Magyarország és Lengyelország súlyos ellentétéről ír már a Guardian is
Elemző cikk jelent meg a The Guardian című brit lapban, ami Magyarország és Lengyelország kapcsolatát, egész pontosan annak változását mutatja be.
A cikk egy 2021. decemberi lengyelországi találkozó említésével indít, ahol olyan szélsőjobboldali szereplők találkoztak, mint Marine Le Pen, Orbán Viktor, vagy épp a vendéglátó Jog és Igazságosság (PiS) párt prominensei. Mint írják, akkor a résztvevők terve egy "új európai nemzet" létrehozása volt, amiből azonban végül nem lett semmi.
Ennek okaként egyértelműen az orosz-ukrán konfliktus háborúvá eszkalálódását nevezi meg a cikk írója.
– írja a lap.
A Guardian szerint a legnyilvánvalóbb szakadás áprilisban következett be, amikor a Fidesszel sok tekintetben hasonló politikát folytató lengyel kormánypárt vezető személyisége, Jarosław Kaczyński „nagyon szomorúnak” és „kiábrándítónak” minősítette Orbán Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.
Négyszemközt lengyel diplomaták is hangot adtak megdöbbenésüknek. „Számomra ez az 1848-49-es ország, az Oroszország által lemészárolt ország” – mondta egy magas rangú lengyel diplomata májusban, utalva arra, hogy a császári Ausztria felszólította az orosz cárt a magyar forradalom leverésére. Az idézett külügyes ezután azt is hozzátette:
A lap megemlíti azt is, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szeptemberben arról beszélt, hogy országa szeretne visszatérni a V4-es együttműködéshez. Brüsszeli uniós tisztviselők ezt annak jeleként értékelték, hogy a lengyel kormány csalódott, amiért eddig nem sikerült 35,4 milliárd eurót felszabadítani a koronavírus miatt létrehozott uniós gazdaságélénkítő alapokból.
Wojciech Przybylski, a Visegrád Insight magazin szerkesztője szerint Morawiecki a lengyel közvéleményt igyekszik tesztelni, de a 2023-as választások előtt nem hagyhatja figyelmen kívül a tavaly decemberben Varsóban járt néhány politikus, köztük Orbán Viktor oroszbarát hajlamát.
— nyilatkozta az újságíró.
A YouGov brit közvélemény-kutató felmérése rámutatott a két nemzet háborúról alkotott véleményének szakadékára: míg a lengyelek 65 százaléka támogatja az Oroszország elleni szankciók fenntartását, addig a magyaroknak csak 32 százaléka ért egyet ezzel az uniós politikával. És miközben a lengyelek háromnegyede Oroszországot hibáztatja a háború kitöréséért, addig a magyaroknak csak 35 százaléka.
Végh Zsuzsanna, az Európai Tanács Külkapcsolati Tanácsának munkatársa a Guardiannek úgy nyilatkozott: „Az orosz háború biztonság és önazonosság kérdése Lengyelország számára, míg a magyar kormánynak nem igazán az”. Hozzátette: „A magyar kormány továbbra sem tekinti Oroszországot közvetlen biztonsági fenyegetésnek. És ebben nincs közös álláspont a két ország között.”
A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézetkülönbségeik ellenére Lengyelország és Magyarország közös álláspontot képvisel a jogállamiság és az uniós intézmények szerepének kérdésében.
– írja a cikk.