«. Több jogi szakértő is felhívta rá a figyelmet, hogy a hadifoglyokról készített és bemutatott felvételek sérthetik a genfi egyezményt.

Megszólalt az ukránok ügyvédje, Horváth Lóránt, aki hazugságnak nevezte az M5-ös autópályát emlegető állításokat:

– mondta. A felvetés azért fontos, mert az M5-ös délkelet felé, Szerbia irányába vezet, nem pedig Ukrajna felé.

A magyar hatóságok március 5-én, csütörtök délután tartóztatták fel a két ukrán pénzszállító autót. Az ukrán állampolgárokat másnap Záhonynál kitették az országból, a járműveket és a szállítmányt – 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat – azonban lefoglalták.

A Fidesz szombati rendezvényén éppen ezt az útvonal-kérdést emlegették, mondván, a konvoj nem Ukrajna felé tartott – írta a 24.hu. Lázár János közlekedési miniszter úgy fogalmazott, hogy az M5-ös a Tiszához vezet, holott földrajzilag az Ukrajna felé vezető M3-as szeli át a folyót, az M5-ös nem.

Az ügyvéd ezzel szemben állítja, a konvoj a hivatalos engedélyben szereplő útvonalon haladt.

– közölte Horváth Lóránt. Elmondása szerint a háború kitörése óta, négy éve szállítanak ezen az útvonalon készpénzt az ukrán állami takarékbank és az osztrák Raiffeisen között, miután az ukrajnai légtérzár miatt a korábbi légi szállítás ellehetetlenült.

A NAV pénzmosás gyanújával indított nyomozást. Az ügy diplomáciai vihart is kavart: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az esetet „állami terrorizmusnak és zsarolásnak” nevezte, és gyakorlatilag azzal vádolta meg Magyarországot, hogy túszokat ejtett és ellopta a pénzt. Az ukrán Oschadbank közleményben követelte alkalmazottai szabadon bocsátását és a vagyon visszaszolgáltatását, hangsúlyozva, hogy a szállítás egy nemzetközi megállapodás részeként, az európai vámeljárásoknak megfelelően zajlott.

– ez a megállapítás szerepel abban a munkabaleseti jegyzőkönyvben, amely a CATL debreceni akkumulátorgyárában rosszul lett egyik dolgozó ügyében készült, miközben a cég üzemorvosa szerint nem történt mérgezés.

A dokumentumot Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje hozta nyilvánosságra – írta a Telex. Tárkányi korábban egy videót is közzétett, amelyben egy Edina nevű nő eltorzított hangon számolt be a történtekről. Azt mondta, olyan munkát erőltettek rájuk, amire nem voltak betanítva, majd valamilyen szúrós gáz szivárgott a levegőbe, amitől egy kollégájával együtt rosszul lett. A nő reszketni kezdett és el is ájult, ez utóbbi azonban nem szerepel a Tárkányi által közzétett dokumentumban.

A baleset a jegyzőkönyv szerint február 13-án történt. A CATL Debrecen belső vizsgálatot indított az ügyben. A cég korábbi közleménye szerint „a közelmúltban két kollégánk rosszul érezte magát. Mentőt hívtak nekik”, de a kórházban nem találtak súlyos problémát, az üzemorvos pedig kimondta, hogy nem történt mérgezés.

Tárkányi Zsolt a bejegyzésében többek között azt írta:

"Ez a sebtiben lefolytatott belső vizsgálat aztán megállapította, hogy baleset sem történt és mérgezést sem szenvedett senki. Aztán eltelt újra néhány nap, a baleset óta immár három hét és a cég mégis kiállított egy "Munkabaleseti jegyzőkönyvet", amelyben a sérülésről azt írják: HEVENY MÉRGEZÉS.

A baleset részletes leírása gyakorlatilag szóról-szóra megegyezik azzal, amit Edina nekem elmondott az esetről: vezetői utasításra az operátori munkáját megszakítva kellett átmennie egy másik részlegre. Ott "szúrós szagot tapasztaltak", majd rosszul lettek, Edina "rángatózni kezdett", ezért mentőt hívtak, amellyel a Kenézybe szállították. zméletvesztésről itt nincs szó, Edina korábban jelezte is, hogy ezt kihagyták a jegyzőkönyvből az ő kifejezett kérése ellenére."

A rosszullét okáról pedig az derült ki: ""a munkavállalók egy rendellenes lítium-ion cellát kezeltek, amelynél szúrós szagot észleltek", illetve "feltételezhetően valamilyen ismeretlen forrásból származó irritatív gőz, belélegzés útján kis mértékű expozíciót okozhatott a zárt térben, amely a munkavállalók rosszullétéhez vezetett."

Az ügy kipattanása után a Miniszterelnökségi Sajtóiroda is reagált. Azt írták: „Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani és mindenkivel be kell tartatni – kicsi vagy nagy, magyar vagy külföldi cégeknek egyaránt.” A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal korábban azt közölte, hogy a munkavédelmi hatósághoz nem érkezett sem jelzés, sem bejelentés az esetről.

Lezárult a nevezés az idei országgyűlési választásra: március 7-én, szombaton délután négyig hét párt és tizenkét nemzetiségi önkormányzat adott le országos listát a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az adatokat a Nemzeti Választási Iroda.

A mezőny egy része már korábban biztossá vált: a Mi Hazánk Mozgalom, a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt közös listája és a Demokratikus Koalíció már szerepelt a nyilvántartásban. A hajrában, pénteken a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Tisztelet és Szabadság Párt, valamint a Tea Párt Közösség is bejelentkezett. A sort szombaton A Szolidaritás Pártja és a Magyar Munkáspárt közös listája zárta.

A hét lista azonban még nem tekinthető véglegesnek.

A korábbi választások tapasztalata azt mutatja, hogy a bejelentett listák száma gyakran megcsappan a végére. Nyolc évvel ezelőtt, 2018-ban a negyven bejelentett listából mindössze 23 maradt a szavazólapon, négy éve pedig a hétből hat jutott el odáig. A mandátumszerzéshez az önállóan induló pártoknak 5, míg a Szolidaritás és a Munkáspárt közös listájának 10 százalékos küszöböt kell megugrania. A listaállítás nehézségét jelzi, hogy a Jobbik pénteken bejelentette: nem sikerült teljesíteniük a 71 egyéni jelöltes feltételt, így ők idén nem állítanak országos listát.