A nyugállományú vezérezredes, egykori honvédségi főparancsnok életének 87. évében hunyt el. A rendszerváltás utáni honvédség meghatározó alakja volt, katonák generációit nevelte és irányította.
A Magyar Honvédség a közösségi oldalán búcsúzik Lőrincz Kálmántól, aki 87 éves korában hunyt el. A nyugállományú vezérezredest a rendszerváltás utáni honvédség meghatározó alakjaként tisztelték, aki hosszú pályafutása során katonák generációit irányította.
Lőrincz Kálmán katonai pályája az 1950-es években indult, a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolában. Már ekkor a haza szolgálatának szentelte életét. Tudásával, emberségével és elhivatottságával hamar kiemelkedett társai közül – írják a megemlékezésben.
A ’80-as évek elején a Moszkvai Vezérkari Akadémián tanult tovább, amit akkoriban a katonai felsőoktatás egyik legmagasabb szintű intézményének tartottak. 1983-tól a tatai 11. Páncélos Hadosztály parancsnokaként szolgált, ahol alezredesként kezdett, majd ezredessé lépett elő. Egy teljes laktanya vezetőjeként sokak példaképévé és mentorává vált.
1989 márciusában az 5. Hadsereg parancsnokává nevezték ki. Néhány hónappal később, novemberben, a rendszerváltás sorsfordító időszakában őt bízták meg a Magyar Honvédség vezetésével.
Ezzel ő lett az új, átalakuló honvédség első számú katonája.
Tiszta értékrendje, egyenes beszéde és parancsnoki tartása sokak számára meghatározó volt. Elhivatottsága és embersége révén nemcsak egy szervezetet irányított, hanem embereket is – biztos kézzel, következetesen és hűségesen.
Lőrincz Kálmán minden mozdulatában katona volt – jellemzi a Magyar Honvédség a bejegyzésben. A páncélos alakulatok élén és a honvédséget képviselő tárgyalásokon is mindig hű maradt önmagához. Kemény, de igazságos vezetőként emlékeznek rá, akit nem a szabályzatok, hanem a szolgálat és a hazaszeretet formált.
Fia, Lőrincz Gábor dandártábornokként viszi tovább a katonai hivatás szellemiségét.
Lőrincz Kálmán nyugállományú vezérezredest a Magyar Honvédség saját halottjának tekinti. Temetésének részleteiről a későbbiekben adnak tájékoztatást - áll a bejegyzésben.
A Magyar Honvédség a közösségi oldalán búcsúzik Lőrincz Kálmántól, aki 87 éves korában hunyt el. A nyugállományú vezérezredest a rendszerváltás utáni honvédség meghatározó alakjaként tisztelték, aki hosszú pályafutása során katonák generációit irányította.
Lőrincz Kálmán katonai pályája az 1950-es években indult, a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolában. Már ekkor a haza szolgálatának szentelte életét. Tudásával, emberségével és elhivatottságával hamar kiemelkedett társai közül – írják a megemlékezésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.
Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.
„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.
Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.
Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.
„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.
A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.
A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.
Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.
Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.
A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.
Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.
Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése
A miniszterelnök röviden megüzente, mi a célja a hétfőn bejelentett jogi, politikai és gazdasági akciójuknak. Azt ígérte, felszámolják „a magyar Cosa Nostrát”.
Magyar Péter kedd reggel a Facebookon üzent az úgynevezett Tisztítótűz-művelet kapcsán, amelyről hétfőn hosszasan beszélt a parlament ülésének kezdetén és később egy sajtótájékoztatón is.
„A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése. Felszámoljuk a magyar Cosa Nostrat” – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő hétfői napirend előtti felszólalásában az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg. Beszédében azt ígérte, megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Kihangsúlyozta, hogy csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.
Elmondása szerint az ún. „Tisztítótűz-művelet” egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.
Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. A Tisztítótűz-művelet részeként nyújtják be az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az "Orbán-bábokat", köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt.
Magyar Péter jelezte: nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, ugyanis szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.
Magyar Péter kedd reggel a Facebookon üzent az úgynevezett Tisztítótűz-művelet kapcsán, amelyről hétfőn hosszasan beszélt a parlament ülésének kezdetén és később egy sajtótájékoztatón is.
„A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése. Felszámoljuk a magyar Cosa Nostrat” – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő hétfői napirend előtti felszólalásában az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg. Beszédében azt ígérte, megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Kihangsúlyozta, hogy csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
