ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

5+1 hasznos dolog a zöld ingatlanokról, amit neked is érdemes tudnod

Tisztázzuk, mit jelent Magyarországon a zöld otthonok fogalma. Eláruljuk, mennyi idő alatt térül meg a felújításra fordított pénzed. Illetve adunk egy extra tippet is, miből fizesd otthonod korszerűsítését.


A klímaváltozás és az emelkedő rezsi árak miatt egyre fontosabb, hogy otthonunk fenntartható legyen. Korábban már adtunk 5 tippet arra, hogyan teheted zöldebbé az otthonod minimális erőfeszítésekkel, például szelektív hulladékgyűjtéssel.

Ha azonban nagyobb felújításban gondolkodsz, és otthonod energetikai korszerűsítésére készülsz, több fontos szempontot is érdemes mérlegelned. Sőt, azzal sem árt képben lenned, mit jelent hivatalosan a zöld otthon fogalma.

A közelmúltban kikértük véleményeteket a zöld otthonokról egy kérdőívben, és örömmel tapasztaltuk, hogy egyre több dolgot tesztek meg otthonotok fenntarthatósága érdekében. A felmérésből kiderült azonban az is, hogy vannak hiányosságok, és sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelent pontosan fenntartható otthonban élni. Ezért úgy döntöttünk, hogy segítünk nektek, és összegyűjtöttünk 5+1 hasznos tudnivalót a zöld ingatlanokról.

1. Mit jelent pontosan, ha „zöld” egy ingatlan?

A zöld ingatlanok olyan modern épületek, amelyek az átlagosnál kevesebb energiát használnak. A „zöld” ingatlanok meghatározása időszakosan felülvizsgálatra kerül, melynek célja, hogy a hazai ingatlanállomány egyre inkább igazodjon az Európai Unió előírásaihoz, azaz minél alacsonyabb legyen az épületek környezeti terhelése. Magyarországon a hivatalos definíció szerint ez azt jelenti, hogy egy zöld ingatlan négyzetméterenként évente maximum 76 kWh energiát fogyaszt.

Akkor lesz optimális az otthonod energiafogyasztása, ha az épület megfelelően tartja bent a hőt vagy épp a hűvöset. Ezt úgy érheted el, ha felújításkor megfelelő burkolatot, szigetelést és modern fűtési/hűtési rendszereket választasz. Illetve az is előny, ha megújuló energiát alkalmazol, például hőszivattyút, geotermikus fűtést, napelemeket vagy napkollektorokat.

De ne aggódj! Nem kell mindent feláldoznod azért, hogy ingatlanod kevesebb energiát fogyasszon. Mindig van többféle megoldás, és fontos, hogy megtaláld azt a kombinációt, ami neked és az ingatlanodnak a leginkább megfelel.

És ne keseredj el akkor sem, ha elsőre nem tudsz ekkorát ugrani, mert már pl. a falak és a födém szigetelése, valamint a nyílászárók cseréje is jelenthet akár 30%-os energiahatékonysági megtakarítást, ami jelentős életminőség javulást is eredményezhet.

2. Milyen szempontokat kell mérlegelni az otthonod korszerűsítése során?

Ha lakásod vagy házad energetikai korszerűsítését tervezed, az első lépés mindenképp a meglévő állapot alapos felmérése legyen. És ebbe bizony beletartozik a nehezen hozzáférhető helyek feltárása is! Előfordulhat például, hogy évek óta nem jártál a padláson, amikor pedig végre feljutsz, észreveszed, hogy a hőszigetelés sok helyen sérült, ami hirtelen megmagyarázza az egyre növekvő fűtésszámládat.

A tervezés fázisában érdemes energetikus szakember segítségét kérned. Ő nemcsak a problémákat tudja azonosítani, hanem javaslatokat is tehet a korszerűsítés sorrendjére.

Az előzetes számításai alapján pedig láthatod, hogy mennyi energiát és költséget spórolhatsz meg.

Ezután természetesen azt is meg kell vizsgálnod, van-e elég pénzed a korszerűsítésre. De ne feledd! Nem mindig a legdrágább megoldás a legjobb! Ha például már rendelkezel egy jól működő gázkazánnal és régi öntöttvas radiátorokkal, nem feltétlenül kell azokat kidobnod. Sok esetben érdemesebb inkább kiegészítő, megújuló energiát használó rendszereket bevezetni, és kombinálni azokat a meglévővel.

3. Mennyi idő alatt térül meg az otthonod korszerűsítésére szánt befektetés?

Biztos te is szeretnéd tudni, mennyi idő alatt térülne meg az otthonod korszerűsítése. Erre azonban nem olyan egyszerű válaszolni, mert sok mindentől függ: az általad választott anyagok és gépészeti rendszerek minőségétől, az ingatlan eredeti állapotától, és hogy részleges vagy teljes korszerűsítésről van-e szó.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a korszerűsítésre szánt befektetések átlagosan 3 és 10 év között térülnek meg.

Érdemes minden korszerűsítési lépést külön-külön megvizsgálnod, hogy lásd, mivel mennyit tudsz spórolni hosszútávon. A padlásszigetelés például viszonylag kis költségek mellett jelentős fűtési megtakarítást hozhat.

Emellett jó, ha tudod, hogy az energiahatékony ingatlanokra nagyobb a kereslet, és ingatlanod értéke is nőhet.

4. Mennyi időbe telik egy átlagos otthon energetikai korszerűsítése?

Munkások járkálnak ki-be a házadba, és az az érzésed, soha se lesz újra tisztaság és rend? Egy felújítás sok kényelmetlenséggel járhat, ezért nagyon nem mindegy, meddig tart. A munkaidő azonban sok mindentől függhet, elsősorban a korszerűsítés mértékétől.

Egy teljes energetikai korszerűsítés általában 1-4 hónapig tarthat. Ugyanakkor egy padlás befújt szigetelése egy nap alatt elkészül.

Hogy mennyi időbe telik, attól is függ, hogy társasházról vagy családi házról van-e szó. A kivitelezési folyamat általában gördülékeny, de társasházaknál egy picit hosszabb lehet, főleg, ha nyílászárók cseréjéről vagy homlokzatok hőszigeteléséről van szó, amelyek hónapokat is igénybe vehetnek. A társasházaknál a lakók véleménykülönbsége is elnyújthatja a folyamatot, de persze családi ház esetében is közbejöhetnek váratlan csúszások és módosítások.

5. Miben más az újonnan bevezetett energetikai besorolás?

Novemberben egy fontos változás érkezett az energetikai tanúsítások terén. Az új rendszer jobban illeszkedik az EU-s normákhoz és határértékekhez. Emellett a tanúsítások könnyebben értelmezhetők és felhasználóbarátabbak. Mindenképp érdemes azonban megvizsgálnod, hogy ezek a változások befolyásolják-e otthonod energetikai besorolását:

• Külön besorolása lett az épületek energetikai hatékonyságának és szén-dioxid-kibocsátásnak, az alapján, hogy mennyi káros anyagot bocsátanak ki.

• Az energetikai tanúsítás továbbra is kötelező, de adásvétel és bérbeadás esetén nem szükséges a HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) szám feltüntetése a szerződésben.

• A tanúsítás érvényességi ideje 10-ről 5 évre csökken, azonban bármilyen korszerűsítés azonnal érvénytelenné teheti, mivel az elért energiahatékonysági változást már nem tartalmazza.

• Bevezették a "felújítási útlevél" szövegmezőt, amely javaslatot tesz a korszerűsítési intézkedések sorrendjére, és felhívja a figyelmet az esetleges kockázatokra.

+1 Miből finanszírozd az otthonod energetikai korszerűsítését?

A korszerű otthonok nemcsak a fenntarthatósághoz járulnak hozzá, hanem az ingatlan értékét is növelik. Mióta azonban kevesebb új lakás épül, illetve az állami támogatások és EU-s források is megcsappantak, a lakások zöldítése nem egyszerű feladat. Egy korszerűsítés sok pénzbe kerülhet, és nem mindenki rendelkezik ilyen irányú megtakarításokkal. Ha te is ebben a cipőben jársz, az OTP Bank által nyújtott Zöld Lakáshitel egy jó lehetőség lehet, amit új lakás vásárlására, építésére és meglévő ingatlan felújítására is fordíthatsz.

+1 tipp: Mikor igényelhetsz Zöld Lakáshitelt az OTP Banknál?

Az OTP-nél a Zöld Lakáshitel igénylésének feltételei a Magyar Nemzeti Bank hatályos hatályos zöld elvárásaihoz igazodva:

- Ha meglévő lakásodat korszerűsítenéd, akkor ingatlanodnak a korszerűsítés után el kell érnie az „A+” minősítést és az összesített primerenergia-igénye négyzetméterenként legfeljebb 76 kWh/év lehet. De energetikai besorolástól függetlenül a felújítás akkor is zöldnek minősül, ha az ingatlannak legalább 30 százalékkal csökken a primerenergia-igénye.

- Ha inkább egy most épülő új lakást vásárolnál vagy építkeznél, akkor az építési engedélytől dátumától függ, hogy legfeljebb mekkora lehet az összesített primerenergia-igény. A 2023. november 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel rendelkező ingatlannak legalább „A+” energetikai minőségi besorolással kell rendelkeznie és az összesített primerenergia-igénye legfeljebb 68 kWh/m2/év lehet. 2023. november 1. előtt kiállított építési engedéllyel rendelkező ingatlannak legalább „BB” energetikai minőségi besorolással kell rendelkeznie és az összesített primerenergia-igénye legfeljebb 80 kWh/m2/év lehet.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a hitelbírálat és a kondíciók módosításának jogát fenntartja, az egyes feltételek a hitelbírálat eredményétől függően változhatnak. A THM Zöld Lakáshitel: 8,2% meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, értéke a feltételek változtatása esetén módosulhat. A kölcsön igénybevételéhez vagyonbiztosítási szerződés megkötése vagy megléte szükséges a fedezetül felajánlott ingatlanra. A kölcsön fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog. A THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát és nem tartalmazza a vagyonbiztosítás díját. A kölcsönt az OTP Jelzálogbank Zrt. nyújtja, az OTP Bank Nyrt. közvetítőként jár el. További részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

A cikk az OTP Bank támogatásával készült.

Képek forrása: gettyimages.com, pixabay.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk