prcikk: „Gáza lángokban áll” – Izrael megkezdte szárazföldi offenzíváját, legalább ötvenen meghaltak | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

„Gáza lángokban áll” – Izrael megkezdte szárazföldi offenzíváját, legalább ötvenen meghaltak

Még izraeli katonai körökben is ellentmondásos a lépés. Brüsszelben közben újabb szankciókat jelentettek be Tel-Avivval szemben, ráadásul az izraeli túszok élete is veszélyben lehet.


Izrael kedden szárazföldi támadást indított Gázaváros ellen, és azt közölte: „Gáza lángokban áll”. A palesztinok szerint ez volt a háború két éve alatt a leghevesebb bombázás – közölte a Reuters.

Az izraeli hadsereg (IDF) arról számolt be, hogy a csapataik egyre mélyebbre nyomulnak a városba. A következő napokban tovább növelik a katonák számát, hogy szembenézzenek akár 3000 harcossal is.

Izrael Kac védelmi miniszter az X-en úgy fogalmazott:

„Az IDF vasököllel sújt le a terrorszervezetek infrastruktúrájára, és a katonák bátran harcolnak azért, hogy megteremtsék a feltételeket a túszok kiszabadításához és a Hamász legyőzéséhez.”

Az izraeli kormány ezzel szembement az európai vezetők szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseivel, és figyelmen kívül hagyta néhány izraeli parancsnok figyelmeztetését is. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor Izrael mellé állt, és kijelentette: a Hamásznak „pokollal kell fizetnie”, ha túszokat használ emberi pajzsként.

Az ENSZ vizsgálóbizottsága közben arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában. Izrael ezt „botrányosnak” és „hamisnak” nevezte.

A gázai egészségügyi hatóságok kedden legalább 50 halálos áldozatról számoltak be, legtöbbjük Gázavárosban vesztette életét.

Izrael felszólította a civileket, hogy hagyják el a várost. Palesztinok ezrei indultak el dél és nyugat felé szamárszekereken, riksákon, járműveken vagy gyalog.

„Lerombolják a lakótornyokat, a város tartóoszlopait, mecseteket, iskolákat és utakat” – írta a Reutersnek egy üzenetben Abu Tamer, egy 70 éves férfi. „Elpusztítják az emlékeinket” – tették hozzá.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben azt mondta, hogy az Egyesült Államok diplomáciai lezárást szeretne, de „fel kell készülnünk arra a lehetőségre, hogy ez nem fog megtörténni”. Eközben Brüsszelben bejelentették, hogy új szankciókat vezetnek be Izraellel szemben.

Sokan a helyszínen maradtak, mert nem engedhették meg maguknak, hogy sátrat és szállítást biztosítsanak, vagy egyszerűen nem volt hova menniük. Az izraeli hadsereg szerint a gázai lakosok 40 százaléka hagyta el a várost. A Hamász adatai szerint 350 ezer ember a város keleti részeiből központi és nyugati menekülttáborokba indult, további 175 ezer pedig teljesen elhagyta Gázavárost dél felé.

A város nagy része már 2023-ban, a háború első heteiben romba dőlt, de mintegy egymillió palesztin visszatért. Most viszont többségük zsúfolt déli táborokban kényszerül élni, ahol kevés az élelmiszer, a gyógyszer és a hely.

Effie Defrin izraeli katonai szóvivő azt ígérte, hogy „nem lesz éhezés Gázában”. A gázai egészségügyi minisztérium viszont közölte: az elmúlt 24 órában három ember halt meg éhezés miatt, így legalább 428-ra nőtt az ilyen halálesetek száma. Izrael szerint eltúlozták az éhezés mértékét.

Néhány izraeli parancsnok attól tart, hogy a támadás veszélyeztetheti a túszokat, vagy csapdába csalhatja a katonákat. Ejal Zamir vezérkari főnök a biztonsági vezetők vasárnapi ülésén azt javasolta, hogy Netanjahu inkább tűzszünetet kössön.

A túszok családjai hétfő este Netanjahu jeruzsálemi háza elé vonultak. Anat Angrest, akinek fia, Matan a még életben lévő 20 túsz egyike lehet, úgy fogalmazott:

„A szeretteinket Gázában az IDF bombázza a miniszterelnök parancsára.”

A Hamász 2023 októberében támadta meg Izraelt, 1200 embert megölt, és 251 túszt ejtett. Azóta az izraeli támadások több mint 64 ezer palesztin életét követelték a gázai egészségügyi minisztérium szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

– közölték.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A frakcióvezető is visszalépett a Jobbikban, Lukács László György sem indul a választáson
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője a karcagi választókerületben indult volna az áprilisi választáson. Döntésével tovább csökkent a párt egyéni jelöltjeinek száma, miután országos listát sem tudtak állítani.


Visszalépett az áprilisi országgyűlési választástól Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. A Nemzeti Választási Iroda honlapján hétfőn jelent meg a neve mellett a „kiesett” státusz, a hírt a képviselő a Telexnek megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Lukács a karcagi központú, Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületben indult volna.

A politikus 2014 óta országgyűlési képviselő, mindhárom ciklusban listáról jutott mandátumhoz. A 2022-es választáson a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt ugyanebben a körzetben, ahol a szavazatok 29,18 százalékával a második helyen végzett a fideszes F. Kovács Sándor mögött, aki 64,14 százalékot szerzett. Bár idén a jobbikos jelöltek közül ő adta le először az ajánlásokat, később arról beszélt, hogy érezhetően nehezebben ment a gyűjtés a szokásosnál.

Nem Lukács az első, aki visszalép a párt jelöltjei közül. Múlt héten a mátészalkai Földi István és a budafok-budatétényi Staudt Gábor is bejelentette, hogy nem indul a választáson.

A Jobbik eredetileg 104 választókerületben kezdte meg az ajánlások gyűjtését, és 84 helyen le is adta az íveket a márciusi határidőre. Nem sokkal később azonban a párt közleményben tudatta, hogy nem sikerült 71 körzetben elegendő ajánlást összegyűjteniük, így húsz év után először nem tudnak országos listát állítani.

A párt a listaállítás kudarca után azt közölte, továbbra is támogatja azokat a jelöltjeit, akik versenyben maradtak. „A Jobbik továbbra is teljes mellszélességgel támogatja azon képviselőjelöltjeit, akik a listaállítás elmaradása ellenére is tovább dolgoznak azért, hogy megnyerjék a helyi választók támogatását” – írták. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint jelenleg 47 jobbikos egyéni jelölt van még versenyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: