Hétfőn Budapestre látogat Recep Tayip Erdogan török elnök, ezért jelentős forgalomkorlátozások lesznek a fővárosban. Több járat rövidített útvonalon fog közlekedni, és érdemes lesz hosszabb utazási idővel számolni.
Erdogan már másodszor jár idén a magyar fővárosban. December 18-án a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezik a török államfő, ami az augusztus 20-án megkezdett budapesti tanácskozás folytatása lesz.
A BKK közleménye szerint ezért ezen a napon
főként a Hősök tere - Andrássy út - Kiskörút - Kossuth Lajos utca - Erzsébet híd útvonalon, az ezt keresztező szakaszokon, illetve a budai Vár környékén lesznek lezárások.
Az lezárások miatt a BKK több járata is rövidített vagy módosított útvonalon közlekedik, és az utazási idő hosszabb lesz.
Közúton a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérnél 10-30 perces forgalomkorlátozásra kell számítani 11.20 és 12.10 között, majd a delegáció útvonalán. Várhatóan 11.40 és 12.40 között lezárják a Dózsa György utat és az Andrássy utat a Hősök terénél ünnepélyes fogadás és koszorúzás miatt.
12.30 és 13.10 között 10 perces szakaszos, időszakos lezárásokra kell számítani az Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út-Deák Ferenc tér-Károly körút-Kossuth Lajos utca-Erzsébet híd-Attila út-Palota út-Dísz tér útvonalon és 12, illetve 14 óra között lezárják a Hunyadi János út - Dísz tér - Palota út útvonalat.
18 óra és 18.40 között 10-20 perces szakaszos, időszakos lezárás lesz a Dísz tér - Palota út - Dózsa György tér - Krisztina körút - Szent Gellért rakpart - Szent Gellért tér-Műegyetem rakpart - Pázmány Péter rakpart - Dombóvári út - Rákóczi híd - Soroksári út - MÜPA útvonalon. 20.40 és 21.20 között a MÜPA - Vágóhíd utca - Mester utca - Könyves Kálmán körút - M5-ös autópálya kivezető szakasza - M0-s autóút - M4-es autóút útvonalon lesz forgalomkorlátozás.
20.50 és 21.30 között a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető úton kell 10-30 perces zárásra számítani.
A közösségi közlekedésben a delegáció útvonalán az érintett BKK-járatok forgalmában 10-15 perces korlátozás várható.
11.20 és 12.10, valamint 20.50 és 21.30 között 10-30 percre lezárják a repülőtérre vezető utat, a zárások idején a 100E és a 200E buszok nem érintik a repülőteret. A 200E autóbusz 10 és 12 óra , valamint 20 és 22 óra között nem érinti a Liszt Ferenc Airport 2. terminál irányú Nemzetközi Posta Kicserélő Központ és a Cargo City elnevezésű megállót, illetve Budapest felé a Repülőmúzeum megállót.
A BKK ezért azt javasolja, hogy használjuk a kötöttpályás közlekedést, elsősorban a metrót.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környéki utak korlátozása miatt pedig érdemes lényegesen korábban elindulnia a repülőtérre azoknak, akiknek a gépe hétfőn 10 és 12 óra, illetve 20 és 22 óra között indul.
(Forrás: MTI)
Hétfőn Budapestre látogat Recep Tayip Erdogan török elnök, ezért jelentős forgalomkorlátozások lesznek a fővárosban. Több járat rövidített útvonalon fog közlekedni, és érdemes lesz hosszabb utazási idővel számolni.
Erdogan már másodszor jár idén a magyar fővárosban. December 18-án a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezik a török államfő, ami az augusztus 20-án megkezdett budapesti tanácskozás folytatása lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.
Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.
Képgaléria: Fotók Szegedről
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.
Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.
Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.
A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.
Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.
„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”
– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.
A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”
Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”
Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.
Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.
A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.
A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek
– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.
A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.
Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.
"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"
– panaszolta.
A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.
"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."
Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.
"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.
Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.
"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"
– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.
Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.
Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.
A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek
– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
