prcikk: Jaksity György: „Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve” | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Jaksity György: „Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve”

A közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztóján bírálta élesen Magyarország helyzetét.


Kemény beszédet mondott Jaksity György közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztó ünnepségén - számolt be róla a 444.hu.

Először csak felsorolta karrierje legfontosabb állomásait, utána azonban arról kezdett beszélni, hogy a rendszerváltás után "minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen, de nem így történt".

"Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van. Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol 'beteg' szó jelentésével élve ill demokrácia"

- fogalmazott.

Ezután megerősítette azt, hogy "Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve", majd felsorolta az okokat, például, hogy "nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása". Hozzátette azt is, hogy

"a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére".

Jaksity szerint "egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát". Úgy véli, "érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne".

"És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni"

- fejtette ki a közgazdász.

A végzősöknek pedig ezt üzente:

"A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.”

Beszéde végén arról szólt még, hogy szabad és igaz embernek kell lenni. Mint mondta, szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot ("de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk"), és szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez, az esélyegyenlőség pedig mindenkit megillet egy civilizált társadalomban.

Annak fényében különösen érdekes Jaksity beszéde, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen nemrég robbant ki egy vita arról, hogy az egyetem dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak nyilvánosan.

A teljes beszéd szövege alább olvasható:

„Számunkra és sok, hozzánk hasonló idősebb vagy akár minket követő generáció képviselői számára lezajlott a rendszerváltás. Cégeinkben, társadalmi és civil, illetve tudományos tevékenységeink révén minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen. De nem így történt. Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van.

Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol "beteg" szó jelentésével élve ill demokrácia.

Igen, Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve. Nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása, a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére.

Egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát. Érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne.

És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni.

Nekünk egyetemi tanáraink a 80-as évek végén azt mondták, hogy mi vagyunk a válság és a szükséges reformok generációja. Ez a rossz hírnek álcázott információ valójában számomra és a generációm sok tagja számára pezsdítően hatott. Nem azért, mert arra gondoltunk, hogy a zavarosban halászva, a magyar és az európai adófizetőket megkárosítva tehetünk szert nagy vagyonra. Nem. Sokkal inkább azért, mert kihívásként, feladatként, mi több, küldetésként fogtuk fel, hogy az egyetem falai között és azon kívül - csak megjegyzem, önök előtt egy mániákus autodidakta áll -, megszerzett tudásunkat kamatoztatva és szorgalmunkra alapozva tegyük meg a tőlünk telhetőt azért, hogy egy jobb országban élhessünk. Nem zéró összegű játszmában, mások megkárosításával, hanem környezetünk és magunk együttes felemelésével gondoltuk ezt elérni. És így is cselekedtünk.

Sajnos nem ez lett a követendő példa. A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.

Szabadnak, vagyis a jól csengő ideológiáktól, politikai jelszavaktól aktuális divatoktól és a fogyasztói társadalom megannyi vonzó kötődésétől és káros szenvedélytől mentes életet élni.

Szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot, de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk. Még inkább szabad és kell megosztani mindezt azokkal, akiknek az élet nem biztosított olyan lehetőségeket, mint nekünk. Nem, nem leszünk sok szempontból egyenlőek, de az esélyegyenlőség mindenkit megillet egy civilizált társadalomban. És azon túl, hogy ez fontos állami feladat lenne, sajnos nálunk nem, civil feladat is egyben.

Szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez. Bátornak, kísérletezőnek kell lenni. Nem félni a kockázatoktól, hanem azok tudatában és azokat kezelve dolgozni. A legnagyobb kockázat ugyanis az, ha nem vállalunk kockázatot. Ezt jelenti a vállalkozó szó. Nem az állami megrendeléseken, kedvezményes hiteleken, állami és európai támogatásokon való élősködést.

De miközben a kapitalizmust és az emberi fejlődés logikáját követve egyre többre vágyunk, ne felejtsük el Lin-csi apát tanítását, ne sok legyen, hanem elég. Mert a több, az felesleg. Nemcsak szabadnak, igaznak is kell lenni. Vagyis azt mondani és tenni, amit gondolunk, amiben hiszünk, és amire követendő példát felmutató elődeink tanítanak. Nemcsak magunknak kell igaznak lenni, de a választásainkban is. Hazug, erkölcstelen, romlott és elvtelen hordószónokok igézetében nem lehet és nem is szabad élni, mert az olyan, mint a mocsárban egyre mélyebbre csábító lidérc. Út a biztos lesüllyedéshez.

Mint látják, a helyzetük három évtized után nagyon hasonlít az én generációm kiindulópontjához. Egy tartós gazdasági-társadalmi és erkölcsi válságban fuldokló országban kell felelősséget vállalni magukért és másokért. Ha cinikus lennék, azt mondanám, innen szép nyerni. De nem vagyok az. Ezt azért mondom, hogy ez egy nemes kihívás, amit önök közül sokan a tanulmányaik során megszerzett tudással és az eddigi életük során felépített morális tartással fognak leküzdeni”. Forrás: Vastagbőr/Facebook

A 444.hu videójában pedig meg is hallgatható a teljes beszéd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.


A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.

A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.

Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.

„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”

Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”

Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.

Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.

Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.


Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.

Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.

Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.

A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár.
Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 23.



Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.

„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.

Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.

Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.

„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”

– vázolta fel a jövőképet.

Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.

„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”

– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.

A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.

„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”

– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.

A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.

„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”

– jelentette ki.

Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.

Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.

A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.

„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.

Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: