SZEMPONT

„Ha ez trükk volt, nem jött be” - Dorner Lajos a vonatok átszámozásáról és a hétvégi vasúti káoszról

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke a balatoni vonalon további súlyos tömegjelenekre számít. Szerinte a probléma fő oka, hogy sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 11.

„Aki abban hisz, hogy ha egy másik kormány lesz, akkor a sorompó nem hibásodik meg, az azért jól gondolja meg, hogy miben hisz a következő időszakban” – mondta Lázár János szerda esti fórumán a szombati vasúti káoszról. A pünkösdi hétvégére teljesen összeomlott a MÁV balatoni fővonala. A Mávinform hosszú posztban sorolta a menetrendi kényszermódosításokat: a visszaforduló InterCityket, a végállomás előtt megszakított járatokat, a vonatpótló buszokat. A miniszter teljes jegyár-vissszatérítést ígért. Hozzátette, egy vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy az elődei közül hibázott-e valaki azzal, hogy nem kérték számon a karbantartást a felújítást tíz évvel ezelőtt végző Siemensen. Vitézy Dávid szerint azonban ami történt, az a miniszter felelőssége. A volt közlekedési államtitkár szerint a balatoni közlekedés azért állt fejre, mert meghibásodott az egyik sorompó vezérlőjének szellőztetőrendszere, és nem volt pótalkatrész, hogy gyorsan kicseréljék. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lázár minden egyes eszközbeszerzést a minisztérium jóváhagyásához kötött.

Másnapra a probléma elhárult, ennek ellenére 300 buszt vezényeltek Budapestre, majd a Balatonra. Hétfőn pedig szintén Vitézy információi szerint Lázár János utasítására átszámozták a jelentősen késő vonatokat, hogy azok eltűnjenek a vonatinformációs rendszerből. A történtekről Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Az igaz, hogy hétfőn a sokat késő vonatokat egyszerűen átszámozták, így a kijelző szerint már nem is volt olyan durva a késés?

– Ilyet még nem láttam, és nem is értem, mi értelme lenne. Attól még ugyanaz az utas utazik rajta. Lehet, hogy jobban nézett ki az állomási kijelzőn, ha nem volt annyi piros jelzés. De ha ez csak két-három vonattal történt, miközben napi 90 megy a Balatonra, az nem oszt, nem szoroz.

– A MÁV szerint ez bevett gyakorlat, és nem érinti a késés miatti visszatérítést. Ők „így szokták”. Ön viszont erről nem tud.

– Lehet valaki túlbuzgó volt. Káoszüzemmódban sok minden előfordul, és nem biztos, hogy értelme is van. Ráadásul vannak nem MÁV-os applikációk, amik szintén követik a vonatok mozgását, ám azokon az ilyen trükkök nem látszanak. Ott az eredeti vonatszám marad. Szóval ha ez trükk volt, nem jött be. De lehet, hogy egyszerűen csak kapkodás volt.

– Olyat se sűrűn látunk, hogy egy buszflotta kísérje a balatoni vonatokat, ha esetleg leállnak, az utasok átülhessenek...

– De nem álltak le. Voltak, amelyek késtek, voltak műszaki hibák, ilyesmi előfordul. Úgy fogalmaznék: a mostani vezetés megpróbál mindent megtenni azért, hogy az elmúlt évek forráskivonását legalább elfedje. De a helyzet az, hogy a kapacitás már nem elégséges. A tavalyi adatokhoz képest is jelentősen nőtt az igény a vasút iránt. Azt látjuk, hogy nemcsak a COVID előtti szintre épült vissza a forgalom, hanem azt is jelentősen meghaladta. Ehhez jött még a vármegyebérlet hatása.

Már tavaly is súlyos tömegjelenetek voltak, már akkor sem volt elég jármű. Idén, ahogy a magyarok visszatértek a Balatonra, a helyzet még súlyosabb lesz.

Pedig mostmár emeletes, légkondicionált, szinte vadonatúj járművek közlekednek folyamatosan. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a MÁV az innen-onnan összeszedett járművekkel járta meg a Balatont. Ez azért történt, mert a különböző igazgatóságok rendszerint a legrosszabb állapotú kocsikat küldték oda. Most már igyekeznek a legjobbakat küldeni, illetve mindent odairányítanak, ami elérhető, de ez sem elegendő.

– Ezek az emeletes, légkondicionált vonatok év közben máshol közlekednek?

– Elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban közlekednek. De most hosszú hétvége volt, nyáron meg nem lesz iskola, ilyenkor más a helyzet. Ekkor az elővárosi, bejárós forgalomból lehet elvenni járműveket. De sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő. Irgalmatlan mennyiségű kerékpáros turista érkezik, nem ritka, hogy vonatonként 30-40-50 kerékpárost kellene elszállítani. Egy Flirt motorvonatban például szabály szerint 8 biciklit lehet elhelyezni, ha triplázzák, az is csak 24, miközben akár 60-an is jönnének.

Kezelhetetlen mennyiségű ember van. Ez óriási problémát jelent.

És ott vannak a csoportok is, például iskolai csoportok, melyek gyakran előzetes bejelentés nélkül jelennek meg. Egy tanítónő megérkezik 35 gyerekkel, és csodálkoznak, hogy nem tudnak felszállni. Pedig egy héttel korábban kellene jelezni az utat, hogy a vasúttársaság felkészülhessen. Így nehéz tervezni. Ilyenkor mit tehetnek? Leakasztanak egy autóbuszt, mert vonatot nem tudnak. Egy mozdonyhoz nem elég csak a jármű, kell hozzá mozdonyvezető is, aki rendelkezik a szükséges típus- és vonalismerettel. Nem lehet csak úgy áthelyezni egy mozdonyvezetőt Nyíregyházáról a Balatonra.

– Most az a baj, hogy végre sokan akarnak utazni? Hát nem azt akartuk, hogy az emberek vasúton, kerékpárral közlekedjenek? Miért nem él a MÁV ezzel a lehetőséggel?

– Válasszuk ketté. Van ennek egy műszaki és egy üzleti oldala. Az utóbbival kezdem, mert az a könnyebb. Mikor működött a MÁV üzleti alapon? Soha. És soha nem is fog. A MÁV egy közszolgáltatást ellátó szervezet, nem üzleti alapon működik, nem is tud úgy működni. Magyarországon egyetlen vasúttársaság működik üzleti alapon: a RegioJet. De az egy magáncég, amely csak azon az útvonalon, csak akkor közlekedik, amikor az számára nyereséges, és olyan kapacitással, amilyennel ő maga szeretné. A MÁV-nál ez nem így van. A MÁV-nak előírják, hogy mikor, hány órakor, milyen kapacitással, hová kell mennie, de ehhez általában nem biztosítják a megfelelő finanszírozást. Ez egy teljesen más környezet: nem üzleti, hanem kvázi szocialista.

– Más európai országokban is veszteségesek a nemzeti vasúttársaságok?

– Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenhol.

– A MÁV-tól leválasztották annak idején a MÁV Cargót, ami viszont nyereséges volt, hiszen az üzleti alapon működött. A kettő együtt nem lenne életképesebb, mint külön?

– Uniós szabályozás alapján ez nem lehetséges. A Cargo a szabadpiacon működik, ezért nem lehet keresztfinanszírozni, mert az tilos. Az Unió preferálja a versenyt, még a személyszállításban is, de például a vasút esetében, ami természetes monopólium, ezt nem veszik annyira komolyan.

Ezért lehetséges, hogy a közszolgáltatási szerződéseket tíz évre meghosszabbítják, gyakorlatilag kamupályázattal.

Vannak országok, ahol tényleg van verseny, például Ausztriában a Bécs–Linz–Salzburg vonalon, vagy Csehországban Prága–Brno–Ostrava viszonylaton. De a többi vonal közszolgáltatási alapon működik ott is.

– Akkor nézzük a műszaki oldalt...

– Tehát látjuk, hogy a forgalom nő. Jövőre is nőni fog, és azután is. Ha van pénz, rendelhetnénk kerékpárszállító kocsikat, mozdonyokat – bármit. De ez közszolgáltatás, így közbeszerzést kell kiírni, vagy tendert. Csakhogy a gyártási kapacitások Európa-szerte lekötöttek, mert most mindenhol reneszánsza van a vasútnak. Három-négy-öt év, mire bármit meg lehet venni. És akkor jön még a típusengedélyeztetés, ha új típus. Tehát ha ma elkülönítenénk pénzt a költségvetésben kerékpárszállító kocsikra, öt év múlva lenne belőle valami. Ez túl hosszú táv egy kormányzati ciklushoz. Ez itt a probléma.

– Egy olyan országban, ahol még mindig sokan ingáznak, ahol sokaknak nincs más közlekedési lehetősége, és ahol a vasút a legkörnyezetbarátabb mód, főleg az elektrifikált szakaszokon, miért nem készültek stratégiai tervek az elmúlt húsz évben?

– Rengeteg terv készült.

– De kormányzati szinten nem.

– Kormányzati szinten is készültek. Van Nemzeti Közlekedési Stratégia.

– És mi valósult meg belőle?

– A folyamat végén mindig egy pénzügyminiszter áll, aki általában máshogy látja a költségvetést.

– De miért nem prioritás ez, amikor az egész gazdaság működése múlik rajta?

– Ezt Lázár miniszter úr minden alkalommal elmondja. Állandóan ismétli, hogy „a nép úgy döntött, hogy inkább utat akar, nem vasutat”. Ez a felelősséghárítás klasszikus esete. A gazdaság szereplői persze nem ezt mondják.

– Mikor döntött így a nép? Nem emlékszem népszavazásra.

– Én sem. A kormány döntött így: autóipari nagyhatalmat akart, és nyomja az útépítéseket. Azért is, mert az útépítés egyszerűbb. Nincs benne elektronikai hókuszpókusz, mint a vasútban, nincs biztosítóberendezés, sorompó stb. Lehet nyomni a betont, az aszfaltot, követ tonnaszámra. A vasútépítéshez magasabb szintű mérnöki tudás kell, ami nincs, vagy ha van, drága. Látszik is, hogy sok vasúti beruházás kudarcba fulladt. Ennek egyik fő oka, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodik. Az EU is ezt követeli: az indikátorok kilométerben mérnek: hogy hány kilométert építettünk meg. Emiatt nehéz azt megindokolni, ha például egy bevezető szakaszt kellene fejleszteni. Tipikus példa:

felújítanak egy vasútvonalat, szép új állomásokkal, de a Budapesten belüli szakaszhoz nem nyúlnak. A vonat bejön a fővárosba, és ott már lépésben döcög.

Hiába nyert 5-10 percet vidéken, az el is vész. Így az egész beruházás olyan, mintha adtunk volna egy pofont a semminek.

– Ezt én is tapasztalom. Az Esztergomi vonalon jövök be az agglomerációból, és Újpestig még halad a vonat, de onnan borzalmas az állapot, 38 km/órára lassul le a vonat azon a szakaszon.

– Az még egészen jónak számít.

– Nemcsak Magyar Péter mondja, hanem mások is, hogy Lázár János milliárdos tételben húzott le vasúti fejlesztéseket.

– Magyar Péter gyakorlatilag Vitézy Dávid szavait ismétli. Neki semmi köze a vasúthoz, csak időnként felolvas egy bekezdést Vitézytől. Ő pedig Lázárt támadja.

– De ettől az még igaz, hogy Lázár János milliárdos nagyságrendben vont el fejlesztési forrásokat.

– Nemcsak azokat húzta le. Rengeteg mindent. Azért nevezték ki, hogy ezt megtegye. A költségvetés helyzete nem tette lehetővé a finanszírozást, és valakinek lépnie kellett. Ne gondoljuk, hogy ez Lázár személyes döntése volt. Minden kormánydöntés. Őt tették meg felelősnek, golyófogónak, hogy rá zúduljanak a kritikák.

– Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy legalább a lassújeleket megszüntessék, és ne legyenek ezek a 30 km/órás döcögések?

– Ha elfogadható színvonalú vasutat akarunk, még a régi járművekkel is, az ezermilliárdos nagyságrend. És nem elég a pénz: nincs is annyi építőkapacitás az országban.

– Ez nyilván nem egyetlen költségvetési évben jelentkezne. Mennyi idő alatt lehetne ezt végigvinni? Öt év? Tíz év?

– Öt-tíz év, évente 100–200 milliárd csak a lassújelek felszámolására. Mert sok helyen nemcsak a sínt kell kicserélni, hanem az alépítményt is, vízelvezetést, hídműtárgyakat. Ez nem kátyúzás.

– Akkor is olcsóbb lenne, ha a vasút működne.

– Abszolút. Amit Magyarország bármely ágazattal csinál, az hosszú távon mindig többe kerül. Kifacsarjuk az infrastruktúrát, elhanyagoljuk, aztán egy óriásberuházással próbáljuk pótolni. Ez egy ugrásfüggvény: évtizedekig romlik a színvonal, majd egyszer van egy nagy beruházás, majd megint eltelik 20-30 év. Budapesttel is ez történt: 1972 és 1983 között hatalmas pénzt öntöttek a városba, aztán 40 évig semmi.

Most minden rohad. Kettes metró, hármas metró, HÉV-ek: mindet most kell felújítani. Közben pedig „most a vidék jön”. Ez szép, de a rendszer közepe a főváros és az agglomerációja.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia első sora: a teljes magyar mobilitás 92%-a Budapesten és környékén történik. Ha itt nem történik beruházás, az az egész ország gazdaságát agyonvágja.

– A jelenlegi állapotban lévő vasúthálózatban, ahol gyakran nem működik rendesen a biztosítóberendezés, ahol a vágányok, alépítmények rossz állapotban vannak, nem szunnyad-e egy nagy katasztrófa lehetősége?

– Épp azért van ennyi lassújel, hogy ez ne forduljon elő. Vannak kisebb kisiklások, de nagy baleset nem történt. Az óvatosság néha túlzásba megy, de más eszközük nincs a vasutasoknak jelezni a bajt. Leviszik előbb 80 km/órára, majd 60-ra, aztán 40-re, utána 20-ra, végül kiteszik a vörös tárcsát, ha nem történik semmi. Ez most a 20-as, Bakonyon átvezető vasútvonal esetében megtörtént.

– Most, hogy itt a nyár, nemcsak a személyforgalom nő meg, de a hőség miatt is jönnek majd gondok: sínek felpúposodása, légkondi hiánya. Milyen nyárra számít? Több probléma lesz, mint tavaly?

– A hálózat nem lett jobb, az igények viszont nőttek, tehát csodát ne várjunk. A haváriák száma attól függ, melyik pályaszakaszon milyen jármű közlekedik. Például a Balaton északi partján én kevesebb járműhibára számítok. Az öreg dízelmozdonyokat kivonták, újak jönnek helyettük. Ezek megbízható gépek, de persze van bennük elektronika, ami néha szeszélyes, különösen, ha előtte 20 évig lengyel bányákban tologattak velük szenet. De ha beállnak a rendszerbe, és megtanulják kezelni őket a kollégák, akkor jóval megbízhatóbbak lesznek. Nem égnek le, mint az M41-esek, és a vonóerejük is sokkal nagyobb. Míg egy M41-es 5 kocsit húz el, a hatodiknál már necces, ezek bármennyit elvisznek. Így a Kék Hullám InterCity-ket is lehet bővíteni: nem csak 5, hanem akár több kocsival is járhatnak majd. A déli part nagyjából rendben van, ott az építkezések már lezárultak.

A késések nagy része nem is ott keletkezik, hanem például a Kelenföld és Tárnok közötti szakaszon. Tavaly is ezt figyeltük.

A Balatonnál már alig van probléma. Egy hosszabb egyvágányú szakasz van még Szabadbattyán és Lepsény között, ott például volt egy síntörés is. Ezt most javították, és 100 km/órás sebességgel járható lett, bár eredetileg 120-ra tervezték. Innen nagyon hiányzik a második vágány. Ez 14 km. Többször próbáltuk felhívni a minisztérium figyelmét, hogy az EIB-hitelből történő 500 km-es felújítás során ne csak a meglévő pályát javítsák fel, hanem építsenek mellé második vágányt. Ez jobb módja lenne a zavarok kezelésének. Ott torlódnak a vonatok, ahol hosszú, egyvágányú szakasz van, és ez egy ilyen hely.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.