Lassan 12 millióan látták már Majka klipjét, mégsem változott jelentősen az emberek véleménye a kormányról

Rövid helyzetértékelést adott Orbán Viktor keddi ATV-s interjújáról Török Gábor. A politológus előre bocsátotta, hogy bővebben a 24.hu Törökülés podcastjában elemzik majd a miniszterelnöki interjút, ezúttal hosszabban kitért a kérdező, Rónai Egon szerepére. Mint írta: „Sokféle újságírói szerepfelfogás és habitus létezik, nyilván mások másképp kérdeztek volna – a magukat újságíróknak nevező propagandisták (innen vagy onnan) pedig különösen. Azt azonban szerintem nem lehet állítani, hogy Rónai Egon ne végzett volna jó munkát.”

Szerinte:

Ahogy arról korábban is írtunk, Orbán Viktor 15 év után adott interjút az ellenzéki véleményeket is felvonultató, de több szálon a kormányhoz köthető csatornának. Ebben beszélt többek között az amerikai kormányzattal történt megállapodásról, arról, hogy „Magyarország mindig bajban van” és a felmerült, de végül elvetett elnöki rendszer bevezetéséről hazánkban.

Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely

– írta a Telex.

A döntés értelmében a kétmillió forintot meghaladó perköltséget is a sportolóknak kell állniuk.

„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – nyilatkozta a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.

Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna azért indított pert, mert a 2022-es birminghami Világjátékok után nem kapták meg a kormányrendeletben rögzített eredményességi jutalmukat. Az ügyben első fokon a bíróság még az alperes államnak adott igazat, elfogadva a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) érvelését, miszerint a kvalifikáció során nem indult el a jutalom feltételéül szabott számú nemzet.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2025 áprilisában jogerősen megváltoztatta ezt a döntést. A másodfokú bíróság dokumentumokkal alátámasztottnak látta, hogy a versenyeken megvolt a megfelelő számú induló, így a sportolókat megilleti a 119,5 millió forint és annak kamatai. Ezt a jogerős ítéletet támadta meg 2025 júniusában a sportügyekért felelős Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián.

A per tétje jelentős volt: Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltóban nyert aranyérmet, amiért fejenként 17,5 millió forint járt volna nekik. Senánszky Petra és Ugrai Panna 16,5 millió, Jakabos Zsuzsa 12,5 millió, Verrasztó Evelyn pedig 4 millió forintra számíthatott volna a másodfokú ítélet alapján.

Az ügyet különösen furcsává tette, hogy miközben a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, és a 2025-ös, csengtui Világjátékok után járó jutalmakat három hónapon belül kifizette, a három évvel korábbi tartozást vitatta. Ráadásul a 2022-es viadal több versenyszámában más magyar sportolók vita nélkül megkapták a pénzüket.

Bognár Viktor ügyvéd korábban már nyert egy hasonló pert a 2013-as, cali Világjátékok után, akkor a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben érvényesítette a sportolók jutalomigényét. Az ügyvéd a mostani döntés után elmondta, az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek az esetleges további jogi lépésekről.

Magyar Péter Facebook-posztban bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerinte egy propagandainterjút adott, ahol előre leírt kérdésekre kellett válaszolnia. A politikus állítja, az interjúban szó esett a fociról és a milliárdos haverokról, de amikor a gyermekszegénység került szóba, a miniszterelnök nem adott érdemi választ.

Magyar Péter azt írta: „Amikor azt kérdezte a műsorvezető, hogy mit szól ahhoz, hogy minden ötödik magyar gyermek mélyszegénységben él, akkor Orbán Viktor ezt válaszolta: "Szegénység ügyben jó pályán vagyunk…"”

Erre visszakérdezett a műsorvezető, hogy akkor miért él több százezer szegény gyermek az országban. Orbán Viktor ezt válaszolta: "… szívesen felkészülök, és a következő alkalommal térjünk erre vissza."

– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Az ATV interjújában Rónai Egon kérdezte Orbán Viktort. A miniszterelnök 15 év után adott ismét interjút a csatornának. A beszélgetés során a kormányfő vitatta a műsorvezető által említett, minden ötödik gyereket érintő szegénységfenyegetettségről szóló statisztikát, és azt állította, nincs olyan gyermek Magyarországon, akit a családtámogatás ne érne el. Arra a kérdésre, hogy ez jó pálya-e, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „szegénységügyben abszolút”, majd hozzátette, hogy a következő interjúban térjenek vissza a témára.

Korábban a miniszterelnök több témát is érintett, beszélt például arról, hogy – korábbi állításával ellentétben – nem „korlátlan időre” kapott Magyarország felmentést az orosz energiahordozók elleni szankciók alól. Szerinte addig él a felmentés lehetősége, amíg Donald Trump az elnök és ő a magyar miniszterelnök.

A kormány hivatalosan is elengedi a korábbi, 3,7 százalékos hiánycélt, és a következő két évben 5 százalékos költségvetési pályára áll. A fordulatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, részletezve, hogy a hiány tartásához 192 milliárd forintnyi általános tartalékot zárolnak, és 185 milliárd forint többletbevételt várnak a banki extraprofitadó megemelésétől, miközben 2026-ban elindítják a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetését is.

A terveket Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában erősítette meg, a magasabb hiányt a háborús helyzettel és a gyenge gazdasági növekedéssel indokolva. A miniszterelnök egyfajta „ökölszabályról” beszélt, miszerint „ha nincs háború, akkor a növekedésünk körülbelül háromszor nagyobb”. Kifejtette, hogy egy százalékpontnyi GDP-növekedés nagyjából 400 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, ennek hiánya pedig százmilliárdos bevételkiesést okoz.

Orbán Viktor szerint a magasabb hiánycél ára annak, hogy a kormány nem adja fel korábbi vállalásait. Példaként említette a kis- és középvállalkozásokat célzó programokat, köztük egy, a Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt 70-80 milliárdos adócsökkentési csomagot, a Széchenyi Kártya Program 300 milliárd forintos kamattámogatását, valamint a Demján Sándor Program 130 milliárdos fejlesztési keretét.

Az interjúban a miniszterelnök élesen bírálta Budapest vezetését, kijelentve, hogy „a főváros nem megy csődbe, már csődben van”. Szerinte a helyzetet „trükkök százaival” oldják meg, miközben a város az elmúlt évtized legnagyobb nyertese az állami beruházásoknak köszönhetően. A fővárosi vezetés ezzel szemben folyamatosan arra panaszkodik, hogy a 2025-ben 89,1 milliárd forintot kitevő szolidaritási hozzájárulás fenntarthatatlan terhet ró rájuk.

Orbán Viktor elutasította a Magyar Péterrel való nyilvános vita lehetőségét, a Tisza Pártot „brüsszeli projektnek” nevezve, amelyet külföldről finanszíroznak.

– fogalmazott, utalva a győri polgármester által a napokban felajánlott vitalehetőségre. Arról sem volt hajlandó beszélni, hogy méltó ellenfélnek tartja-e Magyart, erre csak annyit mondott: „Kérdezzék meg a volt feleségét” (azaz Varga Juditot).

A kormányfő Matolcsy György jegybanki örökségét elismerte, mondván, nélküle nem tudták volna felépíteni a 2010 utáni gazdasági modellt, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásáról úgy fogalmazott: „nem néz ki jól”. Hozzátette, megvárja a folyamatban lévő vizsgálatok végét, mielőtt végleges ítéletet alkotna. A jegybank élén 2025 márciusában Varga Mihály vette át az irányítást.

A kegyelmi üggyel kapcsolatban Orbán Viktor az „ítélőképesség kicsorbulásáról” beszélt, Novák Katalin és Varga Judit távozását pedig „óriási veszteségnek” és az „építményből kiütött tartóoszlopoknak” nevezte.