SZEMPONT
A Rovatból

Lehet sorolni, hogy ki hányadik a világon abban, amit csinál - reagálás Tóta W. Árpádnak az olimpiáról

Tóta W. Árpád publicista a Facebookon szállt bele azokba, akik arra vetemednek, hogy szeretik az olimpiát. Kövesdi Miklós Gábor kollégánk véleménycikkben reagál.


Tóta W. Árpád publicistai ténykedését elvétve követem. Nincs vele különösebb bajom, sokszor egyet is értek vele, de összességében nem jön be hübrisszel átitatott stílusa és a világlátása.

Most azonban az olimpia kapcsán kitett Facebook posztja elérte az ingerküszöbömet, olyannyira, hogy úgy döntöttem, reagálok rá.

„Nyilván nincs semmi bajom Vas Blankával, és még azt is megértem, hogy Hosszú Katinka igazából nem tud úszni, csak azt nem, amikor egy ország népe képes egy percig is jobban érezni magát attól, hogy egy ugyanitt lakó leány NEGYEDIK lett HEGYIKERÉKPÁRBAN. Nem, nem én vagyok a hülye, hogy leszarom”

- írja a kiváló publicista, és becsatolja mellé saját, ebben a szellemben íródott 2012-es cikkét is.

Az mindenképp becsülendő, ha valaki ennyire konzekvens, és csaknem 10 év távlatából is ugyanazt gondolja.

Lássuk be, nem ehhez vagyunk szokva.

De miután elmorzsolunk egy könnycseppet a kiváló kolléga soraiból áradó emberség és empátia láttán, hadd fejtsem ki, miért nem értek egyet vele.

Kezdeném azzal, hogy persze, az olimpiai mozgalom ezer sebből vérzik. Túlságosan átszövi az üzlet, a politika, és ahol a kettő találkozik, ott nem várat magára sokat a korrupció sem. Magam is emlékszem még arra az esetre, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, a jövőben az olimpiákon zöld helyett kék lesz a pingpongasztal, majd nem sokkal később kiderült, hogy az egyik főmufti cége véletlenül pont kék pingpongasztalokat gyárt. És ez csak csepp a tengerben. Tehát készséggel elismerem: ráférne egy alapos gatyábarázás az egész bagázsra.

De Tóta W. felvetése nem erről szól, hanem valami olyasmiről, hogy ha ő nem talál semmi érdekeset az olimpiai sportok többségében, akkor mindenki hülye, aki igen.

Mások nevében nem tisztem nyilatkozni, de azt elmondhatom, én miért szeretem az olimpiát nézni, és miért tölt el jóleső érzéssel – bármily szégyen, olykor bizony büszkeséggel –, ha magyarok lépnek pályára, és még inkább, ha szép eredményeket érnek el.

Sosem voltam különösebben sportos alkat. Bár én is fociztam gyerekkoromban hébe-hóba, sosem voltam az a típus, aki suli után táskát eldobva rohant a grundra rúgni a bőrt a haverokkal. Sokat bicikliztem, de abban is elsősorban azt szerettem, hogy bejárhattam a város ismeretlen zugait.

Ezek után talán meglepő, de szeretek sportolni. Élvezem a mozgást, amikor gyermekeim elkezdtek dzsúdózni én is beálltam az edzésekre. És mivel tudom milyen iszonyú nehéz apuka testtel lenyomni 20 fekvőtámaszt, és eljutni a 150 fekvőtámaszig (ahonnan aztán elég egy nyár, hogy visszazuhanj a 10 fekvőtámaszos szintre),

becsülöm azokat, akik ennél klasszisokkal nagyobb teljesítményre képesek.

A másik ok, amiért szívesen megnézem az olimpiai közvetítéseket, rendkívül prózai: szórakoztató. Nem vagyok az a típus, aki orrba-szájba sportot néz. Időm sincs, és az évi egy-két nagyobb sportrendezvény (olimpia, különböző vb-k és Eb-k) pont kielégítik ebbéli igényeimet.

Elismerem, vannak sportok, amiket csak négyévente látok, és akkor is elsősorban azokat nézem meg, amiben van magyar érintettség. Ennyi elég is nekem, de ennyi kell, és számomra valóban izgalmas azt nézni, milyen messze tudják eldobni valaki a „láncos vasgolyót”, vagy hogy hány góllal fordulnak a második félidőre a vízilabdás urak és hölgyek.

Félreértés ne essék: teljesen megértem, ha valakit ez nem érdekel.

Nagy-Britanniában és csatolt részein a mai napig a legnépszerűbb sportok egyike a krikett, márpedig ha van sport, amin el lehet aludni, hát a kriketten mindenképp. Nyilván az sem véletlen, hogy az amerikaiak szent tehene, a baseball nálunk nem vált tömegsporttá.

De az olimpia nézettségi adatai alapján mégis elegen vannak világ szerte azok, akiket ezekkel a kevésbé népszerű sportokkal is le lehet ültetni a fotelbe. Fel nem fogom, miért fáj ez bárkinek?

Némileg jogos filozófiai kérdés, hogy az ember miért érez akkora örömet, ha valaki, akihez csak annyi köze van, hogy vele egy országban él, jól szerepel valahol. Sőt, miért érzi úgy, hogy kicsit ő is a győzelem részese.

Valóban van valami komikus abban, amikor a kézilabdások begyűrik az utolsó gólt, és a fél ország egyemberként ordítja: győztünk! – miközben mi legfeljebb a söremelgetésben jeleskedtünk.

Az első, triviális ok, hogy az olimpiai sportolók az országot képviselik a játékokon. Magyarország küldte őket, és persze a kvótát nem mi szereztük meg, Magyarországnak hívunk egy közös bulit, egy nagy közösséget, együtt vagyunk benne, minden ami itt történik, legyen az jó vagy rossz, ahhoz közünk van.

Na és persze ott a „szomszéd fia” hatás. Minél közelebb áll hozzánk valaki lélekben vagy földrajzilag, annál inkább büszkék vagyunk, ha elér valamit. Kicsit mi is érdekesebbnek érezzük tőle magunkat. Talán még Tóta W. Árpád is büszke lenne rá, ha felesége, gyermeke, testvére (ha van), szülei, veje-menye-unokája valamiféle kimagasló eredményt érne el valahol. Ezt távolabbra vetítve, egy világversenyen – számomra – nyilvánvaló, hogy ahhoz tudok kapcsolódni, akivel egy nyelvet beszélek, aki ugyanahhoz a kultúrához tartozik.

De mindez tulajdonképpen szubjektív. Van azonban egy minden másnál fontosabb funkciója az Olimpiának és az élsportnak, amiről Tóta W. vagy nem tud, vagy nem akar tudomást venni.

Az olimpia a sport reklámja.

Nagyon sok gyereknek és fiatalnak a magyar sportolók sikerei adják meg a lökést, hogy kipróbálják magukat egy-egy sportágban.

Például a 2012-es londoni játékok után, ahol Ungvári Miklós ezüstérmet, Csernoviczki Éva pedig bronzérmet szerzett cselgáncsban – Joó Abigél pedig sérülten tatamira állva lett ötödik – érezhetően megnőtt a dzsúdóra beiratkozó gyerekek száma.

Ezek a sikerek tehát végiggyűrűznek az egész rendszeren, és a hatásukra többen kezdenek sportolni. Ami elsősorban nem azért fontos, hogy négy év múlva is legyen, aki kiáll és újabb érmeket nyer, hanem mert minél többen sportolnak, annál többen élnek egészségesen. Nem lesznek hozzám hasonló apukatestű felnőttek belőlük, akiknek már az is diadal, ha (ha!) lenyomnak 150 fekvőtámaszt.

És ha már szóba került Blanka negyedik helye hegyikerékpározásban: lehet sorolni a kommentekben, hogy ki hányadik a világon abban, amit csinál.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról
Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.


Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár
A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.


A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: