HÍREK
A Rovatból

Friss adatok: tovább csökkent az éves infláció, az üzemanyag viszont brutálisat drágult egy hónap alatt

Az élelmiszerek közül legjobban a cukor ára nőtt egy év alatt, 32 százalékkal. A lakbér 14, az autópályadíj és a parkolás 10-10 százalékkal lett drágább. A háztartási energiáért viszont kevesebbet fizettünk a KSH szerint.

Link másolása

2024. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Januárhoz viszonyítva viszont átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, leginkább az üzemanyagok drágultak – ez derül ki a KSH pénteki adataiból.

2023. februárhoz viszonyítva

az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt.

Ezen belül

  • legjobban a cukor drágult, 32,8 százalékkal.
  • A csokoládé és a kakaó 14,4 százalékkal,
  • az alkoholmentes üdítőitalok 12,7 százalékkal,
  • a büféáruk 12,2 százalékkal,
  • a sertéshús pedig 9,4 százalékkal drágult.

    A termékcsoporton belül a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent.

    A KSH számítása szerint a háztartási energia 9,0 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

    A szolgáltatások ára 10,0 százalékkal nőtt.

    Ezen belül a lakbér 14,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,8, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,8, a sport- és múzeumi belépők 9,5, az üdülési szolgáltatás 9,7 százalékkal drágult. Az utazás munkahelyre, iskolába viszont 21,7 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,3 százalékkal emelkedett.

    A KSH adataiból az is kiderül, hogy az állateledelek ára 11,9, a mosó- és tisztítószereké 11,0, a gyógyszer, gyógyáruké 7,3, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal növekedett.

    A tartós fogyasztási cikkekért 2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül

    a használt személygépkocsik ára 10,5 százalékkal csökkent.

    A konyha- és egyéb bútoroké 6,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,3, a szobabútoroké 2,1, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 2,4 százalékkal olcsóbbak lettek.

    2024. januárhoz viszonyítva azonban a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek egy hónap alatt, átlagosan 0,2 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,1, a csokoládé és kakaó 1,5, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1, a büféáruk 0,7, a péksütemények 0,6, a kenyér 0,5 százalékkal kerültek többe.

    Más termékek azonban olcsóbbak lettek januárhoz viszonyítva: a cukor 3,4, a kávé 2,0, a tojás 1,5, a baromfihús 1,3, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2-1,2, a tejtermékek pedig 1,1 százalékkal.

    A háztartási energia viszont 0,6 százalékkal drágult egy hónap alatt, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal többet, a tűzifáért 2,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

    A szolgáltatások is kissé dárgultak egy hónap alatt, 0,6 százalékkal, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakbér, illetve a lakásjavítás és -karbantartás 1,0-1,0 százalékkal.

    A KSH adatai serint viszont a járműüzemanyagok ára ennél sokkal durvábban, 6,7 százalékkal nőtt egy hónap alatt.

    via MTI

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
    A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
    FM. Kép: Facebook - szmo.hu
    2024. április 29.


    Link másolása

    „A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

    „Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

    – idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

    „Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

    – írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

    A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
    Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

    Link másolása

    2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

    Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

    A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

    A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

    A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

    A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

    • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
    • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
    • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

    Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

    Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
    Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

    Link másolása

    1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

    Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

    – írja a Sportal.hu.

    A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

    A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

    De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

    A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Szexuális zaklatás miatt őrizetbe vették Gérard Depardieu-t
    Újabb két nő vádolta meg Gérard Depardieu-t szexuális zaklatással. A színészt a francia rendőrség vette őrizetbe.

    Link másolása

    Őrizetbe vették Gérard Depardieu-t hétfőn a francia nyomozók – idézi a francia Le Figaro hírét a 444.hu. A 75 éves színészt két nő azzal vádolta meg, hogy két filmforgatáson szexuálisan zaklatta őket.

    Az első panasz egy 2014-es forgatáson történtek miatt érkezett. Az események idején 24 éves asszisztenstől azt mondta:

    Depardieu „a tenyerével végigsimította a testét”, mielőtt „illetlen szavakkal” beszélt hozzá.

    A nő tavaly januárban tett feljelentést olyan szexuális támadás miatt, mely elkövetője a pozíciójából fakadó hatalmával élt vissza.

    A második feljelentést idén februárban tette szexuális támadás, szexuális zaklatás és szexista sértegetés miatt egy 53 éves díszletező. Azt mondta:

    A színész megragadta őt egy folyosón, a lábai közé szorította, és azt mondta neki, hogy „feldugom a nagy napernyőmet beléd”.

    Az esetről értesülve a filmes stáb állítólag bocsánatkérésre szólította fel a színészt, amit az meg is tett. Ezt követően vizsgálat indult – közölte a párizsi ügyészség márciusban.

    A lap hivatkozik a Mediapart által egy éve publikált tényfeltáró cikkre, mely szerint Depardieu-t addig összesen 13 nő vádolta meg szexuális visszaélések miatt, zaklatás mellett szexuális erőszakkal is. A színész mindent tagad.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: