KULT
A Rovatból

Kicsit tét nélküli volt az egész, és a feszültség is hiányzott – A Kész átverés elsősorban a kárörvendőknek tetszhet

Istenes Bencéék csak celebeket szívatnak, de Puskás-Dallos Péter átverése nem sikerült annyira ütősre. Ez persze még a legeleje, javulhat a dolog, habár vélhetően egy visszatérő formátum első adásának a legjobb átverések egyikét választották.


Rögtön az elején be kell vallanom, nem vagyok a kandikamerás műsorok híve. Számomra a műfaj alapja a Hóbortos népség című két részes, bostwanai film volt a 80-as években. Kiskamaszként persze élveztem, és annak is örültem, amikor valamelyik hazai szórakoztató műsorban (talán az Ez+azban, de az is lehet, hogy a Szeszélyes évszakokban) elkezdtek kandikamerás felvételeket készíteni.

Felnőttebb fejjel viszont inkább irritál, hiszen a legtöbb ilyen átverés lényege az, hogy kínos helyzetbe hozd az áldozatot.

Ami egészen másképp veszi ki magát, ha valami jó haveroddal csinálod, akivel olyan a nexus, mint egy vadidegennel. Pláne egy civillel, aki minden szempontból kiszolgáltatott a médiában.

Úgy tűnik, sokan gondolják ezt másként, annyian, hogy érdemes nekik külön tévéműsort indítani. A Kész átverés! 1997-ben indult, és kisebb nagyobb kihagyásokkal, 2010-ig folyamatosan része volt az RTL (akkor még RTL Klub) repertoárjának. A műsorvezetők viszonylag sűrűn cserélődtek. A legemlékezetesebb közülük talán Jáksó László volt, de a Boros-Bochkor páros, sőt, örök rádiós konkurenciájuk, Sebestyén Balázs is vitte a műsort egy ideig. Arra talán már kevesebben emlékeznek, hogy Reviczky Gábor is beült a műsorvezetői székbe egy évad erejéig.

Ma már a műfajt nem kandikamerának hívják, hanem prank show-nak (a prank angolul átverést, valaki megtréfálását jelenti), de a lényeg mit sem változott. Adott egy maréknyi beépített ember, akik valamiféle kínos szituációt alakítanak ki az áldozat körül, ezt titokban jól felveszik, és amikor már nagyon rosszul érzi magát az illető, bejön a műsorvezető, és lepelezi, hogy az egész csak tréfa volt.

Most Istenes Bence és Pető Brúnó vezetésével élesztették fel a formátumot. A gyártó a Creator TV, és rendhagyó módon a Kész Átverést nem is az RTL+-on lehet visszanézni, hanem a CreatorTV YouTube csatornáján.

A korábbi évadokkal ellentétben a mostani epizódok rövidebbek, mindössze 40 percesek, és úgy értesültem, a civilek szívatását teljesen mellőzni fogják, minden részben egy hírességet fognak átverni.

Az első epizód egy kis felvezetővel kezdődött. Bence és Patrik eltévednek egy szobrászműhelybe, ahol megtalálják Fekete Pákót szoborba öntve. Őt még Jáksó Laci felejtette ott egy átverés után. (Vagyis közel 20 éve, ő ugyanis utoljára 2006-ban vezette a Kész átverést, azóta volt Balázs, Cooky, sőt, MC DC és Benkő Dániel is.)

Bencéék kiszabadították Pákót a gipszből, de aztán otthagyták bezárva a műhelyben.

Ha ezzel próbálták megalapozni a műsor humorvilágát, az kicsit aggasztó.

A folytatásban Bence közüli Brúnóval, hogy újoncként át kell esnie a "beavatáson". Ennek lényege, hogy Brúnó elvegyül az emberek között a Szt. István Bazilika környékén, és Bence adóvevőn keresztül különböző utasításokat ad neki, hogy mit csináljon. Hol állatként kell morognia, hol a hátsóját rázza a rémült járókelők felé. A feladatokban egy a közös: Brúnó totál hülyét csinál magából, amit Bence borzasztóan élvez.

Ez persze mind csak körítés, a főfogás még hátravan. Az Istenes-Pető páros első áldozata – hogy-hogy nem – Puskás-Dallos Péter, Bence kebelbarátja, a Csillag születik társműsorvezetője. El kell ismerni, az RTL mesterien rét ahhoz, hogyan csináljon keresztpromóciót a különböző műsorai között.

Az átverésre az RTL egyik tárgyalójában került sor. A beépített emberek Verebély Marcell kreatív vezető, Kakuk Sára, a Csillag Születik egyik főszerkesztője, Jakab Márk, az RTL egyik kreatívja illetve természetesen maga Istenes Bence.

Az átverés célja elhitetni Petivel, hogy a Csillag születik első selejtezőjének a forgatásán nagyon rosszul szerepelt.

A helyzet előnye, hogy Bence is nyugodtan jelen lehetett, mint társműsorvezető. Brúnónak viszont egy szomszédos szobában kellett elrejtőznie, ahol képernyőkön követte a történéseket, és élőben vicces vagy annak szánt kommentárokat fűzött a látottakhoz. Őszintén szólva, ezen a ponton még Brúnó kicsit fölöslegesnek tűnik, legalábbis nem jöttem rá, miért van rá olyan nagy szükség. Nem mondom, hogy rossz, amit csinál, de az, hogy a narrátor fizikai valójában jelen van, kicsit műfajidegennek tűnik.

Olyan, mintha ők sem találnák igazán a funkcióját, ezért kitaláltak neki valamit, hogy mégse unatkozzon.

Ami a prank dramaturgiáját illeti, alaposan felépítették. Kezdték azzal, hogy megmutatták Petinek, milyen szörnyen veszi a levegőt beszéd közben. Amire persze a technika segítségével alaposan rásegítettek.

Ezt követően emelték a tétet, és kiderült, hogy akadt egy jogi probléma is. Akik nézték a Csillag Születik első adását, emlékezhetnek, hogy a fiúk a backstage-ben kicsit megpiszkálták az egyik versenyző hangkeverőpultját. Emiatt Petinek bocsánatot kell kérnie, és magára kell vállalnia az egész balhét. Viszont a jogászok szerint sokkal jobbak az esélyeik elkerülni a pert, ha úgy tesznek, mintha Peti már ott, a forgatás helyszínén bocsánatot kért volna.

Ezért AI segítségével elkészítettek egy bocsánatkérést Petivel, amit mindenhová ki fognak tenni.

Sőt, valószínűleg a mesterséges intelligencia jóvoltából konfokat is készítenek majd, hogy helyettesítsék a valódi Petit azoknál a részeknél, ahol valamiért megint elszúrja a dolgot.

Verebély Marcell egy ponton mindenkit kiküld, hogy kettesben maradjon Petivel, aki szemmel láthatóan nem tudja mire vélni a szituációt. Ki akarják rúgni? Mire megy ki ez az egész?

Aztán persze végszóra bejön Bence és Brúnó, leleplezik a csalást, és megnyugodnak a kedélyek.

Összességében az első átverés nem sikerült annyira jól. Például volt egy pont, ahol Peti gyanakodni kezdett, és a szemével keresi kezdte a kamerákat. Az ilyen átverések akkor igazán jók, ha sikerül látványosan kizökkenteni az áldozatot a nyugalmából. Ez itt nem jött össze, Peti feszengett, de nem sikerült felingerelni. A másik, amikor működhet egy ilyen prank, ha létrejön az a bohózati alaphelyzet, amikor a közönség többet tud a szereplőnél, és az a humorforrás, hogy az alany hogyan érti félre a szituációt. Itt ez se nagyon jött be.

Végezetül a leleplezés is akkor csattan nagyot, ha robbanásig nő a feszültség, és ekkor jön a feloldás. Itt viszont, mivel nem volt igazán erős feszültség – legalábbis a tévén keresztül nem jött át – hiányzott ez a fajta csúcspont is.

Kicsit tét nélküli volt az egész. Ami pedig a humor faktort illeti, a magam részéről nem tudtam különösebben nevetni sem, mert nem alakultak ki igazán humoros pillanatok.

Ez persze még a legeleje, javulhat a dolog, habár vélhetően egy visszatérő formátum első adásának a legjobb átverések egyikét választották. A jövő héten Kabát Peti lesz az átverés áldozata. Ez a műsor talán az ellendrukkereknek lehet a legvonzóbb, akik örömmel nézik, ha valamelyik általuk nem kedvelt hírességet kínos helyzetbe hoznak. Szóval kárörvendők, vasárnap, a Csillag Születik után eljön a ti időtök!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk