HÍREK
A Rovatból

Megbírságolták a brit kormányfőt a koronavírus-járvány elleni zárlatok idején tartott partik miatt

A rendőrség Johnson feleségét, Carrie Johnsont, valamint Rishi Sunak pénzügyminisztert is megbírságolta.


Pénzbírságot rótt ki Boris Johnson brit miniszterelnökre kedden a londoni rendőrség a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején tartott partik miatt.

Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője és Sadiq Khan, London ugyancsak munkáspárti polgármestere a Scotland Yard döntésének bejelentése után lemondásra szólította fel a konzervatív párti kormányfőt.

Ed Davey, a harmadik legnagyobb országos parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetője keddi nyilatkozatában követelte, hogy a kormány soron kívül hívja össze a tavaszi szünetét töltő parlamentet és a képviselők tartsanak bizalmi szavazást Johnsonról.

A londoni miniszterelnöki hivatal keddi bejelentése szerint

a rendőrség Johnson feleségét, Carrie Johnsont, valamint Rishi Sunak pénzügyminisztert is megbírságolta.

A múlt év végén és az idei év elején egymás után kerültek nyilvánosságra értesülések arról, hogy Johnson hivatalában a szigorú járványügyi korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak.

Az akkoriban érvényben volt, Boris Johnson kormánya által elrendelt angliai járványellenes intézkedések értelmében kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában, és a nem együtt élő családtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást.

Az ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.

A rendőrség keddi közleményéből nem derült ki, hogy Johnson és felesége, illetve Sunak melyik összejövetel miatt kapott bírságot. Az azonban már korábban ismertté vált, hogy 2020. június 19-én születésnapi ünnepséget tartottak Johnson tiszteletére a Downing Streeten, és ezen a rendezvényen mindhárman jelen voltak, a miniszterelnöki hivatal hozzávetőleg harminc munkatársával együtt.

A korlátozások idején tartott partik ügyében két párhuzamos vizsgálat indult.

Az egyik, amelyet Sue Gray, a brit közigazgatási szolgálat magas beosztású tisztviselője irányított, tizenhat rendezvényre terjedt ki. A Gray-vizsgálat január végén megjelent előzetes, 12 oldalas összefoglalója egyebek mellett megállapította, hogy "nehéz indokot találni" az összejövetelekre olyan időszakokban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt széles körben korlátozó intézkedések elfogadására kérte a lakosságot.

A vizsgálati jelentés leszögezte azt is, hogy a kérdéses rendezvények legalább egy része súlyos mértékben megsértette a kormány meghatározó posztjain dolgozóktól elvárt magas szintű normákat és azokat az előírásokat is, amelyekhez az adott időszakokban a brit lakosság egészének tartania kellett magát.

A dokumentum szerint vezetési és megítélésbeli hibák történtek "különböző kormányhivatali szinteken különböző időszakokban", és a vizsgált összejövetelek, rendezvények között voltak olyanok, amelyeket nem lett volna szabad megengedni.

A Gray-vizsgálattal párhuzamosan indult, még mindig tartó rendőrségi vizsgálat tizenkét esetre terjed ki, és a Scotland Yard az eddig feltárt bizonyítékok alapján közölte kedden, hogy köztes intézkedésként "ötvennél több" bírságot rótt ki.

A rendőrségi közleményből nem derült ki a megbírságoltak kiléte, de a londoni miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy köztük van Johnson és felesége, illetve Rishi Sunak pénzügyminiszter is.

Boris Johnson a modern brit politikatörténet első olyan, hivatalban lévő miniszterelnöke, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtanak.

A kormányfőtől már a botrány kipattanása után is folyamatosan követelték az ellenzék képviselői, hogy távozzon tisztségéből. Johnson egyetlen válasznyilatkozatában sem zárta ki ennek lehetőségét, de eddig minden esetben arra hivatkozott, hogy meg kell várni a rendőrségi vizsgálat eredményét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Így már mindenki számára világos lehet, hogy a Mi Hazánk nem akar kormányváltást
A Tisza Párt elnöke szerint Dúró Dóra felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, róluk pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.


„Mostanra pontosan kiderült, hogy ki küzd a korrupt orbáni világ leváltásán és kik azok, akik a valaha volt legkorruptabb miniszterelnök hatalomban tartásán dolgoznak” – így reagált Magyar Péter Dúró Dóra Mandinernek adott interjújára a Facebookon.

A Tisza Párt elnöke szerint Dúró a Hotel Lentulai című műsorban felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, a Tisza Pártról pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.

„Így már mindenki számára világos lehet, hogy a Mi Hazánk nem akar kormányváltást. Épp ellenkezőleg, ők vagy kívülről, vagy belülről, de az orbáni hatalom részesei akarnak lenni”

– írta Magyar Péter, aki szerint soha nem volt még egyértelműbb, hogy ki Orbán Viktor valódi ellenzéke, és kik a kitartottjai.

„Lehet persze a kamu ellenzékiséget konteókkal leönteni, multiban vásárolt ruhában globalistázni, fóliázni és darálni, de ha valaki Orbánt akarja hatalomban tartani, akkor annak se a magyar családok, se a magyar vállalkozók vagy gazdák, se a valódi magyar szuverenitás nem számít.

Ahogy már beszámoltunk róla, Dúró Dóra arról is beszélt az interjúban, hogy a Mi Hazánk senkivel nem készül koalícióra a 2026-os választás után, és szerinte egy szoros Fidesz-Tisza állásnál „sokkal nagyobb lesz a Mi Hazánk érdekérvényesítő képessége”, mert nagyobb arányban tudják érvényre juttatni a programjukat, mint eddig. Miközben Orbán Viktor politikai pályafutását felemás módon ítéli meg, a műsor jelentős részében kritizálta Magyar Pétert és a Tisza Pártot.

A Tiszát egy globalista pártnak nevezte, Magyar Péter pedig szerinte az Európai Bizottság globalista politikáját valósítaná meg Magyarországon.

A Tisza Párt elnöke tavaly február óta rendszeresen azzal vádolja a Mi Hazánkat, hogy a Fidesz szatelitpártja, ezt pedig Toroczkai László többször is nehezményezte, emlékeztet rá a Telex.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Díjat kapott az Orbán család gazdagodásáról szóló film Prágában
Külföldön is egyre többen kíváncsiak arra a filmre, ami feltárja az Orbán család üzleti tevékenységét és a kormányfőhöz köthető személyek meggazdagodásának útját.


„Azt már eddig is tudtuk, hogy az Orbán család gazdagodásáról szóló filmünk, A dinasztia elnyerte a hazai közönség tetszését. Jelen állás szerint közel 3,9 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, és telt ház mellett vetítettük a hazai turnénk során is. Úgy tűnik azonban, hogy külföldön is értékelik a nézők.

A filmünk része volt a prágai Press Play Prague nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjának, ahol óriási örömünkre elnyerte a közönségdíjat”

írták a Facebookon az alkotói csapat tagjai, akik kiemelték: eleve azzal a céllal készítették a filmet, hogy minél több emberhez érjen el, és megszólítsa azokat is, akik kevésbé közelről követik a magyar belpolitikát.

„Ez a díj elismerés a filmen dolgozó teljes csapatnak: a Direkt36 munkatársainak, Fuchs Máté rendezőnek és Bíró Bálint társrendezőnek, valamint az összes többi profi filmes szakembernek, aki hozzájárult A dinasztia sikeréhez. Köszönjük minden támogatónknak, hogy velünk van, és segít bennünket abban, hogy folytassuk a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását cikkekben és újabb dokumentumfilmekben. A díjat Szőke Dániel, a Direkt36 újságírója, a film egyik alkotója vette át szombat este” – zárult a bejegyzés.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Direkt36 közel egyéves munkával készítette el az egyórás dokumentumfilmet Orbán Viktor családjának üzleti tevékenységéről.

A dinasztia – Így született az Orbán család gazdasági birodalma című film kiemelten foglalkoztak Tiborcz Istvánnak, a kormányfő vejének gazdagodásával, és felidézik azt is, milyen szerepet játszottak ebben olyan közbeszerzések, amelyeket az EU ellenőrei súlyosan szabálytalannak találtak. A már korábban feltárt információk összegzése mellett minden korábbinál mélyebb betekintést engednek abba a luxusvilágba, amelyet Tiborcz István és Orbán Ráhel felépített. Először sikerült például bejutni egy rejtett kamerával abba a budai elit klubba, a Botaniq Budai Klub nevű helyre, amelyet 2023-ban nyitottak Tiborczék.

A film megjelenése előtt a Magyar Nemzet azzal vádolta meg a Direkt36-ot, hogy A dinszatia egy „ukrán titkosszolgálati akció a részeként” készült a miniszterelnök lejáratására. A Direkt36 erre reagálva közölte, hogy a projektet senki nem befolyásolta sem itthonról, sem külföldről, és ukrán finanszírozásban sem részesült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Drámai helyzetek alakulhatnak ki” – Van olyan budapesti gyermekotthon, ahol a szakmai álláshelyek csaknem fele betöltetlen
Az adatokból az is kiderül, hogy átlagosan 24% körül volt a munkaerőhiány az állami fenntartású gyermekotthonokban.


Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.

A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.

Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.

A Híradó úgy tudja, készült egy dokumentum a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon tavaly decemberben. Ebből az derül ki, hogy

a felügyeletük alá tartozó intézményekben átlagosan a szakmai álláshelyek 24%-a betöltetlen volt.

Két budapesti intézményben volt a legrosszabb a helyzet. A Cseppkő Gyermekotthoni Központban a 132 szabad státuszból csak 70-et töltöttek be. Tehát itt csaknem 50%-os volt a munkaerőhiány. Ahogy a Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskolában is, ahol 178 helyett csak 97-en dolgoztak. A dokumentumban felsorolt 27 intézményből egyébként további 6 helyen 30%-ot meghaladó volt az üres státuszok aránya.

Molnár László, aki 23 évig vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, azt mondta, a probléma nem új keletű és évek óta komoly gondokat okoz a gyermekvédelemben. Tud olyan esetekről, ahol például tucatnyi gyerekre csak egyetlen egy nevelő jutott.

„Alapul véve egy lakásotthont, ahol maximum 12 normál szükségletű gyerek helyezhető el, hogy esetleg egy, azaz egy szakmai munkatárs van egy időben a gyermekotthonban. Ha ebben a gyermekotthonban vannak kicsik, vannak nagyok, akkor a 0-3 éves meg a 16-18 éves gyerekeknek igencsak eltérő szükségleteik vannak. Akkor ez az egyedül beosztott kolléga nem tud a gyerekekkel tanulni, ha például az egyik gyereknek súlyos asztmás rohama lesz. Ha az egyik gyereket a másik súlyosan bántalmazza,

a nevelő nem tud egyszerre sem időben, sem térben ugyanott jelen lenni. Tehát drámai helyzetek alakulhatnak ki”

– fogalmazott a szakember.

A hét elején nem támogatta az Országgyűlés kormánypárti többségű Költségvetési Bizottsága azt az ellenzéki javaslatot, amely jövőre növelte volna a szociális dolgozók fizetését. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ugyanakkor bejelentette, hogy több pénzt csoportosítanak át az ágazatnak. A kormány arról döntött, hogy már az idei évben az állami szociális intézményrendszernek 17 milliárd forintot juttat. Ezt a gyerekotthonok modernizálására és a bérek emelésére költik. Ebből emelnék az étkezésre fordítható pénzt is – mondta a miniszter.

A létszámhiánnyal kapcsolatos kérdésekre egyelőre nem reagált a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már háromszor annyi államadósság jut egy magyarra, mint 15 éve, fejenként 6,7 millió forintnál tartunk
Orbán Viktor szerint nem lehet rossz bőrben gazdaság, mivel 3%-os hiteleket indíthatnak. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint ezekre is kölcsönből költ a kormány.
F. O. - szmo.hu
2025. október 12.



A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.

A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.

„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.

„Idén a nagyobb hiány annak köszönhető, hogy alapvetően voltak új programok például a nyugdíjasoknak kiosztható új élelmiszer-utalvány, vagy az adócsökkentési lépések GYES-GYED adómentessége. Akár októbertől a háromgyerekes anyák adómentessége” – magyarázta a miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök most pénteken az állami rádióban másképp beszélt kormánya költekezésiről.

„Mondanak itt mindenfélét, jót-rosszat a magyar gazdaságról, de a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3 százalékos otthonteremtési hitelt, egy fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben” – jelentette ki a kormányfő.

„Amire büszke a miniszterelnök, az sajnos hitelből van, és nem a gazdaság növekedéséből. Nincsen jó bőrben a magyar gazdaság”

– reagált az Országgyűlés költségvetési bizottság elnöke, Vajda Zoltán, aki úgy látja: így még nagyobb adósságot görget majd maga előtt a kormány, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor’s most pénteken sem rontott Magyarország besorolásán.

„Amiből a kormány tudja ezeket az intézkedéseket finanszírozni, azokat nagyon-nagyon drágán kapjuk csak sajnos, és azt tudom mondani, hogy

az államadósság kamataira többet fizetünk, mint akár az egészségügyre, akár az oktatásra”

– tette hozzá a költségvetési bizottság elnöke, aki szerint egy átlagos magyarra már majd’ 6 millió 700 ezer forint államadósság jut – több

mint háromszor annyi, mint 15 évvel ezelőtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: