Trokán Péter Kaszás Attiláról: Nevetve figyelmeztettem, hogy már ő sem gyerek, vizsgáltassa ki magát! Határozottabbnak kellett volna lennem
Kaszás Attila Jászai Mari-díjas színész 2007. március 19-én, a Nemzeti Színház konditermében, a Tizenkét dühös ember című előadás előtt esett össze. A kórházban agyvérzést állapítottak meg nála. Négy napig feküdt kómában, és bár egy tehermentesítő koponyaműtéten is átesett, az orvosok már nem tudták megmenteni az életét. Március 23-án, 47 évesen hunyt el. A tragédia előtt azonban voltak már jelek - mesélte Trokán Péter.
A színész elmondta, hogy napokkal Kaszás Attila rosszulléte előtt látta őt a színházban, egy pulóverrel a derekán, noha nem volt hideg.
"Nevetve figyelmeztettem, hogy már ő sem gyerek, vizsgáltassa ki magát! Mire ő megnyugtatott, hogy már bejelentkezett orvoshoz, utána akar járni, mi a gond. Másnap újra rákérdeztem, mi van a dokival, s Attila azt mondta: most a próba a legfontosabb, majd arra is jut idő" - emlékezett vissza.
"Aztán Stohl Andrással bementek a színház konditermébe; Kaszás Attila ott és akkor esett össze. Nekem pedig azóta is sokszor eszembe jut: talán határozottabbnak, erőteljesebbnek kellett volna lennem, hogy ez a tehetséges, sokoldalú művész, ez a szerethető ember ne próbálni menjen, ne az előadásra gondoljon, hanem időben orvoshoz kerüljön…!"
- mondta el Trokán Péter.
A Blikk felidézi, hogy a végzetes napon a mentő pillanatokon belül a helyszínre érkezett. Stohl András a mentőautóba szállva kísérte be eszméletlen barátját a kórházba, ahol napokig küzdöttek az életéért.
A veszteség azért is rázta meg ennyire a szakmát és a közönséget, mert Kaszás Attila generációjának egyik legkiemelkedőbb alakja volt.
Már harmincévesen az ország egyik legjobb színészének tartották, amit az is bizonyít, hogy 1990-ben a Leonce és Léna című darabban nyújtott alakításáért elnyerte az Országos Színházi Találkozó legjobb férfialakításért járó díját. Prózában, versben és énekben is maradandót alkotott, különösen a zenés darabokban.
Egy dal, A padlásból ismert Fényév távolság, szinte összeforrt a nevével. „Valóban Kaszás Attilához köthető ez a gyönyörűséges dal a Padlás című musicalből. Nála szebben, tökéletesebben azt gondolom, soha, senki nem fogja előadni” – emlékezett Trokán Péter.
A megrendült pályatársak 2007. április 18-án, szűk családi körben vettek végső búcsút a művésztől. A gyászszertartáson Jordán Tamás, Szarvas József, Rudolf Péter és Lukács Sándor is búcsúbeszédet mondott. Utóbbi így emlékezett egykori kollégájára: „Mindenki számára egyértelmű volt, hogy különleges tehetségű fiatalember, aki prózában és zenében egyaránt a legnagyobbak közé emelkedhet. Szenvedélyes volt, és ezer fokon égett. Halála megrendítette és sokkolta a Vígszínház társulatát. Életem egyik legmegrázóbb és legnehezebb feladata volt, amikor búcsúbeszédet kellett mondanom a temetésén.”
Kaszás Attila első felesége Eszenyi Enikő volt, majd Balázsovits Edittel való kapcsolata után másodszor is megnősült, egy néptáncos hölgyet vett feleségül. Két gyermeke született: fia, Jancsi 2005-ben, lánya, Luca pedig már apja halála után, 2007 decemberében jött a világra.
Emlékét azóta is őrzik. 2008-ban megalapították a Kaszás Attila-díjat, amellyel a közösségépítő színészi teljesítményeket ismerik el. A Nemzeti Színházban pedig dombormű és a róla elnevezett terem emlékeztet a művészre.
