Honnan ered az április elsejei viccelődés?
Az április elsejei ugratások eredetéről sokfelé olvasni sok mindent, köztük kitalált vagy tudományosan nem alátámasztott történeteket is. Az Urbanlegends Stephen Winick folklórkutató cikke alapján összegyűjtött néhány eredetsztorit, és több évszázados dokumentumokban fennmaradt tréfát. Ezekből olvashattok itt egy részletet.
Már korábban is voltak kísérletek arra, hogy az áprilisi ugratások történetét egészen az ókori Rómáig visszavezessék, vagy épp indiai, esetleg a kelta druidák hagyományaiban lássák meg annak csíráját, de Winick szerint a legkorábbi írásos bizonyítékok a középkorból származnak.
Íme néhány alternatív eredettörténet, amit egyelőre nem igazolt a tudomány:
– Nagy Konstantin római császár uralkodása idején az udvari bolondok egyike, Kugel rávette az uralkodót, hogy egy napig királyt játszhasson, és április elsejére meg is kapta a kormányt. Ez a történet azonban csak egy bostoni professzor, Joseph Boskin 1983-as tréfája volt, amit még az AP hírügynökség is bevett.
– Felcsillan április elseje szelleme az első angol nyelven alkotó költő, Geoffrey Chaucer Canterburyi mesék című könyvének rókás történetében is (Az apácák papjának meséje), amely a szöveg szerint 32 nappal március kezdete után játszódik (más értelmezések szerint az április elsejei dátum valójában csak egy helyesírási hibának köszönhető, és a történet igazából a március vége utáni 32., vagyis egy májusi napon játszódik). Bármelyikről is van szó, Winick szerint ez is csak egy halovány szál.
– A mese, hogy április elseje a Julián-naptárról a Gergely-naptárra való áttérésből ered, Winick szerint egy világszerte ismert és más ünnepek (például a karácsony) áthelyezésével is kapcsolatba hozott vándorlegenda.
A szerző szerint az ilyen jelenségekre a legjobb szó a metafolklór, ami a folklór folklórját jelenti (hasonló szóbeszédekről szóló szóbeszédekről itt olvashattok). Fontos megemlíteni, hogy egy metafolklór történet nem feltétlenül hamis, de annak az esélye igen kicsi, hogy minden verzió igaz legyen.
És hogy milyen kézzel fogható dokumentumok bizonyítják a tréfák hosszú évszázadokra visszanyúló létezését? Például:
– Elsőként mindjárt a flamand Eduard De Dene 1561-es verse, amelyben egy nemes teljesíthetetlen megbízatást ad szolgájának, aki aztán rájön, az egész őrült küldetést április elseje alkalmából varrták a nyakába. Ez a fajta vicceskedés – vagyis április elseje alkalmából nemlétező helyekre küldeni áldozatokat – évszázadokkal később is népszerű tréfa volt: többek között Londonban és Budapesten is.
– Az első megtalált angol nyelvű említés az április elsejei bolondozásokra Winick szerint John Aubrey 1686-os könyve, amelynek vonatkozó részletét itt olvashatjátok el.
– Arra, hogy a jelenség a tengerentúlon is megjelent, az első írásos bizonyíték egy 1771-es naplóbejegyzés a bostoni Anna Green Winslow tollából.
Hogy pontosan honnan jöttek az április elsejei tréfálkozások, nem derül ki egyértelműen a folklórkutató írásából, de egy másik szerző, a Museum of Hoaxest író és szerkesztő Alex Boese szerint az áprilisi tréfák egy régi európai hagyományból nőttek ki, amikor a tavaszt és a megújulást ünnepelték. (A szerző részletes gyűjtését a különféle eredetteóriákról itt olvashatjátok el, ezen a linken pedig megtalálhatjátok részletes online archívumát a kérdésről.)
A teljes írást az ITT olvashatjátok el.
Marinov Iván 12 éve írja és szerkeszti a legnagyobb hazai legendavadász oldalt. Egyre táguló profiljába ma már a hoaxoktól az internetes csalásokon át a más médiumokban megjelent tévedésekig minden beletartozik. Cikkeivel senkit nem akar meggyőzni: az oldalt inkább egyfajta útmutatónak szánja a források értékeléséhez, az egymással ellentétes nézőpontok összevetéséhez, valamint ahhoz, hogy felfedezzük mindennapi félelmeink esetenkénti irracionalitását.
Nemrég elmesélte nekünk, hogyan göngyölíti fel a témákat, mivel járhat hosszú távon, ha valaki csak a Facebookról tájékozódik, és van-e szerinte esély manapság arra, hogy egy álhír tömegpánikot okozzon. Vele készített interjúnkat ITT találjátok.
Ha érdekes volt a cikk, oszd meg másokkal is!