HÍREK
A Rovatból

Jaksity György: „Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve”

A közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztóján bírálta élesen Magyarország helyzetét.


Kemény beszédet mondott Jaksity György közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztó ünnepségén - számolt be róla a 444.hu.

Először csak felsorolta karrierje legfontosabb állomásait, utána azonban arról kezdett beszélni, hogy a rendszerváltás után "minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen, de nem így történt".

"Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van. Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol 'beteg' szó jelentésével élve ill demokrácia"

- fogalmazott.

Ezután megerősítette azt, hogy "Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve", majd felsorolta az okokat, például, hogy "nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása". Hozzátette azt is, hogy

"a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére".

Jaksity szerint "egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát". Úgy véli, "érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne".

"És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni"

- fejtette ki a közgazdász.

A végzősöknek pedig ezt üzente:

"A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.”

Beszéde végén arról szólt még, hogy szabad és igaz embernek kell lenni. Mint mondta, szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot ("de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk"), és szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez, az esélyegyenlőség pedig mindenkit megillet egy civilizált társadalomban.

Annak fényében különösen érdekes Jaksity beszéde, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen nemrég robbant ki egy vita arról, hogy az egyetem dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak nyilvánosan.

A teljes beszéd szövege alább olvasható:

„Számunkra és sok, hozzánk hasonló idősebb vagy akár minket követő generáció képviselői számára lezajlott a rendszerváltás. Cégeinkben, társadalmi és civil, illetve tudományos tevékenységeink révén minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen. De nem így történt. Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van.

Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol "beteg" szó jelentésével élve ill demokrácia.

Igen, Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve. Nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása, a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére.

Egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát. Érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne.

És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni.

Nekünk egyetemi tanáraink a 80-as évek végén azt mondták, hogy mi vagyunk a válság és a szükséges reformok generációja. Ez a rossz hírnek álcázott információ valójában számomra és a generációm sok tagja számára pezsdítően hatott. Nem azért, mert arra gondoltunk, hogy a zavarosban halászva, a magyar és az európai adófizetőket megkárosítva tehetünk szert nagy vagyonra. Nem. Sokkal inkább azért, mert kihívásként, feladatként, mi több, küldetésként fogtuk fel, hogy az egyetem falai között és azon kívül - csak megjegyzem, önök előtt egy mániákus autodidakta áll -, megszerzett tudásunkat kamatoztatva és szorgalmunkra alapozva tegyük meg a tőlünk telhetőt azért, hogy egy jobb országban élhessünk. Nem zéró összegű játszmában, mások megkárosításával, hanem környezetünk és magunk együttes felemelésével gondoltuk ezt elérni. És így is cselekedtünk.

Sajnos nem ez lett a követendő példa. A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.

Szabadnak, vagyis a jól csengő ideológiáktól, politikai jelszavaktól aktuális divatoktól és a fogyasztói társadalom megannyi vonzó kötődésétől és káros szenvedélytől mentes életet élni.

Szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot, de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk. Még inkább szabad és kell megosztani mindezt azokkal, akiknek az élet nem biztosított olyan lehetőségeket, mint nekünk. Nem, nem leszünk sok szempontból egyenlőek, de az esélyegyenlőség mindenkit megillet egy civilizált társadalomban. És azon túl, hogy ez fontos állami feladat lenne, sajnos nálunk nem, civil feladat is egyben.

Szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez. Bátornak, kísérletezőnek kell lenni. Nem félni a kockázatoktól, hanem azok tudatában és azokat kezelve dolgozni. A legnagyobb kockázat ugyanis az, ha nem vállalunk kockázatot. Ezt jelenti a vállalkozó szó. Nem az állami megrendeléseken, kedvezményes hiteleken, állami és európai támogatásokon való élősködést.

De miközben a kapitalizmust és az emberi fejlődés logikáját követve egyre többre vágyunk, ne felejtsük el Lin-csi apát tanítását, ne sok legyen, hanem elég. Mert a több, az felesleg. Nemcsak szabadnak, igaznak is kell lenni. Vagyis azt mondani és tenni, amit gondolunk, amiben hiszünk, és amire követendő példát felmutató elődeink tanítanak. Nemcsak magunknak kell igaznak lenni, de a választásainkban is. Hazug, erkölcstelen, romlott és elvtelen hordószónokok igézetében nem lehet és nem is szabad élni, mert az olyan, mint a mocsárban egyre mélyebbre csábító lidérc. Út a biztos lesüllyedéshez.

Mint látják, a helyzetük három évtized után nagyon hasonlít az én generációm kiindulópontjához. Egy tartós gazdasági-társadalmi és erkölcsi válságban fuldokló országban kell felelősséget vállalni magukért és másokért. Ha cinikus lennék, azt mondanám, innen szép nyerni. De nem vagyok az. Ezt azért mondom, hogy ez egy nemes kihívás, amit önök közül sokan a tanulmányaik során megszerzett tudással és az eddigi életük során felépített morális tartással fognak leküzdeni”. Forrás: Vastagbőr/Facebook

A 444.hu videójában pedig meg is hallgatható a teljes beszéd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk