KULT
A Rovatból

Lengyel Tamás: "A szerelmem, az igaz barátaim felőlem akár bele is nézhetnek a telefonomba"

Nála az őszinteség alap. Már törölte magát a netes társkeresőről, mert nem hitték el, hogy tényleg ő az. Várja a Mi kis falunk 4. évadát. A színésszel a BÚÉK sajtóvetítése után beszélgettünk.


December elején került a mozikba Goda Krisztina BUÉK című filmje, amely a Teljesen idegenek című olasz film remake-je. Egy baráti társaság szilveszterkor fura játékba kezd: mindenki kirakja a telefonját az asztalra, és onnantól kezdve minden chatet felolvasnak és minden telefonhívást kihangosítanak. Az est végére sok titokra fény derül, és teljesen átrendeződnek a kapcsolatok. A film egyik főszereplőjével, Lengyel Tamással beszélgettem.

- A BÚÉK-ban fontos szerepet kap a technológia, egész pontosan a mobiltelefonok. Van, akinek a teljes élete rajta van egy ilyen kis kütyün. Te mennyire tartod meghatározónak a technikát a saját életedben?

- Teljesen. Sajnos kiszolgáltatott vagyok a technikának. Életem majdnem minden tevékenysége kötődik ehhez a kis készülékhez. Ezen keresztül jutnak el hozzám azok az információk, amik a munkámhoz, vagy akár a kikapcsolódásomhoz kellenek. De azért igyekszem a szabad pillanataimat nem azzal tölteni, hogy a közösségi oldalakon lógok.

- A mi korosztályunk az, aki még tudja, milyen volt a tárcsázós telefon és a net nélküli világ. Szerinted nehezebb manapság megőrizni a titkainkat, mint annak idején?

- (nevet) Erről a felhőszolgáltatásokat nyújtó cégeket kellene megkérdezni.

Az biztos, hogy nagyon sok olyan információ van kint a világhálón, ami felhasználható ellenünk.

Nem is feltétlenül arra gondolok, hogy valakinek rejtegetnivalója van, de a bankomba, az e-mail fiókomba, a naptáramba is a telefonon keresztül jelentkezem be.

- Kicsit a film, a BÚÉK is ezt feszegeti, hogy mennyire láthatnak bele mások az életünkbe, és mennyire jó vagy nem jó, hogy belelátnak.

- Ez attól függ, ki. Egy vadidegen inkább ne tegye.

- A filmben viszont láthatjuk, az sem biztos, hogy jó, ha a barátaink beleláthatnak.

- Ha nem nyílt a kommunikáció, és nem őszinteség az alapja, legyen az szülői, baráti vagy szerelmi kapcsolat, akkor nem jó. Nekem ilyen titkaim nincsenek, én a szövetséget tényleg szövetségnek gondolom. A szerelemem, az igaz barátaim felőlem akár bele is nézhetnek a telefonomba.

- Nemrég azt lehetett olvasni rólad, hogy egy internetes társkereső oldalon regisztráltad magad, ami manapság nálunk még mindig nagyon megosztó dolog, egy hírességtől pedig talán még több bátorság kell hozzá. Azóta eltelt néhány hónap, mik a tapasztalataid?

- Szomorúnak tartom, hogy ebből hír lett. Úgy tűnik, nem volt mivel betömni a lyukakat. Továbbá érdekesnek tartom, hogy az újság a feljelentőt, akit olvasóriporterként aposztrofált, pénzzel jutalmazott az információért cserébe. A régi szokások, úgy látszik, nem változnak.

Azt biztosan állíthatom, hogy nekem baromi nehéz dolgom volt, mert tízből tíz ember nem hitte el, hogy tényleg én vagyok az, nem egy hamis profil.

Gyakorlatilag nem kaptam visszajelzést. Már le is töröltem magam.

- Hihetetlenül sokoldalú vagy. Azt hiszem, a nagyközönség a Jóban Rosszbanból ismert meg igazán, én a Rádiókabaréban találkoztam veled először. Sokféle karaktert eljátszottál, egészen más voltál A munkaügyekben, a Kossuth kifliben, mint ahogy az Aranyéletben és A mi kis falunkban játszott karakteredet sem lehet összehasonlítani. Mi alapján választod ki, hogy mit vállalsz el?

- Magyarországon ez sajnos nem így megy. Az embernek nagyon ritkán van választási lehetősége. Most már talán. De nem hiszem, hogy van olyan film, amire nemet mondanék. Az is igaz, hogy olyan előzetes szűrőn megy át egy sorozat vagy egy film, mire megvalósulhat, hogy hozzám már szinte el sem jut olyan, ami vállalhatatlan lenne. Inkább csak szerencsém van, hogy olyan munkák találnak meg, amikben mindig más karaktert játszhatok.

- Az Aranyélet az HBO-n óriás sikerrel futott. Meglepő módon a TV2-n úgy tűnik, jóval kevesebben nézik. Mi lehet ennek az oka? Hiszen a film nyilván nem lett rosszabb.

- Nem nagyon láttam, hogy hirdették volna. Egy-két portál írt róla, de másutt nem találkoztam vele. Miért néznék az emberek, ha nem tudnak róla?

- BÚÉK. Te ismerted az eredetijét, a Teljesen idegeneket?

- Igen, és nagyon bírtam. Épp ezért örültem, amikor elhívtak a magyar változat castingjára. Annyira jó alaphelyzetek vannak benne és olyan jó karakterek, hogy azt gondoltam, bármelyiket nagyon jó lehet eljátszani.

- Mesélj kicsit a saját karakteredről.

- Túlteng benne a vitalitás. Nehezen mond nemet. Azt gondolom, nagyon sok benne a bizonytalanság, amit próbál kompenzálni, de közben látom benne a hajlandóságot a változásra.

Ha valaki felismeri a hibáit, és változtatni akar, akkor azt értékelni kell.

Azt hiszem, hogy ezen az úton indult el. De egyébként ő a társaság motorja, a nagyhangú nőcsábász. Kicsit gátlástalan.

- A BÚÉK, illetve annak eredetije, a Teljesen idegenek tulajdonképpen egy vígjátéknak álcázott pszichodráma. Az ember végigröhögi, de valójában nagyon is húsbavágó az üzenete.

- Ez a dramedy műfaj lényege.

- Ami engem a legjobban foglalkoztat az alapszituációban, hogy egy olyan karakter, aki tudja, hogy vaj van a fején, miért megy bele egy ilyen játékba? Mibe reménykedik?

- Fontos a közösség hatása. És szerintem mindenki azt hiszi, hogy megússza. Hiszen a játék nem az, hogy visszamenőleg el lehet olvasni mindent, hanem hogy nyíltan kell reagálni arra, ami éppen befut, legyen az SMS vagy telefonhívás. A közösségi médiát ki is hagyják a játékból.

- Egy utolsó kérdés: mik várnak rád a közeljövőben?

- Képzeld el, nem tudom. Reméljük, hogy a legújabb 12 rész sikeres lesz A mi kis falunkból, és akkor lesz negyedik évad, de nem tudom még, mi lesz. Azt is remélem, hogy a BÚÉK-nak lesz akkora közönség sikere, hogy ennek köszönhetően más mozifilmben is szerepelhetek majd. Szóval ezek a reményeim, de nincs semmi konkrét.

- Akkor most pihensz.

- Ami biztos, hogy januárban a Centrál Színházban kezdek próbálni. Március 8-án lesz a bemutató. A szerző Nina Reine, a darab címe Nemek és igenek.

- Kik lesznek a partnereid?

- Schmied Zoli, Bata Éva, Kovács Patrícia, Pokorny Lia, Bereczky Zoli, és Puskás Tamás rendezi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk