MÚLT
A Rovatból

10 megdöbbentő hagyomány, személy és babona a történelemből, amelyek alig ismertek

Volt olyan államelnök, aki a papírpénz legfőbb ellenzője volt - most mégis egy bankón virít az arcképe. 9 további hasonló furcsaság a múltból.


A világ története nagyon gazadag és még annál is komplikáltabb, a suliban sokszor mégis száraznak és unalmasnak tűnt.

De talán a történelem órák érdekesebbek lettek volna, ha ez a 10 érdekesség is szóba kerül.

10. A mormota-nap

A Groundhog Day az amerikai babona egy fontos része. A monda szerint, ha február 2-án egy mormota előbújik odújából, meglátja saját árnyékát, majd visszabújik akkor még 6 hétig fog tartani a tél. Ha nem bújik vissza, akkor azt jelzi, hogy hamar eljön a tavasz. A napot USA-szerte sok helyen megünnepelik, egyfajta téltemetésként. A pennysyilvániai Punxsutawney városában pedig már az 1880-as évek óta hagyomány a februári eleji ünnepség, de régebben nem csak megfigyelték a mormotákat. A „Punxsutawney Mormota Klub” nevű csoport tagjai kimentek a dombokra és mormotákat fogtak, amelyeket vacsorára meg is főztek.

Ehhez a naphoz kapcsolódik az Idétlen időkig című, készítése óta kultikussá vált filmvígjáték is.

9. Almafák mindenhol

almafa-wiki

Johnny Appleseed arról lett híres, hogy egy zsák maggal járta az Egyesült Államokat és almafákat ültetett mindenhol, ahol megfordult. De állítólag Johnny nem csupán jóindulatból tett így.

A 18. században sok lakatlan földterület volt az USA-ban, amelyeket nagy cégek vásároltak fel, majd kisebb részeiket elajándékozták, azért az ígéretért cserébe, hogy az új tulajdonosok 50 alma- és 30 barackfát ültetnek – így mutatva, hogy hosszútávon kívánják használni a területeket. Appleseed viszont meglátta a piaci rést: saját maga ültette el a fákat, majd az így megszerzett területeket jó pénzért eladta. Meglepő módon a fák termését ekkor még nem ételként fogyasztották: alkoholt készítettek belőlük, mert túl savanyú volt a termés.

8. Virágokkal füstölt szüzek

A történelem során a női test sokkal inkább volt a szülők vagy az egyház tulajdona, mint maguké a nőké. Egy fiatal lány szüzessége pedig elengedhetetlen része volt annak, hogy férjet találjon és így értékét növelje. De valahogyan meg is kellett állapítani, hogy egy lány szűz-e még vagy sem. A legegyszerűbb teszt az volt, hogy a nászéjszaka után ellenőrizték, hogy vérzett-e a feleség az éjszaka során. De ezt könnyű volt meghamisítani, általában valamilyen állat vérével. Ráadásul ma már közismert, hogy nem minden nő vérzik első együttléte során különböző orvosi okokból.

Volt, hogy a nők vizeletét is vizsgálták a szüzesség megállapítására. A lányok egy ital receptjét kapták meg, amelyet pár napos böjt után kellett elfogyasztaniuk. Ha a lány meg tudta állni, hogy pisiljen, akkor még szűz volt.

Különböző füst tesztek is népszerűek voltak a középkorban. Az alapvetés az volt, hogy az együttlétet követően a női test egy nyitott „átjáróvá” válik, amely illatokat és szagokat iránytani tudja. Egy olasz fizikus, Niccolo Falcucci úgy gondolta, hogyha egy nő alsó felét betakarja és szénnel megfüstöli, akkor az nem fogja tudni azonosítani a szén füstjének illatát, hogyha szűz. Más tesztek szerint ha virágokkal füstölték meg a szüzeket, akkor elfehéredtek, illetve ha különféle illatokat használnak a hölgyek lába között, a leheletük is olyanná válik.

7. A szűzlány keble és az unikornis

800px-Lenz_Klara_egyszarvu

Lentz Klára: Egyszarvú

Az egyszarvúak már régóta igen népszerűek. Először az ókori görögöknél kerültek elő, de a Bibliában is megjelennek.

Az unikornis általában szerény és kedves állatként ábrázolják, de ez sem volt mindig így. Az ókorban történészek úgy vélték, hogy ez az egyik legvadabb állat, de még is volt egy módszer, amivel meg lehetett őket fogni.

A trükkhöz egy szűzlányra volt szükség, ha a lány az unikornis előtt állva megmutatta kebleit, akkor az egyszarvú lenyugodott. Majd fejét a lány mellkasára helyzet, elkezdett melléből szopni és lassan elaludt. Ekkor léphettek oda a vadászok, hogy elkapják a mitikus élőlényt.

6. Olimpiai láng helyett székláb és pudingos doboz

Olympiatuli_1952

Az olimpiának ma is olyan jelképei vannak, amelyek már az ókori görög megmérettetéseken is léteztek. De az olimpiai láng stafétaszerű átadás nem tartozik ezek közé. Az ötlet a náci propaganda részeként az 1936-os berlini olimpián született meg. Az emberek - nem meglepő módon - pedig nem örültek annak, hogy az eseményből tradíció vált. Az 1956-os sydney-i olimpia alkalmával pedig egy csapat egyetemista meg is próbálta akadályozni az eseményt.

30 ezer ember állt Sydney utcáin Harry Dillonra várva, aki a fáklyával a kezében futott a város felé. A terv az volt, hogy Dillon Sydney polgáresterének adja át a lángot, aki egy beszéd elmondása után egy újabb futónak adja azt tovább. A nagy pillanat elérkezett, egy fiatal átadta neki a fáklyát és megkezdte beszédét, mikor rádöbbent, hogy amit a kezében fog, az egy szék kitörött lába, amely le van festve egy pudingos dobozzal a tetején. A futó, egy Barry Larkin nevű egyetemista volt, aki miután átadta a stafétát, eltűnt a tömegben.

5. Ezért lett valójában véve a szesztilalomnak az USA-ban?

szesztilalom

Franklin Roosevelt sok mindenért híres, az egyik fontos lépése pedig az volt, hogy újra legalizálta az alkoholt Amerika-szerte. De ennek egyetlen igazi oka volt: hogy imádott inni.

A legtöbb amerikai elnök nem vetette meg az alkoholt a maga idejében, de Roosevelt még egy lépéssel tovább ment és maga is elsajátította a mixelés művészetét. Állítólag fogadásokon maga keverte vendégei italait.

4. Benjamin Franklin, a házasságközvetítő

Amikor Benjamin Franklin éppen nem az USA alapjait fektette, le sok egyéb megdöbbentő dolgot tett. 1745-ben Franklin levelet írt egy fiatal ismerősének, amelyben azt ajánlotta, hogy házasodjon meg. Sőt, lehetőleg egy nála idősebb nőt keressen társának. Még egy listát is mellékelt neki, amiben 8 pontban összeszedte, hogy miért jó idősebb nővel együtt lenni.

Franklin szerint az idősebb nők tapasztaltabbak, diszkrétebbek, jobb beszélgető partnerek, és kevesebb eséllyel szülnek gyermeket. Hálásabbak és a napi teendőket is jobban intézik, mint fiatal társaik.

3. Ez a harang nem az a harang

Az USA egyik legfontosabb szimbóluma a Liberty Bell, egy harang amelyet 1776. július 4-én állítottak fel, miután a kongresszus megszavazta Amerika függetlenségét. De manapság a történészek úgy gondolják, hogy ez csupán városi legenda és egy 1847-es novella alapján híresült el ez a történet. Az eredeti harangot Angliából szállították, de az megrepedt, ezért megolvasztották és kétszer megismételték a kiöntését, mire elégedettek voltak az eredménnyel. A jelenlegi harang valamikor az 1800-as években szerezte meg ikonikus repedését, de nem is lehet pontosan tudni, hogy mi történt. Mindennek a szimbolizmusa csak később lett népszerű.

2. Az államelnök, aki ellenezte a papírpénzt

US_$20_1985_Note_Front

Andrew Jackson az USA hetedik elnöke volt, a 20 dolláros bankón is ő szerepel. Ami elég ellentmondásos, mert az elnök egész működése során a papírpénz ellen kampányolt. Jackson azért ellenezte a papírpénzt, mert azt gondolta, hogy nem elég biztonságos és fluktuációhoz fog vezetni. Az aprópénzt jobban kedvelte, mivel az ezüsttel vagy arannyal ötvözött érméknek tényleg volt fizikai értékük.

1. Elnöki orgia a medencében

kennedy

John F. Kennedy imádta a nőket – ehhez kétség sem fér. Házasságtöréseiről nagyon sok történet szól, de úgy tűnik mindig előkerülnek újabb részletek. JFK egyik gyakornoka, Mimi Alford egy könyvet is írt az elnökkel való kapcsolatáról, Az is kiderült, hogy az elnök imádta a fényűző hollywoodi partikat, és még Bill Crosby partijaira is ellátogatott. Egy parti alkalmával mindenki meztelenül fürdőzött a medencében: JFK egy légiutaskísérővel flörtölt, míg jó barátja, David Powers a medence másik felében éppen szexelt. Pár órával később Powers megviccelte Crosbyt és ellopta összes öltönyét, amikkel kezében fejest ugrott a medencébe.

Forrás: Listverse

A képek illusztrációk - Forrás: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása
A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”


1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Európa hősként ünnepelte, a bécsi udvar elárulta: egy vadkan végzett a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezérével
Ötszázoldalas eposzt írt, ellenséges hídját égette fel a tél közepén, és egész nemzetet tanított önvédelemre: 406 éve, a ma elfogadott magyar szakirodalmi adat szerint 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő-hadvezér, akinek életműve ma is egyszerre irodalmi és stratégiai iránytű.


Zrínyi Miklós születésnapja nem csupán egy dátum a naptárban, hanem alkalom arra, hogy felmérjük, mit kezdünk ma egy olyan örökséggel, amely a kard és a toll egységére épült egy olyan korban, amikor a nemzet sorsa naponta forgott kockán.

Zrínyi Miklós főnemesi család sarjaként, többnyelvű műveltséggel felvértezve, itáliai és bécsi hatások között nevelkedett. Ez a kettős látásmód tette lehetővé számára, hogy egyszerre lásson rá a Habsburg-udvar finom politikai játszmáira és a magyar végvári világ kíméletlen realitására. Ez a háttér kovácsolta azzá a hadvezérré és gondolkodóvá, aki a tettekben és a szavakban egyaránt a legmagasabb szintet képviselte.

Pályája a végvárakban indult, ahol a mindennapos portyák és ostromok adták a gyakorlati leckét, de hamar túllépett a napi szintű hadviselésen. Reformtörekvései egy állandó, professzionális, „rendszeres hadsereg” felállítását célozták, felismerve, hogy a portyázó, alkalmi seregekkel nem lehet hosszú távú biztonságot garantálni.

Stratégiai gondolkodásának csúcspontja az 1664-es téli hadjárat volt, amely európai hírnevet szerzett neki.

A Dráva mentén, a tél kellős közepén, fagyos körülmények között mélyen benyomult az ellenséges területre, és felégette a török utánpótlás kulcsfontosságú láncszemét, a monumentális eszeki hidat. Ez a hadművelet nemcsak katonai bravúr volt, hanem politikai üzenet is Bécs és Európa felé: Magyarország képes és hajlandó a saját védelmében kezdeményezni. A merész vállalkozások mögött azonban nemcsak bátorság, hanem egy koherens politikai program is állt.

Zrínyi politikai írásaiban és levelezésében újra és újra visszatért a központi gondolathoz: az országnak a saját erejére kell támaszkodnia.

A „Ne bántsd a magyart!” röpiratától a hadtudományi munkákig mindenhol azt hangsúlyozta, hogy a külső segítség bizonytalan és feltételekhez kötött, a valódi biztonság záloga a belső erő és szervezettség. Folyamatosan egyensúlyozott a Habsburg-udvarral való együttműködés és a magyar érdekek képviselete között, ám tervei többször ütköztek a bécsi udvar döntéseivel.

Ezt a programot emelte elvont eszményből közösségi tapasztalattá tizenöt énekből álló eposza, a Szigeti veszedelem. A mű nem csupán a dédapa, Zrínyi Miklós szigetvári hős tetteinek megéneklése; valójában egy politikai-erkölcsi példázat. Az eposz a hősi önfeláldozáson keresztül mutatja be, hogy a közösségért hozott áldozat a legfőbb erény, és egy maroknyi, de elszánt sereg képes szembeszállni a túlerővel, ha a vezető és a katonák egységet alkotnak.

Zrínyi nyelvi erejével, barokk képeivel és feszültségteremtő dramaturgiájával a magyar irodalom egyik csúcsművét hozta létre, amely egyszerre volt imádság, haditerv és nemzeti program.

A hősi eszmény azonban nemcsak könyvlap, hanem cselekvés – és itt visszakanyarodunk a sorsfordító utolsó hónapokhoz. 1664 nyarán a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek győzelmet arattak, de a császári győzelem után megkötött vasvári békét a magyar rendek rendkívül kedvezőtlennek tartották, ami óriási felháborodást keltett.

Ugyanezen év november 18.-án vadászni ment néhány főúrral a Csáktornya melletti erdőbe. Már hazafelé készülődtek, amikor Póka István fővadász horvátul odaszólt Zrínyinek, hogy megsebesített egy vadkant, követte a vérnyomát, és ha utánamennének, még elejthetnék.

Zrínyi nem sokat habozott. Magához vette rövid puskáját, lóra ült, és Póka, valamint egy savoyai fiatalember társaságában elindult a vadkan nyomába. Nem sokkal később Guzics kapitány öccse, Zrínyi olasz inasa és a lovásza is utánuk mentek.

Guzics tért vissza a hírrel, amely pillanatok alatt rémületté változtatta a vadászat végét: Zrínyit súlyos baj érte. A vadkan három sebet ejtett rajta, a lábán és a fején is megsérült, de a halálos seb a nyakán érte.

Bár a korabeli források balesetként írják le az esetet, a hirtelen és tragikus halál szinte azonnal táptalajt adott az összeesküvés-elméleteknek. A halál körüli bizonytalanság csak erősítette a kultuszt, amely a XIX–XXI. században is formálja közgondolkodásunkat.

Zrínyi Miklós egyszerre irodalmi mérték és stratégiai gondolkodó, aki arra tanít, hogy a nagy célokhoz szervezett erő, tiszta vízió és áldozatvállalás szükséges. A kérdés ma is ugyanaz, mint Zrínyi idejében: leszünk-e elég szervezettek és bölcsek ahhoz, hogy a közjót ne csak megénekeljük, hanem meg is védjük?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is” – így indult a legendás Gyermekvasút
A korabeli Néplap cikke a pártot és a vezetőt éltette az 1950-es átadáson. 2015-ben a vonal bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.


Amikor 78 éve, 1948. április 11-én a Széchenyi-hegy oldalában megfeszített munkával nekiláttak az Úttörővasút építésének, kevesen sejthették, hogy egyszer Guinness-rekorderré, nemzedékek közös élményévé, s a budai hegyek ikonikus attrakciójává válik.

Ma ugyanazon a pályán, immár Gyermekvasútként, gyerekek irányítják a forgalmat – felelősen, profin, mégis játékos örömmel.

A mai évfordulón ünnepeljük a kisvasutat, amelynek története maga a magyar huszadik század kicsiben, a Rákosi-korszak propagandájától a ma is virágzó közösségépítésig.

Az építkezés 1948. április 11-i megkezdését követően rekordsebességgel haladt a munka: az első, nagyjából három kilométeres szakaszt Széchenyi-hegy és az akkori Előre (ma Virágvölgy) állomás között már július 31-én átadták.

A korabeli sajtó szerint az első szerelvény „pontosan fél tíz órakor indult el”.

A következő év júniusában a vonal elérte Szépjuhásznét (akkor Ságváriliget), majd 1950. augusztus 20-án megindult a forgalom a teljes, Hűvösvölgyig tartó pályán. Bár egy várostörténeti forrás szerint április 11-én a nyomvonalat jelölték ki és a munka másnap indult, a hivatalos narratíva ezt a napot tekinti a kezdőpontnak.

A dátumok mögött azonban egyedülálló működési modell áll, amely a vasút igazi szívét jelenti.

A forgalmi és kereskedelmi feladatokat 10 és 14 év közötti gyermekvasutasok látják el, természetesen felnőtt állomásfőnökök és vasúti szakemberek felügyelete mellett.

A fiatalok komoly tanfolyamon vesznek részt, ahol elsajátítják a szolgálati napló vezetését, a jelzési és biztosítóberendezések kezelését, a váltóállítás szabályait és az utastájékoztatás fortélyait.

Ez a rendszer ma is él és virágzik, tavaly júniusban például 155 újonc tett fogadalmat Hűvösvölgyben.

2015-ben a budapesti Gyermekvasút hivatalosan is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

A hitelesített hossz 11,7018 kilométer. A 760 milliméteres nyomtávú pálya a budai hegyekben kanyarog, 235 méteres szintkülönbséget küzd le, miközben a legnagyobb emelkedője eléri a 3,4 százalékot.

A vonal népszerűsége a hatvanas években érte el a csúcsát, 1961-ben például 800 ezer utast szállított. Ma a teljes menetidő a két végállomás között körülbelül 40-50 perc.

A vonalról csodálatos panorámák nyílnak a környező hegyekre, és számos turistaút csatlakozik az állomásokhoz.

A Gyermekvasút azonban több mint közlekedési eszköz; egyben korszakok lenyomata is. Az ötvenes években a szocialista nevelés és propaganda fontos eszköze volt.

Egy korabeli tudósítás érzékletesen tükrözi a korszak szellemét: „a Pártnak. Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is!” - írta a Néplap a teljes vonal átadásakor.

Mára ez a narratíva teljesen átalakult. A vasút a közösségépítés, a felelősségvállalás és a pályaválasztás támogatásának színterévé vált, ahol a gyerekek játékosan tanulhatnak bele egy komoly szakmába.

Története tele van apró, érdekes részletekkel is. Kevesen tudják, hogy 1956 és 1973 között a hűvösvölgyi végállomáson mozgólépcső működött, amelyet vasár- és ünnepnapokon, a metró előtti időkben valóságos látványosságként üzemeltettek.

A járműpark is legendás: a „Kis Piri” néven ismert gőzmozdony ma is feltűnik a nosztalgiajáratokon, az egyik jellegzetes Mk45-ös dízelmozdonyt pedig „Bendegúz”-nak keresztelték.

A Gyermekvasút egyszerre időutazás és jövőiskola; a budai hegyek sínpárján 78 éve fut a történelem – ma is, a gyerekek biztos kezű irányításával.

Via MÁV-csoport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
A Titanic egyetlen magyar áldozata nem is arra a hajóra váltott jegyet: sztrájk pecsételte meg a sorsát
Weisz Lipót és felesége eredetileg az RMS Lusitania első osztályán utazott volna Kanadába, ám a Titanic másodosztályára irányították át őket.


Egy bányászsztrájk miatt fordult tragédiába a Titanic egyetlen magyar utasának élete.

Eredetileg nem is a végzetes útra tartó óceánjáróra, hanem a Lusitaniára váltott jegyet.

Weisz Lipót, a tehetséges szobrász és felesége, a belga Mathilde Françoise Pëde Kanadában szeretett volna új életet kezdeni.

Szénhiány miatt végül a Titanic másodosztályán találták magukat.

Weisz Lipót magyar származását neve is sejteti, és bár a sírfelirata Pestet jelöli meg születési helyeként, a kutatások szerint Veszprémben látta meg a napvilágot.

 

A fiatalember 19 évesen Angliába emigrált, ahol a bromsgrove-i Iparművészeti Egyesületnél tanult. Itt ismerkedett meg a varrónőként és énekesnőként dolgozó Mathilde-dal, akit feleségül is vett – írta a Promotions.hu.

A tehetséges fafaragó 1911-ben már áthajózott az Atlanti-óceánon, és Montrealban kapott megbízást a helyi Szépművészeti Múzeumtól.

Később Edward Wren bízta meg azzal, hogy a Dominion Express Building homlokzatára kifaragja a korabeli Kanada kilenc tartományát jelképező kőpajzsokat.

Mivel úgy látta, Quebecben meg tud élni a művészetéből, visszautazott Angliába a feleségéért, hogy együtt kezdjék meg közös életüket a tengerentúlon.

Ám a sors közbeszólt.

A Lusitania első osztályára vettek jegyet, de a brit bányászok sztrájkja miatt a Lusitania nem tudott elindulni. Ezért a Weisz házaspárt átirányították a Southamptonból induló Titanicra, a másodosztályra.

A történet szerint Weisz Lipót felszállás előtt a kabátja bélésébe varrta a család teljes vagyonát: mintegy 15 ezer dollár értékű, 21 kilogramm súlyú aranyat.

1912. április 14-én éjjel, egy kései séta után a házaspár épp visszatért a kabinjába, amikor a hajó jéghegynek ütközött. Mathilde a 10-es számú mentőcsónakban kapott helyet, így megmenekült, ám férje a hajóval együtt a fagyos óceánba merült.

Az özvegy április 18-án, a Carpathia fedélzetén érkezett meg New Yorkba, ahol az a veszély fenyegette, hogy nincstelen bevándorlóként visszaküldik Angliába.

A holttestek után kutató Mackay-Bennett hajó azonban megtalálta a 293-as számmal jelölt, mentőmellényes testet, amit a felsőjébe hímzett „W.L.” monogram alapján azonosítottak Weisz Lipótként.

Előkerült az öltönybe rejtett arany is, amit visszaszolgáltattak az özvegyének. Mathilde végül Kanadában maradt, és később újra férjhez ment.

Weisz Lipótot a montréali Baron de Hirsch temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sírja sokáig jelöletlen volt, a fejfát csak a katasztrófa századik évfordulóján, 2012 körül állították fel. A sírkövön ez a felirat olvasható: „Leopold Weisz, született 1880 körül Magyarországon, Pesten. 1912. április 15-én halt meg a Titanic katasztrófájában. Nemrég házasodott, és kezdett új életet Montréalban. Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk