Hadházy Ákos megkapta a kínai vakcina engedélyét az OGYÉI-től, meg is osztotta a dokumentumokat

A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.

A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.

Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.

Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.

A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.

A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.

„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.

Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.

Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy

Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.

Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.

Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

• megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
• új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
• helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
• javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.