SZEMPONT
A Rovatból

„Ez egy egyszemélyes diktatúra” – a szerbiai tüntetésekbe akár bele is bukhat Orbán Viktor egyik fő szövetségese

A szerb és a magyar rendszer között nagyon sok a hasonlóság, de ott erőszakosabban mennek a dolgok - mondja Bódis Gábor újságíró. Aleksandar Vucic rezsimje ennek ellenére inog. A magyarlakta települések is forronganak.


Ezekben az órákban is diákok ezrei menetelnek Belgrádból Újvidék felé, ahol november elsején leomlott a vasútállomás egy része. 15 ember halt meg, közöttük kisgyerekek és egy ismert szerbiai focista is.

Azóta nem csitulnak a kedélyek, sőt, a tüntetéshullám egyre duzzadni látszik. Az egyetemisták blokád alá vették az egyetemeket, és folyamatosan az utcán vannak. Miután kedden a kormánypárt aktivistái megtámadták a tiltakozókat, lemondott a szerb miniszterelnök, Vučević is. Azonban sem ez, sem a tragédia miatti vádemelések nem voltak elegendőek, hogy az emberek hazamenjenek. A tiltakozási hullámban nagy szerepet játszó egyetemisták már általános sztrájkra szólítanak fel, és Aleksandar Vucic elnök távozását követelik. Megbukhat-e a szerbiai rezsim? Bódis Gábort, Budapesten élő szerbiai születésű újságírót kérdeztük.

– Az újvidéki tragédia önmagában nem lett volna elégséges egy ekkora földinduláshoz, ami Szerbiában zajlik. De mi az, ami ide vezetett?

– Szerbiában Milošević bukása után egy felemás, demokratikusnak tűnő rendszer alakult ki, mígnem 2012-ben visszakerültek Milošević legközelebbi munkatársai hatalomba, elsősorban a mostani államfő, Aleksandar Vučić. Ezek után

kiépült egy féldiktatórikus vagy diktatórikus rendszer, amely olyan jellegzetességeket mutat, mint a magyarországi rendszer, azzal a különbséggel, hogy van eltérés is a szerb és a magyar mentalitás között. A szerbiai rendszer fizikai értelemben erőszakosabb.

A mostanit megelőzően a legnagyobb felháborodás akkor tört ki, amikor, főleg német segítséggel, egy brit-ausztrál bányászati cég rábukkant egy nagy lítiumlelőhelyre. A lítium a legfontosabb nyersanyag, amely a mostani elektromos autók akkumulátorához kell. Ez azonban kiváltotta az ottaniak tiltakozását, amelynek környezetvédelmi okai voltak elsősorban, de azt is figyelembe kell venni, hogy a hatalom nyomásgyakorlása és médiafölénye egészen nagy oroszbarátságot, jobban mondva Putyin-barátságot szült a szerbiai közvéleményben, így a bánya kapcsán a „Nyugat felé való behódolás” ellen is tiltakoztak. A tüntetések lassan lecsitultak, de aztán jött az újvidéki tragédia, amely szorosan köthető az egész rendszer romlottságához és a korrupcióhoz. Ez kínai beruházás, a Budapest–Belgrád vasútvonalról beszélünk, amelynek egy része volt az újvidéki vasútállomás felújítása is. Azonban a felújításkor itt kispórolták az anyagokat. Ezenkívül megnövekedtek a költségek, 3 millió euróról 16 millióra. Miután bebizonyosodott, hogy életveszélyesen újították fel, ez jó táptalajt adott az általános elégedetlenségnek.

A kezdeti tüntetéseket, amelyeket főleg ellenzékiek és újvidéki polgárok szerveztek, a hatóság brutális módon verte le. A padokon ülő fiatalokat gumibottal verték, letartóztatták a legzajosabb tüntetőket, viszont a saját verőembereiket nem is üldözték.

A fordulat akkor következett be, amikor november 20. körül a Színművészeti Akadémia három diákját megverte a rohamrendőrség. Erre a Színművészeti Akadémia diáksága tüntetni kezdett, és viharos gyorsasággal csatlakozott hozzá a többi egyetem. Most már több mint 60 kar áll blokád alatt, vesztegzár alatt, az egyetemisták ott élnek, ott alszanak, nincs tanítás, nincs vizsga, a hatóság szigorú fenyegetései ellenére sem, és szerveződnek a tüntetések. Jelen pillanatban a belgrádi egyetemisták elindultak Belgrádból, hogy szombatra Újvidékre érjenek, és ott lezárják a három Duna-hidat.

– A hatalom még mindig úgy gondolja, hogy erőből oldja meg ezt a helyzetet?

– Most már az engedékeny hang dominál, hiszen feláldozta két, mondhatni kulcsfontosságú emberét is a szerb államfő, a miniszterelnök Vučevićet és az újvidéki polgármestert,akiknek még közük is lehetne az újvidéki vasútállomáson történt tragédiához, hiszen az előző és a mostani polgármesterről van szó. De ez teljesen lényegtelen ebben az ügyben, hiszen itt Aleksandar Vučić csupán menti a menthetőt, csakis azért, hogy az elégedetlenség hulláma ne sodorja el őt is.

– El tudja sodorni?

– Megvan rá az esély. Az a bökkenő, hogy most

az egyedüli ellenzék, amely létezik és aktív, azok az egyetemisták. De az egyetemistáknak nincs arca, nincs egy személy, akivel azonosítani lehetne őket.

Több ezer egyetemistáról van szó, de ha nyilatkoznak is, akkor név nélkül nyilatkoznak. Viszont a szervezettség arra utal, hogy igenis van valamilyen szervezet. Ők bázisdemokráciát építenek, az egyetemi karokon gyűléseken szavaznak minden további lépésükről. Ráadásul az államfővel nem is akarnak szóba állni. Az az érvelésük, hogy Szerbiában is, akárcsak Magyarországon, az államfőnek főleg protokolláris mandátuma van. Tehát nem neki, hanem az ügyészségnek és a közintézményeknek címezik a követeléseket, például azt, hogy hozzák nyilvánosságra az újvidéki vasútállomás felújításának teljes dokumentációját. Ezt háromszor próbálta Vučić nyilvánosságra hozni, de egyszer sem sikerült teljesen. Még mindig hiányzik az iratokból sok lényeges dokumentum. Tehát nem tudni pontosan, mi történt.

– Hogy bukhat bele Vučić?

– Szerbiában nem lehet kizárni a véres összetűzéseket.

Ami még fenyegetheti az államfőt, az az, ha a most mögötte álló rendőri hatalom, tehát a rendőrség és a titkosszolgálat átáll az elégedetlenkedők oldalára.

Milošević így bukott meg. Nem azért, mert százezrek voltak a belgrádi utcákon, hanem mert a titkosrendőrség vezetője megegyezett az ellenzék vezetőjével egy dzsipben 2000. október 5-én. Tehát ez a forgatókönyv is elképzelhető, de az is, hogy Vučić ismét megússza, mert a Nyugat azt szereti legjobban, hogy semmi ne történjen Szerbiában, termeljék ki a lítiumot. Ebben a pillanatban ennek van a legnagyobb esélye, de minden más forgatókönyv is elképzelhető.

– Van valamilyen kormányképes ellenzéki erő, amely alternatívaként felválthatja a jelenlegi kormányzatot?

– Nincs. A szerb ellenzék ebben a pillanatban pont úgy néz ki, mint a magyarországi óellenzék. Teljesen passzív. Részt vesznek a tüntetéseken, de teljesen passzívak. Vučić éppen ezért akarja kiírni a választásokat: mivel az egyetemisták nem képeznek politikai erőt, így neki ismét az óellenzékkel kell versenyeznie, és ezt simán megnyeri, természetesen az általa kreált választási körülmények között.

– Érdekes, amit mondott, hogy az egyetemisták azt mondják, hogy Vučićnak csak protokolláris hatalma van, holott ő azért sokkal fontosabb aktor a politikában. Jól gondolom?

– Ő az egyedüli szereplője a politikának. Ez egy egyszemélyes diktatúra. Mindenről ő dönt. Az egy vicc, hogy a miniszterelnök és az újvidéki polgármester lemondott. Nem ők mondtak le, hanem nyilván Vučić mondta nekik, hogy itt az ideje távozni, ennyi volt az egész. Abszolút róla szól az egész szerbiai belpolitikai élet. Egy hiperaktív emberről van szó, és van egy köztelevíziónak csúfolt állami televízió. Emellett van még négy kereskedelmi televízió, amelyek mind a rezsim szolgálatában állnak, és minden egyes nap főműsoridőben Aleksandar Vučić megjelenik, magyarázza a bizonyítványát, fenyeget, könyörög, amit csak kíván a közönség.

– Mi tartja hatalomban Vučić rendszerét?

– Szintén az oligarchák és a hatalmas médiabefolyás, akárcsak Magyarországon. Az a réteg, amely csak az állami televíziót és az említett kereskedelmi csatornákat nézi, nem is tudja, hogy tüntetések vannak Szerbiában. Számukra minden a legnagyobb rendben van, a nyugdíj érkezik rendesen, tehát minek kellene változtatni bármin is? Azaz a média és az oligarchák tartják fenn a rendszert.

– Alternatív forrásokból nem tudnak tájékozódni Szerbiában?

– Itt azért van egy különbség a magyarországi és a szerbiai helyzet között. Ott ugyanis létezik az N1 és a Nova Televízió, egy szerb dúsgazdag üzletember által alapított teljesen független televízió. Magyarországon ilyen nincs.

A nagyobb városokban lehet látni ezeket a televíziókat, máshol viszont nem engedik a kábelszolgáltatók.

És ez a televízió most a legnagyobb nézettséget érte el a tüntetések alatt, hiszen élőben közvetítik az eseményeket. Ennek a vállalatnak van két napilapja is, valamint egy-egy hírportálja, amelyek szintén olvasottak. Tehát a szerbiai helyzet ebben a tekintetben egy picivel jobb.

– Milyen a szerbiai emberek hangulata? Reménykednek a változásban, vagy beletörődtek abba, hogy ennek is az lesz a vége, mint eddig bármikor?

– Szerintem ebben a pillanatban reménykednek. Még azt is hozzá kell tenni, hogy Szerbiában 150 településen voltak tömeges megmozdulások. Tehát olyan helyeken is, mint például Szabadka, ahol már messze nincs magyar többség, több ezres tüntetés volt. De a kisebb magyarlakta településeken is történtek megmozdulások. Azt tudjuk a magyarországi példákból is, hogy könnyebb Budapesten tüntetni, mint egy kisebb településen, ahol mindenki ismer mindenkit, és a polgármester pontosan tudja, hogy ki kicsoda. Ennek ellenére most ezekben a városokban is történtek demonstrációk. Tehát szerintem jelenleg a lakosság nagyobb része reménykedik abban, hogy lesz valamilyen változás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak, hazudnak” – fideszesek a Digitális Polgári Körök találkozóján
A Digitális Polgári Körök első offline gyűlésére érkezőket kérdeztük többek között arról is, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen. Menczer Tamás például azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi helyzet Magyar Péternek köszönhető.


Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.

„Elsősorban azt, hogy erősítsük a magyarságunkat”

- felelte egy idős férfi.

De volt, aki összetartást, iránymutatást várt, vagy éppen azért jött, hogy több muníciót szerezzen.

„Új alapokra fektette a miniszterelnök a saját táborunk működését, és most azt várjuk, hogy elhangzanak ennek az alapnak a kezdőmondatai”

- mondta Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke.

Az érkezőktől azt is megkérdeztük, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen.

„Én, és minden politikustársam a Fidesz-KDNP-ben minden erőszakot, minden erőszakra való felhívást és az erőszak elbagatellizálását - lásd Márki-Zay Péter Charlie Kirk kapcsán - ezeket elítéljük, és ezt várnánk el az ellenfeleinktől is. (...)én nem akarom az ellökni, hogy itt a mi felelősségünk nulla lenne...lehet mindenkinek valamennyi felelőssége”

- fogalmazott Menczer Tamás, aki azt is hozzátette:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy olyan jelenségek a magyar belpolitikában, amelyek most vannak, akasztásra való felhívás, főbelövésre való felhívás, újságírók lökdösése és pisztollyal járkálás, ilyen a Tisza Párt előtt nem volt. Szeretném jelezni, hogy ez Magyar Péterrel jött be a belpolitikába”.

De többen is ugyanígy vélekedtek az érkezők közül.

„Ha én olyat mondok, ami nem tetszik a baloldalnak, akkor azonnal ellenem fordul, hogy őt ki kell nyírni, ki kell irtani, tönkre kell tenni...”

- mondta Nagy Feró.

De Orbán Viktor poloskázásáról, és arról is megkérdeztük az embereket, hogy az egészségügy rossz állapota, vagy éppen Hatvanpuszta mennyire nehezíti a Fidesz helyzetét.

„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak hazudnak...én jobban elhiszem, amit ők mondanak”

- fogalmazott egy férfi, akinek az álláspontjával mindenki egyetértett a megkérdezettek közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”
Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.


„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”

„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”

Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.

Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”

Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.

Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.

„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”

Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”

A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:

„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”

„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.

Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:

„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”

A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”

Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.

A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.

A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.

„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.

„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”

Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”

Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.

Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.

Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.

A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”

Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.

„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.

A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:

„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”

A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.

Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”

Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”

„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ez a történet nagyon ismerős” - egyre többen hasonlítják Orbán Viktoréhoz Trump média elleni hadjáratát Amerikában
Jimmy Kimmel műsorának levétele fordulópontot jelentett sok amerikai lap szerint - Trump egész pályás letámadást indított a neki nem tetsző hangok ellen. Sok amerikai tudósítás szerint ebben Orbán Viktor receptjét követi.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 22.



„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.

Most pedig úgy tűnik, Donald Trump elnök és szövetségesei ugyanazt a kézikönyvet követik az Egyesült Államokban - írja a CNN.

A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.

A vihat közepébe hamar Jimmy Kimmel, az ABC egyik legnagyobb sztárja került, aki a múlt hétfő esti műsorában azt mondta: „A MAGA-banda mindent megtesz, hogy a merénylőt, Tyler Robinsont ne közülük valónak állítsák be.”

A jobboldaliak szerint Kimmel szándékosan félremagyarázta a merénylő politikai nézeteit, akinek semm köze nem volt a Trump támogatóihoz köthető MAGA („Make America Great Again”) mozgalomhoz. Sőt, anyja szerint konzervatív családból származó fia az utóbbi időben politikailag balra tolódott. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyenesen arra hivatkozva kezdeményezte a héten az Antifa nevű szélsőbalos antifasiszta mozgalom terrorcsoporttá nyilvánítását az Európai Unióban, mert Kirk merénylője szerinte hozzájuk tartozhatott. Bár hasonló utalást Trump is tett, erre egyelőre nincs bizonyíték.

Jimmy Kimmel szavai mindenesetre élesen szembementek azzal a jobboldali narratívával, hogy a szélsőbalos gyűlöletbeszéd vezetett Kirk halálához.

Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC elnöke, Brendan Carr szerda este „nagyon komoly ügynek” nevezte Kimmel kijelentését. Az ABC-t súlyos következményekkel fenyegette: „Megoldhatjuk ezt könnyen is, vagy nehezen” - mondta.

Amerikában a nagy hálózatok műsorait helyi csatornák százai továbbítják. Ezeknek a tulajdonosai jellemzően nem szólnak bele a központból érkező tartalomba. Csakhogy most az egyik nagy csatorna-tulajdonos, a Nexstar éppen egy 6,2 milliárd dolláros fúzióra készül a Tegna nevű céggel, amihez az FCC jóváhagyása is kell.

Talán nem véletlen, hogy Carr szavai után elsőként ők jelezték, leveszik csatornáik műsoráról a „Jimmy Kimmel Live”-ot, mert „határozottan elutasítják Kimmel legutóbbi kijelentéseit”. Néhány órával később a Sinclair, egy másik nagy helyi tévé-tulajdonos cég is ugyanígy tett.

A New York Times szerint Robert A. Iger, a Disney vezérigazgatója és az ABC vezetői emiatt nagy nyomás alá kerültek. Ha ugyanis a helyi csatornák nem továbbítják valamelyik műsorukat, azzal üzletileg is fenntarthatlanná tehetik az adott produkciót. Emellett a dolgozók is egyre több fenyegetést kaptak, néhány hirdető pedig bojkottal fenyegetőzött. Ráadásul Jimmy Kimmel úgy döntött, hogy szerda este visszavág az őt kritizálóknak. A Disney vezetői úgy látták, ez csak olajat öntene a tűzre, így végül úgy döntöttek, a „Jimmy Kimmel Live” ideiglenesen lekerül a műsorról.

A felfüggesztés pillanatokon belül a szólásszabadságról szóló viták középpontjába helyezte Kimmel műsorát. A demokraták tiltakoztak. Legalább öt hollywoodi szakszervezet – összesen több mint 400 ezer dolgozó képviseletében – nyilvánosan elítélte a Disney-t. Trump azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt.

A történtek után Trump Kimmel „rossz nézettségét” gúnyolta, és azt mondta: „Az ABC-nek már rég ki kellett volna rúgnia.”

„Hívhatod ezt szólásszabadságnak vagy sem” – fogalmazott Trump. – „Kirúgták, mert nincs tehetsége.”

Két hónappal korábban a CBS leállította Stephen Colbert késő esti show-ját is, ami hasonló felháborodást váltott ki. Akkor Kimmel így kezdte a monológját: „Örülök, hogy nekünk még van műsorunk.” Ezután felolvasott egy Trump-bejegyzést a közösségi médiából „Jimmy Kimmel a következő, aki kiesik a tehetségtelen Late Night-versenyből.” Majd hozzátette: „Ez elég riasztó, mert nem tudom, tudjátok-e, de Jimmy Kimmel én vagyok.”

Most pedig Trump megjelölte az újabb célpontokat is. Egy posztban azt követelte, hogy Jimmy Fallon és Seth Meyers is járjon ugyanúgy, mint Kimmel. „Már csak Jimmy és Seth maradt, két igazi lúzer a Kamuhír NBC-n” – írta. „A nézettségük is borzalmas. Gyerünk NBC!!!”

Bírálta az országos híradók Charlie Kirk meggyilkolásáról szóló tudósításait is. „Fogják a remek történetet, és rossznak állítják be” – mondta az Ovális Irodában az országos híradókra utalva. „Szerintem ez tényleg törvénytelen.”

Londonból hazafelé tartva pedig arról beszélt: „Elvenném azoknak az tévéadóknak a licencét, amelyek túl sok negatív dolgot sugároznak rólam.”

De azt is javasolta, hogy maffia elleni törvények alapján ítéljék el azokat a tüntetőket, akik egy étteremben bekiabáltak neki.

A New York Times szerint az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy Trumpot nem a gyűlöletbeszéd zavarja, hanem az a beszéd, amelyet ő gyűlöl.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, az ACLU is úgy látja, hogy Kimmel felfüggesztése egy szélesebb körű, Trump vezette törekvés része, amely célja a kritikusok elhallgattatása. „Ez túlmegy a McCarthy-korszakon. A Trump-tisztviselők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, hogy elfojtsák a számukra nem tetsző gondolatokat, és eldöntsék, ki beszélhet, írhat, vagy akár viccelhet” – írták. „A Trump-adminisztráció lépései, párosulva az ABC megadásával, súlyos fenyegetést jelentenek az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított szabadságjogainkra.”

Mindez egyáltalán nem előzmények nélküli. Trump korábban már beperelte az ABC-t, a CBS-t és a Wall Street Journalt is, megvonta a PBS és az NPR állami támogatását, megpróbálta szétverni a Voice of America-t és a Szabad Európát, az Associated Press tudósítóját pedig kidobatta a Fehér Házból, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni.

Scheiring Gábor, volt Párbeszédes képviselő, aki ma egy amerikai egyetemen tanít, azt mondta a CNN-nek, „ez a történet nagyon ismerős.” Szerinte mind az ABC Kimmelről szóló döntése, mind a CBS júliusi lépése, amikor törölte Stephen Colbert műsorát, az „orbanizmus” jeleire utal.

„A történet lényege, hogy a médiatulajdonosok – külföldiek és hazaiak egyaránt – többnyire egyenként adták fel a harcot, ahelyett, hogy közösen álltak volna ellen. Ez tette lehetővé Orbán Viktor rendszerszintű megszállási stratégiáját” – mondta a CNN-nek.

A volt magyar képviselőnek az is nagyon ismerős, amit az FCC tesz. „A médiahatóság erejét arra használni, hogy az orgánumokat öncenzúrára kényszerítse, klasszikus Orbán-taktika” – mondta. Szerinte „a személyre szabott kampányok és karaktergyilkosságok is Orbán rendszerének létfontosságú elemei: demonstratívan megemelik a megszólalás árát.”

Megszólalt David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete is. A New York Timesban megjelent vendégcikkében arról írt, hogy az amerikai vállalatok abba az „illúzióba kapaszkodnak, hogy megőrizhetik függetlenségüket és integritásukat, miközben üzletelnek egy erős emberrel – ugyanúgy, ahogy a magyar elit is elhitte, hogy ők is sértetlenül kerülhetnek ki belőle.”

„Trump elnök, akárcsak Orbán, kétségtelenül azt hiszi, hogy mindenki megvásárolható. Amerika elitjei pedig bebizonyítják, hogy igaza van” – írta Pressman.

Majd még hozzátette: „egy magyar mondást sokszor hallottam: van az a pénz – vagyis mindig van ára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy: Ha abból az anyagból készülnének a sínek, mint Lázár János arcbőre, akkor az Interpici is Sinkanzen sebességgel róná a borsodi völgyeket
A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.


Pottyondy Edina új YouTube-videójában természetesen a hétvégi eseményekkel foglalkozik bővebben. A Digitális Polgári Körök éppúgy nem maradhattak ki a videóból, mint Szabó Zsófi és Lázár János vagy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye.

A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.


Link másolása
KÖVESS MINKET: