„Egy nagy nemzeti puzzle keretén belül elkezdjük összeilleszteni őket” – Juhász Péter a ledarált iratok összerakásába kezd
Juhász Péter aktivista állami intézmények kukáiból gyűjti össze a megsemmisítettnek hitt dokumentumokat. Az akciót Magyar Péter bejelentése indította, aki a választások után a Külügyminisztériumban történő tömeges iratmegsemmisítésről beszélt.
Színes zsákokban, ledarálva sorakoznak a minisztériumi és állami céges iratok egy budapesti garázs előtt. Juhász Péter aktivista, volt ellenzéki képviselő vágott bele a nem mindennapi akcióba: azt tervezi, hogy a mesterséges intelligencia és önkéntesek segítségével rakja össze a megsemmisítettnek hitt dokumentumokat, amiket állami intézmények kukáiból gyűjtött be – számolt be róla az RTL Híradó.
Juhász azután kezdte a gyűjtést, hogy Magyar Péter a választásokat követően arról beszélt, a Külügyminisztériumban és más tárcáknál is tömeges iratmegsemmisítés zajlik. Az aktivista az RTL-nek meg is mutatta, honnan származnak a papírfecnik.
„Van nálam a Rogán Minisztériumából, van Tiborcz István cégétől, van a kínai vasútépítő cégtől, van a Nemzeti Eszközkezelő Zrt-től, a Külügyminisztériumból...”
– sorolta Juhász Péter.
A vádakra Szijjártó Péter külügyminiszter korábban a Telexnek úgy reagált, hogy minden irat elektronikusan is elérhető. Amikor arról kérdezték, a következő kormány át tudja-e majd nézni a dokumentumokat, azt mondta: „Minden ott van elektronikusan, úgyhogy nézegethetik. 12 év dokumentumát azt nézegethetik”.
A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint azonban súlyos bűncselekményt követhet el az, aki egy kormányváltás előtt fontos iratok megsemmisítésében segédkezik. Döbrentey Dániel szerint egy miniszter csak akkor tudja ellátni a közfeladatát, ha teljes képet kap a folyamatban lévő ügyekről. „Ennek a blokkolása, az iratok megsemmisítése azt jelenti, hogy az átadás-átvétel nem lesz teljes” – magyarázta a szakértő.
A Külügyminisztérium iratkezelési szabályzata szerint a közokiratok megsemmisítéséhez a Magyar Nemzeti Levéltár engedélye szükséges. Az RTL Híradó megkeresésére a levéltár közölte: az elmúlt egy hónapban a tárcától nem érkezett hozzájuk ilyen kérelem. Hozzátették ugyanakkor, hogy a munkaanyagokat vagy az elektronikusan is tárolt papírokat az intézmények saját hatáskörben is ledarálhatják, de csak úgy, hogy a tartalmukat később ne lehessen helyreállítani.
Juhász Péter mégis ezzel próbálkozik. Azt tervezi, hogy a papírcsíkokat beszkennelik, és egy mesterséges intelligencia segítségével próbálják majd meg összeilleszteni a szövegeket.
„Egyelőre ott tartunk, hogy gyűjtjük, és aztán majd egy nagy nemzeti puzzle keretén belül elkezdjük összeilleszteni őket”
– árulta el a tervet az aktivista.
Színes zsákokban, ledarálva sorakoznak a minisztériumi és állami céges iratok egy budapesti garázs előtt. Juhász Péter aktivista, volt ellenzéki képviselő vágott bele a nem mindennapi akcióba: azt tervezi, hogy a mesterséges intelligencia és önkéntesek segítségével rakja össze a megsemmisítettnek hitt dokumentumokat, amiket állami intézmények kukáiból gyűjtött be – számolt be róla az RTL Híradó.
Juhász azután kezdte a gyűjtést, hogy Magyar Péter a választásokat követően arról beszélt, a Külügyminisztériumban és más tárcáknál is tömeges iratmegsemmisítés zajlik. Az aktivista az RTL-nek meg is mutatta, honnan származnak a papírfecnik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron szerint egy papírcetlivel elég igazolnia „Fásy Zsülikének, vagy Mága Zotyónak”, hogy az NKA-milliók célját megvalósította
Molnár Áron bírálta a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatásainak elszámolási gyakorlatát. A színész szerint egy egyszerű nyilatkozat helyettesíti a részletes szakmai beszámolót, ami ellentmond az NKA hivatalos szabályzatának.
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Szerinte ez egy olyan nyilatkozat, „aminek a kitöltésében még gondolkodni sem kell, csak a kipontozott részeket kell kitölteni.” Molnár rámutat, a támogatottaknak nem szükséges bemutatniuk az elkészült alkotást, legyen az film vagy bármi más.
Ehelyett elég ezt az egy dokumentumot benyújtani, amin például „lenyilatkozza pl. Fásy Zsülike, vagy Mága Zotyó, hogy a támogatási célt megvalósította.”
A színész azt is kifogásolta, hogy százmillió forintot is meghaladó közpénz elköltését követően a kedvezményezettnek „még a létrehozott produkciót, filmet sem kell beküldenie az NKA-nak, mint szakmai beszámolót.” Ezzel szemben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Általános Szerződési Feltételei előírják, hogy a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást is be kell nyújtaniuk.
„Hankó Te ezt nem tudtad? Vagy szándékosan hallgattad el az ATV-s interjúban, mint ahogy sok mást is?”
Molnár Áron emlékeztet a Zenei Kör Művészeti Kft. ügyére is, ami 2026 február közepén lett létrehozva és az NKA hivatalos listája alapján 500 millió forintot kapott márciusban. Szerinte ennél a félmilliárdos támogatásnál is „ugyanez a nyilatkozat lesz a bizonyíték, mint »szakmai beszámoló«”.
A színész azonnali és radikális változást sürget.
„Ezt a működést azonnal be kell szüntetni és egy átlátható, szigorú elszámoltatást kell bekérni minden egyes miniszteri támogatás szakmai beszámolójához” – követeli.
A posztban az NKA és az NKTK vezetését, valamint a minisztert is megszólítja, mondván, „ne nézzen minket hülyének, hogy ezekről nem tudtak.” Szerinte az eddigi megszólalások nem voltak megnyugtatóak, és „sajnos csak a felelősséghárításról szólt.” Bejegyzését egy ígérettel zárja:
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha nem akar gondot, ne induljon a pályázaton” – Balásy Gyula minisztériumi fenyegetéssel, mondvacsinált kizárásokkal uralta le a reklámpiacot szakmabeliek szerint
Fenyegető minisztériumi telefon a beadási határidő előtt, kizárások „aránytalanul alacsony árra” hivatkozva, és több tízezer soros Excel-táblák, amelyekkel a kisebb cégeknek esélyük sem volt. Reklámszakmai források szerint ilyen és ehhez hasonló módszerekkel uralta le az állami kommunikációs piacot Balásy Gyula cégbirodalma.
Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.
A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.
A központosított keretszerződésekre kiírt közbeszerzéseket több tízezer soros Excel-táblázatokban tették közzé, amelyekben több tízezer tételre kellett árajánlatot adni. A források szerint érdemben csak az a szereplő tudott pályázni, amelyik előre felkészült egy ekkora ártábla kitöltésére.
A kisebb cégeket gyakran mondvacsinált indokokkal zárták ki, a leggyakoribb indok az „aránytalanul alacsony ár” volt, még akkor is, ha azt beszállítói árakkal támasztották alá. Egyikük egy ennél is durvább esetről számolt be:
„Előfordult olyan eset is, amikor már be sem tudtuk adni az elkészült ajánlatunkat, mert a benyújtási határidő előtt tulajdonosunk telefonhívást kapott a minisztériumból, hogy ha nem akar más érdekeltségei kapcsán gondot, úgy ne is induljunk az eljárásban”
- mondta egyikük a lapnak.
Az iparágban régóta keringenek pletykák a túlárazásokról is. Ilyen volt például, hogy a Millenáris vagy a Várkert Bazár bérlésekor a szerződés előírta, hogy a technikát kötelezően a jóval drágább Visual Europe-tól kell beszerezni.
Más források arról beszéltek, hogy Balásyék tízezer baseballsapkát adtak el az államnak darabonként több tízezer forintért, miközben a valós beszerzési költségük legfeljebb pár száz forint lehetett.
A források szerint az is gyakori volt, hogy a megrendelt reklámkampányok a valóságban jóval kisebb volumenben valósultak meg, mint ahogy az a szerződésekben szerepelt.
A szakmai források szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az állam hatékonyan tudná működtetni a cégcsoportot, amely szerintük jelenlegi formájában alkalmatlan több száz állami szereplő igényeinek kiszolgálására. A valódi kérdés az, hogy az átvétellel nyilvánosságra kerülnek-e azok az ártáblák és teljesítési igazolások, amelyekből kiderülhet a túlárazások valós mértéke.
A túlárazásokról nemcsak piaci pletykák, hanem belső, állami forrásból származó információk is napvilágot láttak. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a Facebookon írta meg, milyen küzdelmet jelentett számára, hogy állami cégvezetőként kikerüljön a New Land–Lounge keretszerződés alól. Példaként említette, hogy egy rutin PR-cikkért majdnem négyszer annyit, egy 164 oldalas kiadvány szerkesztéséért pedig közel hatszor annyit kellett volna fizetniük a keretrendszerben, mint a piacon. „Az egészben a legborzasztóbb az volt, hogy minden legális volt és jogszerű. (...) Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú” – fogalmazott.
A Korrupciókutató Központ egy korábbi jelentése szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott 254 közbeszerzésből 253-at verseny nélkül ítéltek oda, ami extrém korrupciós kockázatot jelzett.
Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.
A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid nekimegy a reklámtörvényeknek: vége lehet a városképet romboló óriásplakátok korszakának
A leendő miniszter szerint Budapest is folyamatosan jogi akadályokba ütközött, amikor az óriás reklámoktól próbálta megtisztítani a várost. A felülvizsgálat visszaadhatja az önkormányzatoknak a saját döntési jogkörét - ígérte.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Leendő miniszterként ígéretet tett a helyzet rendezésére.
„Az építészetért, településképért és a közlekedésért is felelős minisztérium leendő vezetőjeként azt ígérhetem: minden egyes ilyen kormányrendeletet és paragrafust meg fogunk keresni, át fogunk nézni, és felül fogunk vizsgálni” – írja.
Hozzáteszi, a cél, hogy „ahol csak lehet, a Tisza programjával összhangban szeretnénk visszaadni az önkormányzatok jogköreit a saját városképük védelmére”. Vitézy szerint fővárosi képviselőként maga is tapasztalta, hogy a városvezetés milyen jogi akadályokba ütközött, amikor a reklámzajtól akarta megtisztítani a várost.
„Eddig fővárosi képviselőként is pontosan láttam, hogy hány mondvacsinált, mesterségesen kitalált veszélyhelyzeti kormányrendeletbe és egyéb jogi akadályba ütközött Budapest, amikor a világ egyik legszebb épségben megmaradt történeti városszövetét próbálta megtisztítani a mindent ellepő óriásplakátoktól, reklámhálóktól”"
- fogalmazott.
A politikus szerint a feladat kettős.
„Nem csak a kormányzati kommunikációs pénzek koncentrált kijátszása, túlárazása, a gyűlöletkeltés megszüntetése tehát a feladat, hanem az épített környezetünk megtisztítása is a folyamatos reklámzajtól és a hergelő propagandától.”
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megkezdődött a felkészülés a Parlamentben is, az új országgyűlési képviselők képzésen vettek részt. A TISZA Párt képviselői közül többen is beszámoltak arról, hogy milyen hangulatban telt az oktatásuk, és képeket is megosztottak.
„Ma képviselőtársaimmal az Országgyűlés hivatalos képzésen veszünk részt.
Felemelő érzés itt ülni, és arra készülni, hogy hazánkat itt szolgálhatom. Közösen fogunk dolgozni egy emberségesebb, élhetőbb Magyarországért”
- írta Kapitány István, a TISZA gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője, leendő miniszter a közösségi oldalán, ahol egy fotót is közzétett az ülésteremből.
„Ma az Országgyűlés Hivatala által szervezett képzésen veszünk részt.
Nagyon kedves és professzionális a csapat, hatalmas segítség lesz ez nekünk, újonc képviselőknek. Köszönjük!”
- áll Tanács Zoltán, a TISZA kormányzati programalkotásért és kormányzásra való felkészüléséért felelős vezetője, országgyűlési képviselő bejegyzésében, melyben több fotót is közreadott a szerdai nap eseményeiről és helyszínéről.
Radnai Márk, a TISZA alelnöke és országgyűlési képviselője közös fotót posztolt Kapitány Istvánnal, a képhez azt írta:
„Ó Kapitány, Kapitányom! Ez szép kis feladat lesz!”
Velkey György László azt írta: „Ma felkészítő oktatáson vettünk részt a Házban.
Hatalmas megtiszteltetés lesz itt dolgozni a hazánkért nap mint nap”.
Megkezdődött a felkészülés a Parlamentben is, az új országgyűlési képviselők képzésen vettek részt. A TISZA Párt képviselői közül többen is beszámoltak arról, hogy milyen hangulatban telt az oktatásuk, és képeket is megosztottak.
„Ma képviselőtársaimmal az Országgyűlés hivatalos képzésen veszünk részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
