HÍREK
A Rovatból

Hegedűs Zsolt szerint nagyon rossz irány, hogy Pintér Sándor büntetné a lefoglalt időpontról hiányzó betegeket

A Tisza Párt szakpolitikusa szerint a rendszer működésképtelen, ezért maradnak el a vizsgálatok. Szerinte a megoldás nem a büntetés, hanem az emberközeli ellátás.


Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt szakpolitikusa Facebook-oldalán reagált Pintér Sándor belügyminiszter felvetésére, miszerint szankcionálni kellene azokat a betegeket, akik lefoglalnak egy orvosi időpontot, de nem jelennek meg rajta. „Ez valójában nagyon rossz irány” – szögezte le Hegedűs, akit Magyar Péter nemrég a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztereként mutatott be – írta a 24.hu. A szakpolitikus szerint a probléma nem a betegek fegyelmezetlenségéből, hanem a rendszer elégtelen működéséből fakad.

Hegedűs Zsolt több konkrét okot is felsorolt, amiért egy páciens nem jut el a lefoglalt vizsgálatra: nincs megfelelő tömegközlekedés vagy kísérő, időközben romlik az állapota, esetleg egy másik, párhuzamos vizsgálatra vár. Előfordul az is, hogy egy idős, túlterhelt vagy szorongó beteg egyszerűen elfelejti az időpontot.

Rámutatott, hogy a rendszer másik oldala is problémás:

„Közben az is igaz, hogy időpontra érkezve is gyakran órákat kell várni. Ez nem a beteg hibája. Ez szervezési és kapacitás-probléma.”

Hegedűs szerint a beteg hibáztatása és a büntetés bizalmat rombol, a Tisza Párt megoldása pedig az, hogy „fel se merüljön egy ágazati irányítónak, hogy a beteget büntessük, hanem tegyük könnyűvé, emberivé és átláthatóvá az ellátást”.

A vita előzménye, hogy Pintér Sándor belügyminiszter november 4-én, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján beszélt arról, hogy „közel áll a lelkéhez” a távolmaradó betegek szankcionálásának gondolata, bár elismerte, hogy ezt sokan „túl rendőrös gondolkodásnak” tartják. A miniszter a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) kiterjesztése, a háziorvosi beutalások szigorúbb indoklása, valamint a kórházi beléptetőrendszerek és teljesítménymérés mellett is érvelt.

Az egészségügy 2022 óta a Belügyminisztérium irányítása alatt áll, a tárca azóta a központosításra és a mérhetőségre helyezi a hangsúlyt.

A kormányzati kommunikáció szerint a JIR bevezetésének egyik oka a magas, nagyjából 30 százalékos távolmaradási arány, ami indokolhatja a szigorúbb fellépést. Ez a szemlélet többször is vitát váltott ki a szakmai szervezetekkel, köztük a Magyar Orvosi Kamarával.

A Tisza Párt ezzel szemben a rendszer alapvető problémáinak megoldását sürgeti. Programjukban önálló egészségügyi minisztérium és régiós központokra épülő kórházi hálózat szerepel. Hegedűs Zsolt álláspontja szerint a betegek távolmaradása csupán tünet, amelyet nem büntetéssel, hanem a hozzáférés és a szervezettség javításával, a kapacitáshiány felszámolásával kell kezelni.

A cikk megjelenése után a Belügyminisztérium közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amit változtatás nélkül közlünk:

Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője, árnyékminisztere vizet prédikál, de bort iszik

Azt írja, nagyon rossz irány a beteg szankcionálása, amennyiben nem jelenik meg az előre lefoglalt időpontban az orvosi vizsgálaton. Nos, Hegedűs doktor magánrendelést is folytat, amiért fizetni kell - nem is keveset, egyetlen vizsgálat 39 800.- forintba kerül -, többnyire előre, akkor, amikor a beteg időpontot foglal. Annak a betegének, aki a lefoglalt időpontot megelőző 72 órán belül nem mondja le vagy nem módosítja az időpontot, illetve öt percnél többet késik a vizsgálatról, nem fizetik vissza a vizsgálat díját vagy ha nem előre fizetett, kötbérként kiszámlázzák, és behajtják. A késés igazolása, az elháríthatatlan akadály bizonyítása nem lehetséges. Baráti. Betegbaráti. Amúgy a kiváló ortopéd sebész azt kritizálja, ami az állami járóbetegellátásban nincs, és nem is lesz. Mert ott a beteg az első!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.


Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.

A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”

Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”

A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.

Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.

A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.

Az ülésen egy másik döntés is született:

a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.

Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.

Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.


Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.

Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.

Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.

Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.

A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.

A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.

A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.

A botrány kirobbanása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az új kulturális vezetés azonnali lépéseket tett: Tarr Zoltán miniszter előbb leállította az NKA összes támogatásának kifizetését, majd felfüggesztette az NKA főigazgatóját. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég közel félmilliárdos támogatását, amelyet a Fidesz kampányát segítő koncertsorozatra kértek.

A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A V4 az egyik legnagyobb hatalom lesz” - Főképp erejével dicsekedett a Visegrádi Együttműködés a gödöllői találkozón
Magyar Péter miniszterelnök a gödöllői V4-csúcson egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonal tervét adta át partnereinek. Babis, Tusk és Fico is arról beszélt, hogy a blokk rendkívül erős lesz, ha együttműködik.


„The V4 is back” – ezzel a felkiáltással jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedden Gödöllőn, hogy a visegrádi országok együttműködése visszatért. A Tisza Párt választási győzelme óta tartott első V4-csúcson a kormányfő egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonalra vonatkozó tervet is átadott lengyel, cseh és szlovák kollégájának. A Grassalkovich-kastélyban tartott találkozón Donald Tusk, Andrej Babiš és Robert Fico is részt vett, a megbeszélésekről a Portfolio.hu tudósított.

A legfontosabb bejelentés szerint a magyar kormány célja, hogy a négy visegrádi fővárost összekötő gyorsvasút tervére már az év második felében esedékes szlovák elnökség idején megszerezzék az Európai Unió pénzügyi támogatását is.

A felek megállapodtak abban is, hogy visszatérve egy régi gyakorlathoz, az uniós csúcstalálkozók előtt egyeztetik álláspontjaikat, és igyekeznek minél több kérdésben egységesen fellépni.

A V4-ek elnökségét az év második felében adó Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico az együttműködés alapelvét így fogalmazta meg:

„Nagyon erősek voltunk, és ismét nagyon erősek akarunk lenni.”

Fico hozzátette, a közös munka érdekében kerülni fogják a vitás kérdéseket. „Nem teszünk az asztalra olyan témákat, amelyek elválasztanak minket” – mondta. A szlovák elnökség négy pillérre épül majd: az európai versenyképesség erősítésére, az EU bővítésére, a védelmi ipari együttműködésre, valamint az emberek közti kapcsolatok elmélyítésére.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy ha a V4-ek az őket összekötő ügyekre koncentrálnak, akkor Európa meg fogja hallani a hangjukat, és a szövetség útmutatásként szolgálhat más európai országok számára is.

„A V4 az egyik legnagyobb hatalom lesz” – vetítette előre Tusk.

Andrej Babiš cseh kormányfő szerint ez a négy ország Európa jövője, és kezdeményezte az ETS1-szabályozás felülvizsgálatát.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón kitért a lengyel-magyar viszonyra is, amely szavai szerint az előző kormányzás idején megromlott, de most felemelő érzés volt számára érezni a lengyel embereken, hogy újjáéled a két nép közötti történelmi szövetség.

A miniszterelnök szerint egy éven belül már egyértelműen látszódni fognak a V4-együttműködés érdemleges hatásai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk