prcikk: Magyarics Tamás: Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden, Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Magyarics Tamás: Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden, Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen

Az Amerika-szakértő szerint Kamala Harrist segítette, hogy az újdonság erejével hat, Trump ugyanakkor erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés ügyében. De minden azon múlik, mit gondolnak a csatatér-államokban élő szavazók.


Több mint 67 millióan nézték Donald Trump és Kamala Harris vitáját. A tét nagy volt: a közvéleménykutatásokban fej-fej mellett álló jelöltek számára akár sorsdöntő is lehet, hogy mit gondolnak a látottakról a mindent eldöntő csatatér-államokban élő amerikaiak, vagy hogyan erősítik fel majd az elhangzottakat a későbbi politikai hirdetések. A CNN első felmérése szerint a nézők 63%-a szerint Harris nyerte meg az vi†át, Trumpról 37% gondolja ugyanezt. A volt elnök ugyanakkor rögtön az összecsapás után azt mondta az újságíróknak, ez volt a "valaha volt legjobb" vitája. A műsorvezetőket pedig elfogultnak nevezte, amiért többször is rámutattak, hogy amit mond, tényszerűen nem igaz, például az, hogy a haiti migránsok Springfieldben amerikai kutyákat és macskákat ennének.

Hogyan látták az amerikai választók a vitát, és mekkora súlya lehet mindennek a novemberi választásokon? Magyarics Tamással, Amerika-szakértővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzorával beszélgettünk.

– Mik voltak a jelöltek erősségei és gyengeségei ebben a vitában?

– Trump természetesen erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés tekintetében. Bár az utóbbi esetében a demokraták és Harris is tagadja, hogy ő lett volna az, aki az úgynevezett határcár szerepét kapta volna. Szerintük ez elsősorban a belbiztonsági miniszter feladata volt, és Harris mindössze egy korlátozott részt kapott: diplomáciai úton elérni, hogy El Salvador, Guetamala és Honduras kevesebb migránst bocsássanak ki. Mindenesetre ez a kérdés ráégett Harrisre, ahogy a gazdaság is. A republikánusok ebben előnyben vannak. Egyrészt

a közvélemény 10-15 százalékponttal jobbnak látja a republikánusokat, és személy szerint Trumpot a gazdaság kezelésében.

Másodszor pedig a demokraták nagyon kevéssé tudnak az ellen érvelni, hogy például most 20 százalékkal magasabbak az árak, tehát a megélhetési költségek, mint Trump idejében voltak. Ezek voltak elsősorban Trump erősségei. Harris többek között az abortusz kérdésében támadta Trumpot, és nem teljesen valós módon azt állította, Trump szerint a demokraták még a kilencedik hónapban is megengednék az abortuszt. Trump ezt nem mondta. Támadta még a republikánus elnökjelöltet az egészségügy kérdésében is, hogy fel akarja számolni az úgynevezett Obamacare-t, vagyis az általánosabb betegbiztosítást, amit Trump cserélni szeretné egy másik rendszerre. Támadta Trumpot faji kérdésben is. Erről a republikánus jelölt korábban úgy nyilatkozott, hogy nem is nagyon tudja, hogy Harris fekete vagy nem fekete, és azt mondta, nem érdekli, hogy milyen faji háttere van az ellenfelének. Amerikában azonban egy nagyon erős érv, ha valakit burkoltan rasszistának lehet nevezni. Természetesen a legfontosabb dolog az volt, hogy

Harris azt állította, ő a jövőt képviseli, és a választást úgy próbálta beállítani, hogy a jövő és a múlt között lehet választani.

Gyakorlatilag egy olyan vita volt, amin mindkét fél felsorolta megint azokat a témákat, amelyeket nyerőnek gondol. Trump az ellenfelét megpróbálta egy olyan politikusnak beállítani, aki nem szavahihető, változtatja az álláspontjait, Harris pedig, hogy Trump egy megosztó politikus, aki nem egyesíti az Egyesült Államok társadalmát.

– A CNN felmérése szerint a nézők 63 százaléka Harris szereplését látta jobbnak a vitán. Valóban a demokrata jelölt jött ki győztesként ebből a vitából?

– Az amerikai társadalomban azért olyan óriási hullámokat nem ver fel egy ilyen vita. Volt olyan gyors felmérés is, ami szerint az emberek több mint négyötöde úgy gondolta, hogy a vita nem változtat az álláspontjukon. Tehát már eleve tudják, hogy kire fognak szavazni, teljesen független attól, hogy egyik vagy másik jelölt, mit mond vagy mit csinál. Főleg a demokraták és a republikánusok: ott mindkét jelöltnek 80-90 százalékos támogatottsága van, függetlenül attól, hogy éppen mi történik.

A felmérésben mindössze 4 százalék mondta azt, lehetséges, hogy változtatni fognak az álláspontjukon. Ez a vita így nem nagyon fog dönteni.

Majd meglátjuk, milyen eredményeket hoznak a közvélemény kutatások egy-két nap múlva, amikor már leülepszik ez a vita. Az embereknek tehát csekély része változtatna az álláspontján, a kérdés az, hogy ők hol vannak. Mert az úgynevezett csatatér államokban pár tízezer, vagy akár pár ezer szavazat is dönthet. Ha viszont döntően nem ott élnek, akkor teljesen mindegy.

Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden. Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen.

Persze lehetséges, hogy a kontrasztok miatt érzi ezt az embert. Mert a Trump-Biden vitát egyértelműen Trump dominálta, viszont Biden nagyon gyenge volt. Harris azonban nem volt nagyon gyenge, érvelt. Ennek megfelelően elképzelhető, hogy az embereknek az volt a benyomása, hogy Harris jobban szerepelt, mint Trump. Ennek részben az is lehet az oka, hogy Trump egy megszokott jelenség, ő nem nagyon tud újat mondani, se gesztusokban, se belpolitikájában, hiszen annyiszor elmondta az érveit. Viszont Harris az újdonság erejével hat, ez lendítette előre eddig is az utóbbi egy-két hétben.

– Mennyire sikerült most megmutatnia magát ezen a vitán?

– Többet tudott megmutatni magáról, mert eddig abszolút kontrollált környezetben szerepelt. Csak előre megírt beszédeket olvasott fel és egyetlen interjút adott a CNN-nek, ami gyakorlatilag egy alákérdezős interjú volt. Most is egy baráti légkörben lépett föl, viszont nyilvánvalóan többet kellett mondania a különböző kérdésekről, mint eddig, és aránylag spontán. Sok konkrétumot azért nem említett, amit mondott, az pedig nem tudom, hogy mennyire megvalósítható. Biden két nagy programját - az inflációcsökkentő programot, illetve az infrastrukturális beruházási programot – vinné tovább.

– Sor kerülhet kettőjük között újabb vitára még a kampány során?

– A demokraták rögtön azt javasolták, hogy legyen még egy vita októberben. Ezt kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik, hogy a demokraták úgy gondolják, Harris most győzött, tehát egy újabb vitán még inkább meg tudná erősíteni az emberekben azt a benyomást, hogy ő felkészültebb Trumpnál, és biztos kezekben lenne az Egyesült Államok az elnöksége alatt. A másik olvasat pedig, hogy Harris nem úgy szerepelt, mint ahogy szerették volna, és ezért akarnak egy második vitát, ahol javíthatnák a pozícióit, vagy akár „revansot” is vehetne. A republikánusok eddig nem nagyon lelkesek egy újabb vitát illetően. Feltehetően komoly közvélemény kutatások és felmérések lesznek, hogy egy esetleges második összecsapás kinek jönne jobban.

– A vita során talán sokan felkapták a fejüket Magyarországon, amikor Trump megemlítette Orbán Viktort. Amerikában is felkapják a fejüket, ha megemlítik a magyar kormányfőt? Mennyit mondhat az ő neve egy átlagos amerikai választópolgárnak?

– Orbán Viktor neve azért ismertebb más külföldi politikusokénál Amerikában. Akár azért is, mert korábban ő volt gyakorlatilag az egyetlen külföldi kormányfő, aki kiállt Trump mellett, és most is ő az egyetlen ilyen Európában.

Orbán Viktor említése azt hiszem inkább a saját tábornak szólt, ezzel nem fog Trump mondjuk a demokratáktól túl sok embert elcsábítani.

– Biden kiesése óta a felmérések szerint nagyon szorossá vált a küzdelem. Honnan táplálkozhat a demokraták lendülete, kiket tudott megszólítani Harris?

– Elsősorban a fiatalokat. Harris 59 éves, és korábban a felmérések szerint az emberek többsége nem volt megelégedve azzal, hogy két idős jelölt közül kell választaniuk. Legtöbbször Biden koráról volt szó, de Trump is 78 éves. A fiatalok mellett a színesbőrűek körében lehetett egy felívelés. A fekete férfiak egyötöde már Trumpra szavazna, elképzelhető, hogy itt volt némi visszarendeződés a demokraták javára. És természetesen a nőket, elsősorban a külvárosi nőket tudta megszólítani. Amerikában nagyon sok embernek nagyon pozitív lenne, ha az ország történetében először nem csak egy nőt, hanem egy színesbőrű nőt választanának elnöknek, demonstrálva, hogy ez egy elfogadó társadalom.

– Ha már előkerült Trump életkora: mennyire befolyásolhatja majd ez a választás eredményét?

– Most nyilvánvalóan megfordult a helyzet. A republikánusok korábban azzal érveltek, hogy Biden túl öreg. Persze nála nem csak a korról volt szó, fizikai és szellemi hanyatlás is megfigyelhető volt. Trumpnál ilyen nincs, ő abszolút jó fizikai és szellemi állapotban van. A demokraták azonban most megfordították ezt a dolgot, és azzal érvelnek, hogy Trump már idős és a legöregebb elnök lenne. Ez azonban nem egy központi kampánytéma.

– Trump büntetőügyeinek lehet hatása? Lehet egyáltalán ítélet ezekben a perekben még a választás előtt?

– Harris utalt rá a vita során, hogy milyen ellenféllel áll szemben, amire Trump azzal vágott vissza, hogy ez a demokrata kormányzat boszorkányüldözése. Eddigi tapasztalatok alapján nem nagyon csökkent a népszerűsége, sőt egyes eseteknél még nőtt is. Ítéletek pedig nem nagyon várhatóak a választások előtt. Az egyik esetben a bíró ki is jelentette, hogy november 4-e előtt már nem lesz döntés, egy másik ügyben pedig a jogász csapat kérte ezt a bírótól.

– Mi lesz, ha Trump nyer, és ezután elítélik valamelyik ügyben?

– Az elnöknek van kegyelmi joga, de csak szövetségi ügyekben. Ha a hivatalos iratokkal vagy a captitoliumi eseményekkel kapcsolatos ügyekben elítélik, akkor kegyelmet adhat magának.

– Ez azért ez elég furán nézne ki. Volt már erre példa korábban?

– Furán nézne ki, de jogilag lehetséges lenne. Arra már volt példa, hogy az elnök a családtagjainak adott kegyelmet, például Bill Clinton a testvérének. Arra még nem volt példa, hogy az elnök magának adjon kegyelmet, de ahogy mondani szokták: minden számsor egyessel kezdődik. A másik két ügyben viszont nem adhatna kegyelmet magának. Tehát ha ezekben elítélik, akkor ad absurdum, be kell vonulnia a börtönbe. Akkor az amerikai elnök címe nem a Fehér Ház lenne, hanem valamelyik büntetőintézet.

Szerintem azonban erre nem fog sor kerülni, mert az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, és nem is fogja megengedni magának, hogy egy megválasztott elnököt börtönbüntetésre ítéljenek ilyen aránylag jelentéktelen ügyekben.

Jogilag azonban ez is elképzelhető.

– Kamala Harris alelnök-jelöltje Tim Walz, Trumpé pedig J. D. Vance. Mit fejezhet ki az, hogy pont erre két személyre esett a jelöltek választása, milyen üzenete lehet ennek?

– A demokraták esetében, hogy még inkább elmennek a progresszív irányba. Hiszen Tim Walz még progresszívabb, és messze balra áll a főáramtól. Ahogy Harris is balra áll Bidentől, egy San Fransisco-i liberális – és ez azért Amerikában sokat mond. A republikánusok pedig a másik irányba mennek: Vance jelölése azt mutatja, hogy a párt még inkább jobbra tolódik. A kérdés az, hogy a középen állók mit tesznek. Ők is nyilvánvalóan szavazni fognak, csak szerintem mindkét esetben befogott orral, és inkább valaki ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint
A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.


A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.

A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.

Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.

A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.

A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.

A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.

„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".

A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.

Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.

Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.

Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.

Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.

Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.

Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.

Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.

Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.

A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.

Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.

A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.

Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.

A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.

„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.

A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír” - A szavazat ára című film megdöbbentette a kommentelőket
Gyerekekek elvételével megzsarolt családok, 5-10 ezer forintért vagy drogért megvásárolt szavazatok, profin megszervezett buszoztató hálózat, fülkébe kísért választók - a szavazatvásárlásokról szóló új dokumentumfilmre nagyon sokan azt írják: erre nincsenek szavak.


A De! Akciócsoport dokumentumfilmjét Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették. Az volt a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a szavazatvásárlásra, és hogy minél többen jelentkezzenek „őrzőknek”, akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A filmkészítők több mint 60 interjút készítettek az ország legszegényebb részein, megvásárolt szavazók, rendőrök, polgármesterek is megszólaltak nekik, néhányan névvel, a többségük a bosszútól tartva név nélkül. A filmből egy jól szervezett, komplett rendszer képe bontakozik ki, amely pénzzel, droggal, fenyegetéssel, zsarolásssal bírja rá a legszegényebbeket, hogy oda szavazzanak, ahová kell. Nehéz rangsorolni, de a legdurvábbak talán azok a történetek, ahol a gyerekek elvételével, a gyámüggyel fenyegetnek családokat, ha nem állnak be a sorba.

A dokumentumfilm nézettsége már közelíti a 300 ezret, és a YouTube-on nagyon sok kommentelő fogalmazza meg felháborosását, ezekből idézünk:

„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír!”

„50 éves vagyok a fél életemet külföldön töltöttem. Ez a film minden illuziómat ledöntötte a hazámmal kapcsolatban. Sírni tudnék azon, ahogy végletekig kihasználnak embereket a hatalom megtartása erdekeben. Ilyen korrupciót es gyalázatosan rohadt rendszert sehol sem hallottam. Ha a kormanyváltás sikerül, rengeteg ember futni fog, de a bűnösöket meg fogjak büntetni felülrol lefelé. Példat kell statuálni, hogy sose törtenhessen ez meg újra!!!! Vérlázító!”

„Ide NEM "szavazatszámlálók" kellenek, hanem konkrét akció soport. Rögzíteni kell mindent, amit csak lehet...”

„Az elmúlt évek egyik legfontosabb videója. "Tudtuk, csak nem sejtettük..."

„Angliából úton haza szavazni”

„Ez borzasztóan nyomasztó, torokszorongató. Én csak Bécsből, de én is hazamegyek szavazni és viszem az első szavazó fiamat is, akit ugyan nem érdekel a politika, de jönnie kell neki is. Ha másért nem, hát azért, hogy pótolja az anyut, szegény ő már nem érte meg. pedig harcias ellenzéki volt ő is mindig.”

„A gyerek még a Cosa Nostránál is tabu volt b...meg!”

„A szegény emberek kontrollálásával kontrollálnak téged... ez ütött.”

„Őszinte szomorúságot és szégyent érzek, hogy a legkiszolgáltatobbak hátán állva fuldoklik az ország.”

„Lenyomorították az országot és a nyomorult tömegeket zsarolva, megvesztegetve veszik a szavazatokat! És mit csinálnak a családokkal?A gyerekekkel fenyegetőznek,a gyerekvédelmi rendszert küldik rájuk? Milyen módszer ez?”

„Alig vártam, hogy hazaérjek délutános műszakból és megnézzem. És most itt ülök, nem térek magamhoz, sejtettem, hogy ez így megy amikor 90-100%- ot kap a fidesz, de ezt látni... Nincsenek szavak. Köszönjük a megszólalóknak, a készítőknek!”

„Sírok, ordítok, szétszakad a szívem-lelkem. Borzasztó, felháborító, undorító! Rendszerváltást!!!”

„Tegnap Szabó Bence százados videója után azt hittem nincs ennél súlyosabb. De van.”

„Amire oly büszkék, hogy ők a "Csendes többség", ugye? Itt a csendes többség, a megvett, a szerencsétlen, a megzsarolt emberek. Eszem megáll....legyen már vége! Köszönjük nektek!”

„Ezt nem lehet könnyek nélkül kibírni...”

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Drogoztak talán? Szerintem drogoztak!” – a mezőőrt küldték A szavazat ára forgatócsoportjára Nyírbogáton
Nyírbogáton a félelem az úr - erre jutottak a szavazatvásárlással foglalkozó dokumentumfilm készítői. Miközben dolgoztak, őket is követni kezdte egy autó, majd kiszállt belőle egy férfi, aki a helyiek szerint a polgármester embere.


Nyírbogát polgármestere a térség fideszes országgyűlési képviselőjének a felesége, egyben ő a helyi háziorvos és üzemorvos is, valamint korábban az idősek otthonát és a helyi futballklubot is ő vezette. Amikor az újságírók korábban erről faggatták, azt mondta, a település rengeteg pénzt spórol meg azzal, hogy ennyi funkciót tölt be.

A szavazat ára című, szavazatvásárlással foglalkozó dokumentumfilm külön fejezetet szentel a településnek, amiben több helyi is megszólal.

„Én nyírbogáti vagyok, és nagyon sokan elmondják, hogy  nem mernek megszólalni, reszketnek” – mondja egyikük,

hozzátéve, hogy az emberek attól tartanak, ha nem a megfelelő helyre szavaznak, nem kapnak orvosi ellátást vagy nem írják fel nekik a gyógyszert. Attól is félnek, ha valaki nem a várakozásoknak megfelelően szavazna, akkor demens beteg hozzátartozójukat kitennék az idősotthonból.

A polgármester nem akart a film készítőinek nyilatkozni, de miután találkoztak vele, a film készítői egyszer csak azt látták, hogy követni kezdi őket egy kocsi.

Egy erdős területen félrehúzódtak, és bevárták a nyomukban érkező autót. A sofőr letekert ablakkal vonta kérdőre őket. „Miért videóz engem? Tetszek magának?”

Mikor azt válaszolták, a természetet videózzák, meglepő válasz érkezett: „Akkor nyalja ki a seggem! A természettel együtt.”

Ezután az autós elhajtott, de csak azért, hogy nem sokkal arrébb megforduljon, és visszatérjen, és ismét letekerje az ablakot. „Megkértem magát valamire. Nem volt elég világos? Ilyen szennyes embereket!”

Amikor rákérdeztek, miért követi őket, a férfi azt válaszolta, a barátja itt lakik, egy juhász. Majd ismét elment.

Ezután a stáb tagjai a helyi informátoruktól kiderítették, hogy az őket követő férfi a polgármester rokona. Egyben a sofőrje, intézője, jobbkeze is.

„Tehát a polgármester ránk küldte az intézőjét?" - kérdezte az egyik alkotó. Az informátor szerint a férfi mezőőr, "meg van egy ilyen csomó humbug munkahelye.”

A település közepén aztán ismét felbukkan a kocsi, és ezúttal ki is száll a sofőr. Az igazolványát maga elé tartva közeledik. „Rendészeti feladatot ellátó személy vagyok” - mondja. Mikor a stáb tagjai megkérdezik, miért zaklatja őket, azt válaszolja, „Én mezőőr vagyok."

„De itt hol a mező?” - kérdezik a falu közepén. Ez azonban nem akasztotta meg. „És akkor ott mit csináltak? Drogoztak talán? Szerintem drogoztak!” - jelentette ki.

Egy helyi riportalanyt pedig épp akkor állítottak meg a rendőrök, amikor a stábbal találkozott volna. Közel három órán keresztül igazoltatták a település legforgalmasabb pontján. Állítása szerint a telefonját sem használhatta. „Úgy engedtek el, hogy  feljött a kisfiam, és azt mondta: anya, elmentek a sajtósok, elmentek az újságírók, és akkor billentett a fejével, na akkor most már mehet” – idézte fel a történteket az asszony, aki ennek ellenére arccal és névvel vállalta a szereplést.

A teljes film

A nyírbogáti rész 35:35-nél kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk