„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László
A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.
„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”
– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.
A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.
Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.
„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”
- fogalmazott a CEU professzora.
Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.
„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”
– mondja.
Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.
Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.
Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pócs János: Majka Magyar Péternek írta a „Csurran-cseppent”
A fideszes képviselő a parlament folyosóján erősítette meg a vádjait a miniszterelnök testvére, Magyar Márton ellen. Pócs a becsületsértési feljelentésre reagálva egy Majka-slágerrel is üzent Magyar Péternek.
Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.
Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.
„Egy hét gondolkodás után valamit mondani kell” – fogalmazott a fideszes politikus.
A képviselő szerint egyszerűbb lett volna, ha a Kontroll munkatársai lejönnek hozzájuk, amikor a szerkesztőségük előtt jártak. „Kétszer is ott voltunk a Kontroll szerkesztősége előtt. Ha Magyar Márton meg akar vádolni a rendőrségen, vagy a bíróságon, ott kellett volna megtennie. Azért mentünk oda” – jelentette ki.
A fideszes politikus arról is beszélt, milyen következményekkel kellene járnia az ügynek.
„Minden normális demokráciában, ha egy miniszterelnök, vagy a hozzá köthető személyek igaztalan vádakat terjesztenek a politikai ellenfelükről, annak súlyos konzekvenciái vannak. Reméljük, hogy itt is így lesz” – jelentette ki.
A fideszes politikus a politikai következmények latolgatása után egy meglepő kulturális utalással zárta gondolatait.
Szerinte Majka a „Csurran, cseppen” című slágerét Magyar Péternek írta, majd idézett is a dalból: „én mindent túlélek”.
Az ügy előzménye, hogy Pócs János múlt szerdán sajtótájékoztatón vádolta meg a Tisza Párthoz köthető személyeket a tanú befolyásolásával. Erre reagálva Bangó Sándor és Magyar Márton is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek.
Eközben a hivatalos nyomozásban már tizenegy gyanúsított van. Orbán Viktor „gyalázatos provokációnak” nevezte a történteket. A koronatanú, Bangó Sándor, bár korábban bizonytalanságot jelzett, végül az ügyészségen vallomást tett, és megnevezte az általa „Zsolti bácsiként” emlegetett férfit.
Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.
Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.
Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.
A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint napokon belül lemond a legfőbb ügyész
Az Alaptörvény-módosításról szóló javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról. A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, erről később döntenek.
Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.
A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.
A miniszterelnök azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész hamarosan magától lemond, a többi közjogi tisztségviselő eltávolításáról pedig később döntenek.
„Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket” - mondta a kormányfő. Várhatóan szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is, és Polt Péter elveszíti a mentelmi jogát is. tette hozzá Magyar Péter.
Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.
A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Teljes átvilágítás jön a mentőknél, 1027 járművet vizsgálnak át egyesével
Az Országos Mentőszolgálatnál teljes körű átvilágítás kezdődött, amelynek során a teljes gépjárműflotta állapotát is felmérik. A jogi és gazdasági szerződéseket is érintő folyamat a megbízott főigazgató szerint 5–10 hétig tarthat.
Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.
A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.
Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.
A folyamat a munkaszervezetet is érinti. Elkezdődött a párbeszéd a bajtársi közösség és a szakszervezetek között, módosítják a panaszkezelési és integritásvédelmi szabályzatot, a munkatársakat pedig már tájékoztatták, milyen csatornákon tehetnek bejelentéseket. Az új vezetés a humánerőforrás- és a kommunikációs stratégián is változtatni tervez.
Ennek részeként, a transzparencia jegyében hamarosan megkezdik a mentőszolgálat tevékenységére vonatkozó, különböző mutatók mentén mért, már validált adatok közlését.
A főigazgató szerint a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésében is segíteni fognak.
„Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni a társadalom tájékoztatását arról, hogy egy-egy indikátor mit jelent” – mondta Constantinovits Miklós.
Hozzátette, az őszinteség és az átláthatóság semmi esetre sem koptathatja egy szervezet nimbuszát. A megbízott főigazgató megértést vár a társadalomtól, de minőségi szolgáltatást szeretne nyújtani.
Június 3-án Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort a főigazgatói posztról, és az átmeneti irányítás első számú feladatként jelölte ki az Országos Mentőszolgálat teljes átvilágítását. Ezt követte a kommunikációs váltás: június 9-én új szóvivőt neveztek ki a hosszú ideje hivatalban lévő Győrfi Pál helyére.
Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.
A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.
Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
