prcikk: Gulyás Gergely: A magyar baloldal és a nyugati szövetségesei azon dolgoznak, hogy ne legyen egészségügyi és pedagógusi béremelés Magyarországon | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Gulyás Gergely: A magyar baloldal és a nyugati szövetségesei azon dolgoznak, hogy ne legyen egészségügyi és pedagógusi béremelés Magyarországon

A miniszter arról is beszélt, hogy már csak az Európai Bizottságon múlik a helyreállítási alapról való megegyezés.


A helyreállítási alapról való megegyezés már csak az Európai Bizottságon múlik, miután a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben - mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Gulyás Gergely közölte: a bizottságnak elküldött válaszban mind a négy olyan területen, ahol a testület előrelépést várt, elfogadták a bizottság álláspontját. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vagy sem az Európai Bizottság felvetésével - mondta a miniszter, kiemelve: ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb mint annak, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek az uniós szabályok szerint nekünk járnak.

"Miután minden olyan kérdésben, ahol eddig viták voltak, a bizottság álláspontját elfogadtuk, ezért úgy gondoljuk, hogy a technikai lezárása van csak hátra a megegyezésnek és utána a megállapodás aláírható"

- fogalmazott Gulyás Gergely.

Azt mondta, az ügyben szakmai egyeztetés és politikai vita van. Az utóbbit az okozza, hogy Magyarországon a baloldal és nyugat-európai szövetségesei nem szeretnének semmiféleképpen megegyezést. Nem támogatják, sőt tesznek is azért, hogy a magyar pedagógusok ne kaphassanak béremelést, hiszen uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Továbbá az egészségügyi béremelés fedezete is a helyreállítási alap költségvetésében van

- tette hozzá.

Gulyás Gergely megjegyezte, ezt felelőtlen magatartásnak tartják, és azt kérik, hogy "azok a baloldali európai parlamenti képviselők, akik havi ötmillió forintot keresnek, ne azon dolgozzanak, hogy a pedagógusok és az orvosok ne kereshessenek többet Magyarországon".

A globális minimumadó és az ezzel kapcsolatos Magyarországra vonatkozó európai parlamenti (EP) állásfoglalásról Gulyás Gergely közölte: a minimumadónak és a helyreállítási alapnak semmi köze egymáshoz, az EP-határozat durván megsérti az Európai Unió alapszerződéseit, hiszen a lojális együttműködés elve éppen azt jelenti, hogy különböző kérdéseket nem lehet összekapcsolni.

A magyar álláspont szerint a globális minimumadó a jelenlegi formájában az Egyesült Államoknak jó, de Európának rossz, és a közép-európai régiónak a legrosszabb.

A megállapodás elfogadásával azt az adóelőnyt, amelyet a Magyarországon fizetendő alacsonyabb adók jelentenek nekünk a nemzetközi befektetéseknél és az ide irányuló beruházásoknál, elveszítenénk - fejtette ki a miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta, a globális minimumadó eredeti célja, hogy a nagy techcégeket megadóztassák, pillanatnyilag nem része az egyezménynek.

"Tehát valójában itt Magyarország Európa érdekeit képviseli"

- tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, azt mondta, ez nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy Magyarország fogadja el a globális minimumadót.

"Az Egyesült Államok elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne ilyen kisstílű nyomásgyakorlást alkalmazzon"

- fogalmazott Gulyás Gergely, aki elmondta, a 1979-es, most felmondandó megállapodás helyére lépő egyezményt már 2010-ben Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter aláírta amerikai kollégájával, de az amerikai törvényhozás még nem fogadta el.

A miniszter azt mondta: a 2010-es megállapodás minden problémát orvosolna, de az amerikai kormány nyomásgyakorlásra kívánja használni ezt az ügyet.

A most felmondandó egyezmény 2024 januárjáig hatályban marad, tehát az amerikaiak azt szeretnék elérni, hogy a következő másfél évben fogadjuk el a globális minimumadót, és akkor ők valószínűleg készek lennének ratifikálni a 2010-es megállapodást - mutatott rá Gulyás Gergely, aki megismételte: "elég kisstílű lépés ez egy nagyhatalomtól".

A forintárfolyam hullámzására vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta: "hektikus, nehéz világgazdasági helyzet van, amely az ukrajnai háború miatt állt elő, és a háború következményeként az erre adott éles európai reakciók erősítették fel".

Miután a gazdasági helyzet a világban lényegesen nehezebb mint az elmúlt évtizedekben bármikor, "az infláció a mögöttünk hagyott három-négy évtizedben nem látott méreteket ér el mind az Egyesült Államokban, mind Európában, ez a magyar forintot is próbára teszi" - mondta, majd hozzátette: az euró sem volt hasonlóan gyenge a dollárhoz viszonyítva az elmúlt húsz évben, mint amilyen most.

Gulyás Gergely azt mondta: egy olyan világgazdasági folyamat áll emögött, amely azon alapul, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók megléte bizonytalanná vált, ezért a gazdaság egészének működésére is.

A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a helyzet, amennyire lehet, normalizálódjon. A költségvetés stabil és kiegyensúlyozott, a hiány csökkenő, a magyar reálgazdaság jó állapotban van, az idei növekedésünk 5 százalék körül lesz, akár fölötte is lehet - mutatott rá.

A határvadász egységek felállításáról szólva Gulyás Gergely azt közölte, hogy a toborzás még a hónapban elindul.

A jelenlegi helyzet nem tűr halasztást: a 2015-ben tapasztaltnál is nagyobb migrációs nyomásra kell felkészülni, mivel az ukrán gabonaexport hiánya a legnagyobb bajt éppen azokban az országokban okozza, ahonnan az illegális bevándorlók Európába indulhatnak- hangsúlyozta a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nagy Márton miatt áll az ügy” – megszólal az őt ért fenyegetésekről az MNB egyik háttérintézményének volt alvállalkozója
Kurucz Attila, egy szoftvercég vezetője állítja, hogy zsarolták a KELER Zrt.-nél. 2022-ben jelentett ügyben négy éve folyik nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, megelégelte, hogy azóta nem történt érdemi előrelépés.
DKA - szmo.hu
2026. április 02.



A nyilvánosság elé áll egy szoftvercég tulajdonosa, aki azt állítja, a Magyar Nemzeti Bank egyik háttérintézményénél zsarolták és fenyegették. Kurucz Attila, a Nuage Kft. vezetője megelégelte, hogy az általa 2022-ben jelentett ügyben négy éve nem történt érdemi előrelépés, ezért most videóinterjúban beszél a történtekről a Kontrollnak.

Elmondása szerint miután cége leszerződött a jegybankhoz tartozó KELER Zrt.-vel, közölték vele, hogy nem dolgozhat „ingyen”, a nyereség 75 százalékát vissza kell juttatnia.

Az állításait nyomozati jegyzőkönyvek, több órányi hangfelvétel, valamint egy független forrás is alátámasztja. Kurucz szerint a követelés egyértelmű fenyegetéssel párosult.

„Lényegében megzsaroltak, hogy nem fogom tudni fizetni az embereimet és bebukom a cégemet. Megkérdezte, hogy el tudok‑e képzelni egy háborút, amelyben csak veszíthetek”

– idézte fel a beszélgetést.

Az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Nyomozóiroda vesztegetés gyanúja miatt folytat eljárást. Az Országos Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy a nyomozás még folyamatban van, de Kurucz Attila szerint érdemi előrelépés nem történt azóta, hogy feljelentést tett. A Facebookon közzétett interjúrészletben azt állítja, egyértelműen közölték vele, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és más, magas pozícióban lévő személyek miatt áll az ügy.

„Volt olyan, hogy egy kihallgatáson lediktáltam a nevét és nem írták le. Már úgy könyörögtem, hogy vessék már papírra azon a tanúvallomáson azt a nevet”

– mondta az interjúban a Facebookon közzétett részlet szerint.

A Kontroll megkereste az érintett intézményeket is. A Magyar Nemzeti Bank és a KELER Zrt. nem reagált a megkeresésre. A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya Nagy Márton miniszter érintettségével kapcsolatban azt közölte, a tárcavezetőnek „soha semmilyen köze nem volt” a Nuage Solutions Kft.-hez, és a miniszter nem is tud a Nemzeti Nyomozóiroda eljárásáról.

A Kurucz Attilával készült teljes interjút csütörtök délután 16:00-kor teszik közzé a Kontroll YouTube-csatornáján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Péterfalvi Attila a Gundalf-videóról: a hatóság helyette nem lép, ha neki nem fáj
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálja a Gundalf-videó ügyét, amíg az érintett nem tesz panaszt. Péterfalvi Attila elnök szerint a meghallgatás körülményei nem tartoznak a hatáskörükbe.


Hiába lehetett jogszerűtlen a Tisza Párt egykori informatikusának, Gundalfnak a meghallgatása és az arról készült videó nyilvánosságra hozatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálódik.

Az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila az RTL Híradónak azt mondta, hivatalból nem indítanak eljárást, azt magának az érintettnek kellene kérnie, ami eddig nem történt meg.

„A hatóság álláspontja, hogy hivatalból nem folytat eljárást. Ha a nyilvánosság vagy az a fajta adatkezelés, amit akár vélelmezhetünk úgy is, hogy nem jogszerű, nem fáj az érintettnek, és ő nem kezdeményez eljárást, akkor helyette nem lép be a hatóság”

– közölte telefonon Péterfalvi Attila. Hozzátette, a meghallgatás eljárási körülményei nem tartoznak a hatóság hatáskörébe.

A kormány által múlt héten nyilvánosságra hozott, megvágott felvételen az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik tisztje a Büntető Törvénykönyvvel riogatja az akkor még Gundalfként ismert Hrabóczki Dánielt. „Nem tudom, az eddigi élete során mennyire forgatta a Btk.-t. Van benne egy olyan tényállás, hogy kémkedés. A kémkedéshez feljelentési kötelezettség kapcsolódik, és ha ezt valaki elmulasztja, az önmagában is bűncselekmény” – hangzik el a videón, amelyen feltételezett ukrán titkosszolgálati kapcsolatairól faggatják a férfit.

Hrabóczki Dániel korábban a 444.hu-nak arról beszélt, hogy a meghallgatáson elhangzottakat államtitoknak minősítették. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek, és ezeket senkinek nem adhatom tudtára, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény” – mondta az informatikus.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az eljárás sérthette az informatikus alkotmányos jogait. A videó azonban nemcsak abból érdekes, ami benne van, hanem abból is, ami hiányzik belőle.

A kiugrott NNI-nyomozó, Szabó Bence a Telexnek úgy nyilatkozott, a felvétel egyáltalán nem cáfolja az általa elmondottakat.

„Abból a szempontból egyáltalán nem cáfolja, hogy mi hogyan történt egymás után, és arra sem ad választ, ki az a Henry, kik a csapatai, kik dolgoznak a Tisza párt ellen. Egyáltalán miért volt szükség a Tisza párt bedöntésére – erre nem ad választ az egész videó” – fogalmazott a volt rendőr.

Az ügyet a Direkt36 tárta fel először: a lap szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyáron titkosszolgálati nyomásra tartott házkutatást gyermekpornográfia gyanújával a Tisza párt két informatikusánál. A nyomozók azonban semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak, csupán egy beszervezési kísérlet nyomaira bukkantak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump: Visszavisszük Iránt a kőkorszakba, ahová tartoznak
Az amerikai elnök szerint az iráni háború már a végéhez közeledik. Ugyanakkor azt is közölte, hogy a következő hetekben is „rendkívül kemény” csapások érik majd Iránt.


Donald Trump szerda esti, főműsoridőben elmondott beszédében az Iránban zajló, egy hónapja tartó háborút „a befejezéséhez közeledő” sikernek nevezte, jóllehet az elszabaduló konfliktus világszerte gazdasági felfordulást okozott. A Fehér Házból közvetített nyilatkozatában az elnök azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok „kis kiruccanása” Iránba csaknem „Amerika minden katonai célját” teljesítette, de kevés magyarázatot adott arra, miként tervezi a konfliktus leépítését a következő „két-három hétben”.

„Azon a küszöbön állunk, hogy véget vessünk Irán Amerika és a világ elleni baljós fenyegetésének” – mondta Trump a 19 perces beszédében, hozzátéve: „Minden ütőkártya nálunk van. Nekik egy sincs.”

Az állítólagos eredményeket sorolva Trump azt mondta, Irán haditengerészetét és légierőjét szétzúzták, így az ország meggyengült, és „már nem jelent fenyegetést” az Egyesült Államokra és a világra nézve. Hozzátette ugyanakkor, hogy

az Egyesült Államok a következő hetekben továbbra is „rendkívül keményen” fogja támadni Iránt. „Visszavisszük őket a kőkorszakba, ahová tartoznak” – fogalmazott, miközben azt is közölte, hogy „folynak az egyeztetések”.

A demokraták „összefüggéstelennek” nevezték Trump beszédét, amely szerintük nem adott választ „a legalapvetőbb kérdésekre, amelyek az amerikaiakat foglalkoztatják”. Mark Warner demokrata szenátor közleményében azt írta, Trump több válasszal tartozik az amerikaiaknak egy olyan konfliktusról, amely felhajtotta a benzin és más alapvető cikkek árát, „és amelynek következményei még hosszú ideig gyűrűzni fognak a gazdaságban”. Chris Murphy szenátor szerint: „Amerikában senki sem tudja, miután meghallgatta ezt a beszédet, hogy eszkalálunk-e vagy deeszkalálunk.”

Az elnöki beszéd után ma az olajárak emelkedtek, az ázsiai részvények pedig estek, ami azt jelzi, a nyilatkozat alig enyhítette a befektetői aggodalmakat a Hormuzi-szoros lezárása miatt.

Irán a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag lezárta a szorost, ami az olajárak szárnyalását okozta. Az Egyesült Államokban a benzin átlagára ezen a héten 2022 óta először emelkedett gallononként 4 dollár fölé. Trump a beszédben nem említette azt a közelgő határidőt, amelyet korábban Iránnak szabott a szoros megnyitására. Ugyanakkor megismételte felhívását, hogy más nemzetek is segítsenek biztosítani a globális olajszállítási útvonalat.

A konfliktus megrendítette a transzatlanti szövetségeket és erodálta az elnök támogatottságát. Elismerve a gazdasági nehézségeket, Trump a benzinárak „rövid távú” emelkedését Irán lépéseire fogta, és ragaszkodott hozzá, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenné vált.

via Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szlovén jelzésre fogtak el egy 15 éves budapesti fiút, iskolai mészárlást tervezett
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn fogta el az iskolájában a tizenévest. A fiú egy szlovén támadóval állt kapcsolatban, aki januárban már késsel sebesített meg egy diákot.


Hétfőn az iskolájában fogták el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói azt a 15 éves budapesti fiút, akit azzal gyanúsítanak, hogy iskolai mészárlásra készült. Csütörtökön az ügyészség a letartóztatását indítványozta, a bíróság azonban bűnügyi felügyeletet rendelt el, amit az ügyészség azonnal megfellebbezett.

Az ügy egy nemzetközi jelzés után indult. A szlovén hatóságok értesítették a magyar Terrorelhárítási Központot, miután januárban Muraszombatban egy 15 éves fiú késsel megsebesített egy diáklányt. A nyomozás során kiderült, hogy a szlovén gyanúsított a Discord nevű csevegőalkalmazáson kapcsolatban állt a magyar fiúval – írta a 444.hu.

A két tinédzser januári beszélgetéseiben egymást bátorították erőszakos cselekmények elkövetésére. A magyar fiú leírta, hogy gyűlöli az iskoláját és az osztálytársait, és egy késes, Molotov-koktélos, vagy akár lőfegyveres támadást tervez. Azt írta, porig égetné az iskolát, több mint harminc embert és a kiérkező rendőröket is megölné.

Egyik üzenetében így fogalmazott: „Teso, molotov koktélokat fogok dobálni, lefejezek embereket, és fejbe lövök mindenkit.”

Az üzenetekből az is kiderült, hogy mindkét fiatalt érte korábban iskolai zaklatás, ami miatt elégedetlenek az életükkel.

A fiút a szlovén támadás támogatása miatt bűnsegédként elkövetett emberölés kísérletével, a saját tervei miatt pedig hatrendbeli emberölés előkészületével gyanúsítják.

A gyanúsított nem tett vallomást, és tagadta a bűncselekmények elkövetését.

A muraszombati késelés január 9-én történt egy egészségügyi középiskolában. A rendőrség a bejelentés után húsz percen belül elfogta az elkövetőt, az iskola pedig a protokoll szerint azonnal bezárt.

A magyar nyomozók a fiú otthonában lefoglalták a mobiltelefonját, a laptopját és egy internet sticket. A gyanú szerint a támadáshoz már egy kést is beszerzett, és a csevegésben hat konkrét célpontot is megnevezett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk