KULT
A Rovatból

Helen Mirren királynőjétől a Fekete hattyúig - minden idők legjobb női alakításai

Meryl Streep a Sophie választásában, Nicole Kidman az órákban bűvölt el minket - és a többiek.


Ez a lista szubjektív, de főhajtás minden színésznő előtt is, aki nem került bele. Vannak olyan pillanatok, amikor megáll a levegő és a felejthetetlen játék a retinánkba ég.

Helen Mirren - A királynő

Helen Mirren karrierje pont fordítva sült el, mint Hollywoodi színésznőknél szokott, hiszen nem a húszas éveiben lett világsztár, hanem bőven túl az ötvenen - az első komolyabb figyelem a Gosford Parknál vetült rá, de A királynő óta számít igazán világsztárnak, amiért Oscar-díjat is kapott. És tényleg, annyira hitelesen hozza II. Erzsébet királynőt, hogy nem lehet elmenni mellette. Karrierje pedig utána teljesen kilőtt, hiszen a most 75 éves színésznő éppen a Halálos iramban 9-ben legközelebb látható. A királynő egy történelmileg izgalmas pillanatban kapja el a figurát: a sztori Diana hercegnő halálával indul.

Natalie Portman - Fekete hattyú

Aki látta, tutira mindenkiben nyomot hagyott ez az alakítás, ha nem is a leghíresebb filmje a színésznőnek, de azt biztosan állíthatjuk, hogy a élete legnagyobb alakítása. Hiába a Leon, a profi a leghíresebb film, amiben játszott, és ez valószínűleg örökre így is marad, mégis erős találkozás volt ez Darren Aronofsky rendező és Portman között. Aronofsky épp művészileg nagyon komoly időszakot élt, túl volt a zseniális Pankrátoron Micky Rourke-kal a főszerepben, Portnam pedig kereste az ilyen lehetőségeket, ahol igazán megmutathatja mélységeit. Ebben a filmben egy törékeny lelkű, labilis balerinát alakít, aki a Hattyúk tava főszerepére készül, ennek a belső utazásnak lehetünk tanúi.

Básti Juli - Sztálin menyasszonya

Mindenképpen fejet kell hajtanunk egy magyar alakítás előtt is a listában. Bacsó Péter filmjéért Básti Juli 1992-ben a Magyar Filmritikusok Díját nyerte el, extatikus játékával pedig máig lenyűgözi a nézőt. A sztálini diktatúra idején járunk, a helyszín egy kis falu, a főhős pedig egy bolond lány, Paranyi (Básti Juli), akit sajnálatból fogad be a közösség. Sztálin menyasszonyának nevezik, és a történet elején még nem tudja, mennyi lelki-fizikai hányattatás vár rá...

Elizabeth Taylor - Nem félünk a farkastól

Liz Taylor ebben a fekete-fehér filmben, mely egy Albee-dráma alapján készült, olyasmit csinál meg, amihez teljesen le kellett meztelednie. Filmbeli partnere az a Richard Burton, aki az életben kétszer is volt a férje, és egy romjaiban lévő házasság egy drámai pillanatában kapcsolódunk a történetbe. Az alakítás megint bizonyíték arra, hogy egy igazi színésznő olyan mélységekbe képes lememnni önmagában bizonyos áldott pillanatokban, amiből filmtörténet lesz. Mert ez a film elsősorban Taylor - és persze a csodás színmű - miatt lett olyan emlékezetes, amilyen.

Meryl Streep - Sophie választása

Meryl Streep zsenijét emlegetni színésznőkkel kapcsolatban ma már közhelyszámba megy, viszont ember legyen a talpán, aki kikészülés nélkül többször is képes megnézni ezt a végtelenül szomorú filmet. A Sophie választása az elképzelhető legnagyobb emberi dráma története: amikor egy anya maga kényszerül választásra a koncentrációs táborban, hogy melyik gyermekét küldjék a halálba. Mondanunk sem kell, hogy a színésznő olyan alakítást nyújtott, amit lehetetlen könnyek nélkül végignézni és nem azonosulni vele.

Gena Rowlands - Egy hatás alatt álló nő 

John Cassavetes filmjében a filmtörténet egyik legnagyobb alakítását láthatjuk Gena Rowlandsnek köszönhetően, nem beszélve arról, hogy a férj szerepében Peter Falk is pályája legemlékezetesebb és legmélyebb pillanatait hozta. Rowlands egy végtelenül komplikált, törékeny személyiséget ábrázol tűpontosan és megindítóan, és eközben egy férj áll mellette és mögötte, hogy támogassa az idegösszeomlás szélén. A női lélek, a házasság, az összetartás ódája ez az egyszerre nagyon egyszerű és mesteri film.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk