Hogyan küzdhető le az Insta-irigység? – ezt fogadd meg, ha úgy látod, mindenki élete tökéletesebb a tiédnél
A kutatók egybehangzóan állítják, hogy a közösségi oldalaknak lehetnek jótékony hatásaik mentális egészségünkre. Ugyanakkor akár depressziót is okozhat az az irigység, amely eltölt bennünket, ha például ismerősünk nagyon menő dolgot posztol az Instagramon, vagy esetleg egy világsztárral szelfizik.
Mint azt dr.Susan Krausse-Whitbourne és James Robinson pszichoterapeuták megállapították, az Instagram ma a tömeges összehasonlítgatások platformja, mindenki különb akar lenni a másiknál, és ez irigységet szül azokban, akik úgy érzik: lemaradnak ebben a versenyben. Ennek azonban nem kellene így lennie – mondják a szakemberek a Daily Mail
A közösségi média térhódítása nem mutatja jeleit a lassulásnak, és ez magával vonja az ebből származó lelki problémák terjedését is szerte a világon. Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a Facebook, az Instagram, a Twitter és a többi oldal „tönkre tesz” egy egész nemzedéket.
Mások szerint ez nem a közösségi média hibája, csupán a globális mentális egészségügyi válságnak a tükre.
Az Instagram az idén elérte az egymilliárd aktív felhasználót. A 25 éven aluliak napi átlagban 32 percet töltenek az oldal böngészésével. A pszichológusok szerint éppen ez a „passzív fogyasztás”, ami leginkább erősíti bennünk az irigységet és rombolja a lelkünket.
A Carnagie Mellon egyetem kutatása három kategóriába csoportosítja on-line közösségi aktivitásunkat: közvetlen kommunikáció egyének között, passzív és terjesztő. Az Instagram a passzív fogyasztók széles körének közvetít képeket és a posztok többségét nem kíséri túl sok információ.
„Így kezdődik a valóság eltorzítása – vélekedik Robinson – az emberek időnként olyan élethelyzetben mutatják magunkat, ami a valóságban nem igaz, és ezáltal áthatolhatatlan maszkot húznak maguk elé. Ugyanakkor az a rettenetes érzés, hogy mindezt mi nem érhetjük el, haragot és sértettséget válthat ki belőlük.”
Robinson felhívja a figyelmet arra, hogy különösen sebezhetők a labilis idegzetű, identitászavarban szenvedő emberek, még a személyes emberi kapcsolataikban is, mert gyakran úgy érzik, hogy kimaradnak valamiből, amely révén „valakik” lehetnek.
Hogy lehet védekezni az ellen, hogy megmérgezzük saját érzelmi világunkat? Például úgy, hogy nem irigykedünk, hanem csodáljuk azokat, akik magasra jutottak a munkájukban, vagy beutazzák a világot. Megpróbáljuk megérteni és eltanulni sikerük titkát. De azt is tudomásul vehetjük, hogy mások vagyunk, mint ők, és nem feltétlenül az ő életükre vágyunk.
Az Instagramon sugallt tökéletes élet illúzióját könnyű lerombolni, amint többet megtudunk egy-egy kép születésének körülményeiről, és ezáltal az illető körülményeiről.
A Carnagie Mellon tanulmánya megállapította, hogy az egyéni közötti közvetlen kommunikáció is segít önbecsülésünk erősítésében, és ezáltal le lehet győzni az irigységből adódó szorongást. „Keressünk olyan embert, aki megadja nekünk a melegség és a valahová tartozás érzését – tanácsolja dr. Krausse-Whitborne – és keressük meg a pozitív érzések más forrásait is. Az ilyen közeli emberi kapcsolatok révén reálisabban tudjuk látni az „on-line életeket” is.”
Fel kell ismernünk azt is, hogy milyen képek azok, amelyek irigységet váltanak ki belőlünk. Ilyenek azok, akik szinte minden nap más helyszínről számolnak be valamilyen kalandjukról, vagy minden héten újabb sikert érnek el munkahelyükön. Vannak, akiknek egész Instagram-életük egy tömény „lájk”. „Ez nem valóságos, ilyen nincsen, és nem is lenne jó, ha így lenne” – mondja Robinson. Ennek azonban megvan az a veszélye, hogy azok, akik a saját életüket nem Insta-szűrön keresztül látják, boldogtalanok lesznek, ha hisznek ennek az imázsnak.
dr.Krausse-Whitburne szerint
„az Instagramot úgy kell felfogni, mint egy táplálékot.
Éppen ezért nem árt alaposan megvizsgálni, hogy miből áll az étrendünk. Nemcsak korlátozni kell a böngészésre szánt időt, hanem meg kell találni benne a számunkra megfelelő egyensúlyt, hogy inkább inspiráljon bennünket. De néha azért beleférhet egy kis „szemét kaja” is a menünkben.”
