Ilyés Ferenc korábbi 229-szeres válogatott játékost választotta elnökké a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) küldöttgyűlése pénteken.
A Budapesten rendezett tisztújításon a 150 küldöttből 140 volt jelen, közülük 139 szavazott az egyetlen jelöltként induló Ilyésre, egy pedig tartózkodott.
Az elnök megbízatása öt évre szól. Az előző elnök, Kocsis Máté szinte napra pontosan nyolc éve, 2015. április 17. óta irányította az MKSZ-t, de ezúttal nem indult újra a tisztségért.
A székelyudvarhelyi születésű és nevelésű 41 éves Ilyés 2000-ben igazolt Magyarországra, a Szeged és a Veszprém csapatát is két időszakban erősítette, megfordult Makón, illetve a német TBV Lemgo és a lengyel Wisla Plock együttesénél, majd 2016-tól 2021-ig Tatabányán szerepelt. A magyar bajnokságot háromszor, a Magyar Kupát és az EHF Kupát kétszer, a KEK-et egyszer nyerte meg.
A válogatottban 2003 és 2019 között 229 mérkőzésen 502 gólt szerzett.
Az olimpián 2004-ben Athénban és 2012-ben Londonban is negyedik volt, világbajnokságon a 2009-es ötödik helyezés a legjobb eredménye.
Visszavonulása óta a MOL Tatabánya KC klubmenedzsereként és az MKSZ határon túli magyar kézilabdáért felelős elnöki megbízottjaként dolgozott, illetve az Együtt növünk fel! alapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedett.
Ilyés Ferenc korábbi 229-szeres válogatott játékost választotta elnökké a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) küldöttgyűlése pénteken.
A Budapesten rendezett tisztújításon a 150 küldöttből 140 volt jelen, közülük 139 szavazott az egyetlen jelöltként induló Ilyésre, egy pedig tartózkodott.
Az elnök megbízatása öt évre szól. Az előző elnök, Kocsis Máté szinte napra pontosan nyolc éve, 2015. április 17. óta irányította az MKSZ-t, de ezúttal nem indult újra a tisztségért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Teljesen máshogy fognak kinézni a meccsek a 2026-os vb-n: Percekig tíz emberrel játszhat egy csapat az új FIFA-szabályok miatt
A FIFA a 2026-os világbajnokságra új, időhúzás elleni szabályokat vezet be. Például, ha lecserélt játékos nem hagyja el időben a pályát, a beálló csere egy percig, vagy az azután következő játékmegszakításig vár, a csapat pedig addig emberhátrányban játszik.
A 2026-os világbajnokságra a FIFA és a szabályalkotó testület, az IFAB olyan szigorú szabálycsomagot vezet be az időhúzás ellen, amire még nem volt példa a sportág történetében. A cél egyértelmű: a tiszta játékidő drasztikus növelése.
Ha egy játékos túl sokáig késlekedik a bedobással vagy a kirúgással, a játékvezető látható jelzést ad, és ha öt másodperc alatt nem történik meg a játék folytatása, jön a büntetés:
bedobásnál a labda a másik csapathoz kerül, míg kirúgásnál az ellenfél végezhet el szögletet.
Hasonlóan drasztikus a cserékre vonatkozó 10 másodperces limit: amint felmutatják a táblát, a lecserélt játékosnak ennyi ideje van elhagyni a pályát.
Ha kifut az időből, a beálló csere egy percig, vagy ennek letelte utána következő játékmegszakításig az oldalvonal mellett várakozik, a csapat pedig addig emberhátrányban játszik.
A színlelt sérülések is költségesebbek lettek.
Ha egy mezőnyjátékos a pályán orvosi ellátást kap, egy percre kötelezően el kell hagynia a játékteret. Ez alól csak a kapusok képeznek kivételt, mivel az ő ideiglenes pótlásuk kivitelezhetetlen lenne. Viszont amíg a kapus ápolása zajlik, a mezőnyjátékosok nem hagyhatják el a pályát.
Ezzel a lépéssel a taktikai célú, sérülést színlelő játékmegszakításokat próbálják visszaszorítani.
Bővül a videóbíró hatásköre is: a VAR mostantól a második sárga lapból adódó kiállításokat is felülvizsgálhatja, nem csak az azonnali piros lapokat. Emellett korrigálhatja a téves személyazonosítást, ha rossz játékos kapott lapot, sőt, a nyilvánvalóan téves szögletdöntéseket is megváltoztathatja, amennyiben ez nem késlelteti a játékot.
Finomították a nyilvánvaló gólhelyzet meghiúsításának szabályát is: ha a játékvezető előnyt ad, és abból gól születik, a szabálytalankodó játékos már nem kap lapot, mivel a gólszerzési lehetőség végül nem hiúsult meg.
A mostani csomag egy hosszabb folyamat része.
A FIFA már a 2022-es katari világbajnokságon jelezte, hogy kíméletlenül fel fog lépni az elvesztegetett percekkel szemben, ami rekordhosszúságú hosszabbításokat eredményezett. A mostani szabályok már nemcsak pótolni, hanem megelőzni akarják az időhúzást.
Emellett a játékosok viselkedését is szigorúbban veszik: egy korábbi szabálymódosítás értelmében a játékvezető akár piros lapot is adhat, ha egy játékos a szája elé tett kézzel kommunikál tiszteletlenül.
A FIFA elnöke, Gianni Infantino azzal magyarázta a szigort, hogy a játékvezetőknek rossz szándékot kell feltételezniük.
„Feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad.”
Továbbá a versenyrendezők opcióként a játékvezetőknek testkamera viselését is engedélyezhetik, így akár a játékvezető szemszögéből is látaható lesz egy-egy szituáció.
A 2026-os világbajnokságra a FIFA és a szabályalkotó testület, az IFAB olyan szigorú szabálycsomagot vezet be az időhúzás ellen, amire még nem volt példa a sportág történetében. A cél egyértelmű: a tiszta játékidő drasztikus növelése.
Videó: Nem sokon múlt a tragédia, füstölve zuhant a pályára a pókkamera a magyar labdarúgó válogatott meccsén
A debreceni Nagyerdei Stadionban füstölve zuhant a pályára egy pókkamera a Magyarország–Kazahsztán felkészülési mérkőzésen. A játékot azonnal félbeszakították, a szerkezet maradványait a tűzoltók távolították el.
Füstölgő pókkamera zuhant a pályára a magyar válogatott keddi mérkőzésének 26. percében Debrecenben, az eszköz csupán néhány méterrel kerülte el az oldalvonal mellett dolgozó tévés operatőrt. A Kazahsztán elleni felkészülési találkozót az eset miatt félbe kellett szakítani, de szerencsére senki sem sérült meg.
Az incidens a debreceni Nagyerdei Stadionban történt, a meccs 26. percében.
A tetőszerkezetre rögzített drótkötélpályán mozgó kamera ekkor füstölni kezdett, majd a pályára csapódott
– írta a Telex. Az M4 Sport beszámolója szerint a kamera kábele megégett, és a szerkezet mintegy 20 méteres magasságból zuhant le.
Az M4 Sport közvetítésében megerősítették, hogy a balesetben senki nem sérült meg.
Pavle Ilic játékvezető azonnal megállította a játékot, a pályára érkező helyi tűzoltók pedig eltávolították az eszköz maradványait. A kényszerszünet alatt a játékosok rögtönzött ivószünetet tartottak.
A találkozó a pálya megtisztítása után folytatódott, és a magyar válogatott 0–1-ről fordítva 3–1-re győzött Szoboszlai Dominik, Schäfer András és a debütáló Tóth Rajmund góljaival.
A pókkamerák a tetőszerkezetre kifeszített kábeleken mozognak, így biztosítanak a közvetítésekhez különleges, a pálya felett sikló látószöget.
Bár ezeket a rendszereket szigorú biztonsági protokollok mellett üzemeltetik, a meghibásodás lehetősége – ahogy a debreceni példa is mutatja – nem zárható ki teljesen.
Az utóbbi napokban más területeken is történtek látványos technikai hibák. Múlt csütörtökön Frankfurtban a Lufthansa egyik vadonatúj Boeing 787-9-es gépének rogyott össze az orrfutóműve a kapunál, indulás előtt. Egy másik esetben Kínában egy technológiai bemutatón egy humanoid robot hasba rúgott egy gyereket.
Füstölgő pókkamera zuhant a pályára a magyar válogatott keddi mérkőzésének 26. percében Debrecenben, az eszköz csupán néhány méterrel kerülte el az oldalvonal mellett dolgozó tévés operatőrt. A Kazahsztán elleni felkészülési találkozót az eset miatt félbe kellett szakítani, de szerencsére senki sem sérült meg.
Az incidens a debreceni Nagyerdei Stadionban történt, a meccs 26. percében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szurkolóknak tilos a vuvuzela, a játékosok nem takarhatják el a szájukat – minden, amit az idei foci-vb rajtja előtt tudni kell
Csütörtökön Mexikó és Dél-Afrika összecsapásával kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet a történelem során először három ország rendez közösen. Mutatjuk, mely országok az esélyesek a végső győzelemre, milyen játékosokra érdemes majd figyelni, és milyen szabályváltozásokkal indul a torna.
Három rendező ország, 16 város és 48 válogatott részvételével csütörtökön elrajtol a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely már a kezdő sípszó előtt is forr: jegyeket vonnak vissza, a FIFA a lelátókon és a pályán is szigorít, az amerikai rendező városok pedig a vártnál jóval gyengébb szállodai foglalásokkal néznek szembe.
A tornát a történelem során először három ország – Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok – közösen rendezi.
A nyitómérkőzést június 11-én Mexikóvárosban, a döntőt július 19-én New York-ban játsszák.A 48 résztvevő válogatottat 12 darab négycsapatos csoportba sorsolták. A csoportokból az első két helyezett, valamint a nyolc legjobb csoportharmadik jut a legjobb 32 közé. A győzelemért három, a döntetlenért egy pont jár, a kieséses szakaszban pedig döntetlen esetén hosszabbítás, majd tizenegyespárbaj következik.
Ami az esélyeket illeti, a kétszeres győztes Franciaország, a Goldman Sachs jóslata szerint is favorit Spanyolország, Anglia és a hagyományosan erős Brazília is a végső győzelemre pályázik.
A figyelem középpontjában olyan sztárok állnak majd, mint a francia Kylian Mbappé, a spanyolok 18 éves tehetsége, Lamine Yamal, valamint az utolsó nagy tornájára készülő Lionel Messi és Cristiano Ronaldo.
A futballon túlmutató, feszültséggel teli mérkőzésekből sem lesz hiány. A Franciaország–Szenegál és az Anglia–Ghána meccseknek a közös gyarmati múlt ad különleges hátteret. Seattle-ben az Irán–Egyiptom találkozót a helyi LMBT-közösség ünneplésére „Pride” meccsnek nevezték el, ami ellen mindkét ország szövetsége tiltakozott a FIFA-nál. A sorsolás többek között az angoloknak és a franciáknak is nehéz csoportot hozott.
A 2026-os világbajnokság a FIFA 2017-es döntése nyomán bővült 48 csapatosra, a rendezés jogát pedig 2018-ban nyerte el az USA, Kanada és Mexikó közös pályázata Marokkóval szemben.
A kibővített mezőnynek köszönhetően olyan nemzetek is bemutatkozhatnak, mint Curaçao, a Zöld-foki-szigetek, Jordánia és Üzbegisztán.
Mellettük Haiti 1974 után tér vissza a tornára, ahol a szintén 28 év után visszatérő Skóciával is megmérkőzik.
A szervezési nehézségeket mutatja, hogy egy friss iparági felmérés szerint a 11 amerikai rendező városban a szállodai foglalások messze elmaradnak a várakozásoktól, a legrosszabb helyzet Kansas Cityben van. Az ebolajárvány miatt pedig az Egyesült Államok 21 napos karantént írt elő a kongói válogatott számára, ami a csapat felkészülését és a szurkolók beutazását is ellehetetleníti.
A torna körüli feszültséget jelzi az is, hogy nem sokkal a rajt előtt váratlanul visszavonták az összes, iráni szurkolók számára kiosztott mérkőzésjegyet, sok drukkert azután érve készületlenül, hogy már lefoglalták utazásukat és szállásukat. Az iráni labdarúgó-szövetség a semlegesség és a tisztesség elveinek betartására szólította fel a FIFA-t.
A szurkolóknak emellett egy új, szigorú stadionkódexnek is meg kell felelniük. A szabályozás betiltja a vuvuzelákat, a sípokat, a drónokat és az újratölthető kulacsokat is, egy külön pont pedig kimondja, hogy a testfestés önmagában nem számít ruházatnak.
A pályán is új fegyelmi szabály jön: azonnali piros lapot érhet, ha egy játékos a száját eltakarva kommunikál. Gianni Infantino FIFA-elnök egy sokatmondó kijelentéssel magyarázta a szigorítást.
„Feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad.”
Pozitívabb hír, hogy a döntő félidejében világsztárok és jótékonyság kerül a középpontba: Madonna, Shakira és a BTS fellépése mellett a FIFA és a Global Citizen közös alapítványa 100 millió dollárt gyűjtene hátrányos helyzetű gyermekek oktatására.
Három rendező ország, 16 város és 48 válogatott részvételével csütörtökön elrajtol a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely már a kezdő sípszó előtt is forr: jegyeket vonnak vissza, a FIFA a lelátókon és a pályán is szigorít, az amerikai rendező városok pedig a vártnál jóval gyengébb szállodai foglalásokkal néznek szembe.
A tornát a történelem során először három ország – Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok – közösen rendezi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a foci-vb-ről kitiltott szomáliai bíró, akit hősként fogadtak hazájában
Hazaérkezése után Omar Artan a szomáliai fiataloknak üzent, és háláját fejezte ki a FIFA támogatásáért. Az Egyesült Államok azzal indokolta a belépés megtagadását, hogy a bíró terrorista szervezetek feltételezett tagjaival áll kapcsolatban.
„Ami történt, megtörtént” – mondta hazaérkezésekor a szomáliai világbajnoki játékvezető, Omar Artan, akit szerdán hősként fogadott a tömeg Mogadishuban, miután az Egyesült Államok nem engedte be az országba. A FIFA megerősítette, hogy Artan nem bíráskodhat a ma Mexikóvárosban kezdődő tornán – írja a The Guardian.
A Trump-adminisztráció kedden azzal indokolta a döntést, hogy a bíró „terrorista szervezetek feltételezett tagjaival” áll kapcsolatban.
A szomáliai állampolgárságú férfi szombaton érkezett Isztambulból a miami nemzetközi repülőtérre, ahol az amerikai Vám- és Határőrség „átvilágítási aggályok” miatt belépésre alkalmatlannak minősítette. Ez annak ellenére történt, hogy a Kenyában működő szomáliai nagykövetség közlése szerint Artan a múlt héten megkapta az amerikai vízumot. A szomáliai kormány sikertelenül próbált tárgyalni az Egyesült Államokkal és a FIFA-val a beutazás engedélyezéséről.
A Trump-adminisztráció szigorú bevándorlási politikája már korábban is aggodalomra adott okot a világbajnokság előtt. Washington tavaly átfogó beutazási tilalmat, vagyis kitiltást vezetett be 12 ország – köztük Szomália – állampolgáraival szemben.
Artan végül kénytelen volt hazatérni hazájába. A mogadishui repülőtéren támogatóinak azt mondta, hálás a FIFA-nak a támogatásért, és arra kérte a szomáliaiakat, hogy ne veszítsék el a reményt. „Szomália a miénk, akár jók a dolgok, akár rosszak. Most az országomban vagyok, és nincs más hely, ahol lenni szeretnék” – fogalmazott.
A repülőtéren több száz támogatója lengette a szomáliai zászlót, miközben Artan a jövőbe tekintett:
„Ígérem nektek, ha Isten is úgy akarja, hogy a következőn ott leszek.”
Omar Artan lett volna az első szomáliai bíró, aki világbajnokságon vezethet mérkőzést.
Afrika egyik legjobb játékvezetőjének tartják, 2025-ben a kontinens legjobb férfi bírójának is megválasztották.
„Ami történt, megtörtént” – mondta hazaérkezésekor a szomáliai világbajnoki játékvezető, Omar Artan, akit szerdán hősként fogadott a tömeg Mogadishuban, miután az Egyesült Államok nem engedte be az országba. A FIFA megerősítette, hogy Artan nem bíráskodhat a ma Mexikóvárosban kezdődő tornán – írja a The Guardian.
A Trump-adminisztráció kedden azzal indokolta a döntést, hogy a bíró „terrorista szervezetek feltételezett tagjaival” áll kapcsolatban.
A szomáliai állampolgárságú férfi szombaton érkezett Isztambulból a miami nemzetközi repülőtérre, ahol az amerikai Vám- és Határőrség „átvilágítási aggályok” miatt belépésre alkalmatlannak minősítette. Ez annak ellenére történt, hogy a Kenyában működő szomáliai nagykövetség közlése szerint Artan a múlt héten megkapta az amerikai vízumot. A szomáliai kormány sikertelenül próbált tárgyalni az Egyesült Államokkal és a FIFA-val a beutazás engedélyezéséről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
