prcikk: Egy kosárcsapat kabalája volt, tiniként Madonna lányával járt, és bebukta Pókember szerepét – 30 érdekesség a 30 éves Timothée Chalamet-ról | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Egy kosárcsapat kabalája volt, tiniként Madonna lányával járt, és bebukta Pókember szerepét – 30 érdekesség a 30 éves Timothée Chalamet-ról

Azt hitte, a Csillagok közöttel fog befutni, a kis szerepe miatt azonban még várnia kellett pár évet, de megérte: Leonardo DiCaprio örököse már a földkerekség egyik legnagyobb sztárja.


1. Timothée Hal Chalamet néven született 1995. december 27-én, 21:16-kor, New Yorkban, Manhattan Hell's Kitchen negyedében, és ott is nőtt fel. Az édesapja, Marc Chalamet, az UNICEF szerkesztője, az édesanyja, Nicole Flender pedig táncosnő és ingatlanügynök.

2. Szinte folyékonyan beszél franciául (97%-os folyékonyságra becsüli magát, mivel bizonyos főnevek nemét eltéveszti), sőt, a Szólíts a neveden (2017) forgatása során megtanult olaszul is.

3. Bár a kereszt- és vezetékneve egyértelműen francia, Timothée csak negyedrészben francia származású. Negyedrészben brit, félig pedig askenázi zsidó gyökerei vannak.

4. A Manhattan Plazában nőtt fel, egy New York-i előadóművészeknek szánt, közepes jövedelműek számára épült lakótelepen.

5. Gyerekként reklámokban kezdett el szerepelni, amit állítása szerint utált, és csak azért csinálta, mert a New York-i színészkedő gyerekeket gyakran megkeresték ilyen feladatokkal. Azután szeretett volna profi színésszé válni, miután látta Heath Ledger alakítását A sötét lovagban (2008). Ugyanakkor azt mondta, Kid Cudinak is nagy szerepe van abban, hogy színész lett.

6. Christopher Nolan a Csillagok között (2014) című filmjében szerepeltette őt, mondván, a tehetsége már az első meghallgatáson nyilvánvaló volt. Azt mondta, ha brit lenne, fontolóra vette volna, hogy szerepet adjon neki a Dunkirkben (2017) is.

7. A nevét helyesen „Timotéjnek” ejtik, de elfogadja az angol kiejtést is, a Timothyt, valamint a Tim és a Timmy beceneveket. Sőt, inkább a Timothyt részesíti előnyben, mert nem szereti, ha mindenki a francia változatot használja, „idegennek” tartja azt.

8. Ő is bejelentkezett anno Peter Parker, azaz Pókember szerepére az Amerika Kapitány: Polgárháború (2016) című filmben, a szerepet azonban végül Tom Holland kapta meg.

9. Zongorázik és gitározik, az előbbiről bizonyságot is adott Elio szerepében a Szólíts a nevedenben.

10. Eddig hét olyan filmben szerepelt, amelyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb film kategóriájában: Szólíts a neveden, Lady Bird (2017), Kisasszonyok (2019), Dűne (2021), Ne nézz fel! (2021), Dűne: Második rész (2024) és Sehol se otthon (2024).

11. Meghallgatásra jelentkezett a Bates Motel: Psycho a kezdetektől (2013) című sorozat főszerepére, de rossz Psycho-referenciapontot használt (azt hitte, hogy az Amerikai pszichóról van szó), ezért nem ő kapta meg a szerepet, hanem Freddie Highmore.

12. A középiskolában Madonna lányával, Lourdes Leonnal járt egy ideig.

13. Első nagyobb fizetését (amit egy Disney-reklámért kapott) a New York Knicks kosárcsapat szezonbérletére költötte, mert azt hitte, hogy nagy kedvence, LeBron James 2010-ben szabadügynökként csatlakozik a csapathoz. Mivel nem így lett, az iskolából hazatérve minden nap jegyeket árult a meccsekre.

14. Még csak 17 éves volt, amikor megkezdte tanulmányait a Columbia Egyetemen. Az ott töltött idejéről azt mondta, hogy úgy érezte magát, mint egy futószalagon gyártott termék, így nem is fejezte be az iskolát, átjelentkezett a New York-i Egyetemre.

15. Nagy rajongója a filmrendező Paul Thomas Andersonnak, akit a hőseinek egyikeként emleget, állítása szerint szerint a Kótyagos szerelem (2002) az egyik kedvenc filmje.

16. A nővére, Pauline Chalamet színtén ismert színész, a legtöbben talán az Egyetemista lányok szexuális élete című sorozatból ismerhetik (Kimberlyként), de játszott többek között a Staten Island királyában és a Kántorkomédiában, illetve 2026-ban feltűnik majd Az ördög Pradát visel 2-ben is.

17. Timothée szeme valójában kék, nagy gesztenyebarna írisszel, ami hamis zöld megjelenést kölcsönöz neki.

18. Anyai nagyapja, Harold Flender az 1950-es években a komikus Sid Caesar írója volt Woody Allennel együtt. Amikor Allen később Timothée-t választotta az Egy esős nap New Yorkban (2019) című filmje főszerepére, még nem is tudott a családi kapcsolatról.

19. Íme néhány film, amelynek az egyik szerepére Timothée is jelentkezett, de soha nem kapott választ vagy visszahívást: A mindenség elmélete (2014), Neon démon (2016), Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (2016), A régi város (2016), A kokainkölyök (2018).

20. Ő az első 1990-es években született ember, akit Oscar-díjra jelöltek a legjobb férfi főszereplő kategóriában, a Szólíts a neveden című filmjéért. Illetve ő az első férfi is, aki a kilencvenes években született, és már két színészi Oscar-jelölése van, a másodikat a Sehol se otthon című Bob Dylan-filmért kapta.

21. Nagy rajongója a francia AS Saint-Etienne futballcsapatnak.

22. Kiernan Shipkát (Sabrina hátborzongató kalandjai, Mad Men: Reklámőrültek, Twister: Végzetes vihar, A hullahó-akció) a kishúgának tekinti.

23. Az első zenei lemeze, amit megszerzett 50 Cent Get Rich or Die Tryin' című albuma volt.

24. Középiskolás korában a kosárlabdacsapat kabalája volt, mivel nem sikerült bekerülnie a csapatba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha a színészkedés nem jön össze, akkor szívesen lenne újra kabala.

25. Gyerekként a Power Rangers megszállottja volt, s elmondása szerint kb. 9-10 éves korában vesztette el az érdeklődését iránta.

26. Joaquin Phoenix a kedvenc színésze, különösen nagyra tartja a The Master (2012) című filmben nyújtott alakítását.

27. A Csodálatos fiú (2018) forgatásán tanult meg autót vezetni, mivel olyan jeleneteket kellett forgatnia, amelyekben a karaktere a volán mögött ül.

28. Amikor egy rajongó észrevette, hogy Timothée bagelt vásáról a New York-i Tompkins Square Bagelsben, megkérdezte tőle, hogy visz-e bagelt az V. Henrik (2019) című új filmje New York-i premierjére, ő pedig így is tett. A jelentések szerint egy táskányi bagelt vitt a vörös szőnyegre, és szétosztogatta a rajongók közt.

29. Saoirse Ronant tartha az egyik legjobb barátjának. Kétszer is együtt dolgoztak, a Lady Birdben és a Kisasszonyokban, mindkettőt Greta Gerwig rendezte. „Saoirse az egyik legjobb barátom a világon – legalábbis én úgy gondolom, hogy legjobb barátok vagyunk” – mondta róla.

30. Hatalmas rajongója A hivatal című szitkomnak, ezért kissé meglepődött, amikor Steve Carell és Amy Ryan (A hivatal dinamikus duója, Michael Scott és Holly Flax) fiát játszotta a Csodálatos fiúban. A forgatás alatt azonban titokban tartotta a rajongását. „Nem akartam, hogy furcsának találjanak” – mondta erről. Carell csak akkor tudta meg, hogy Chalamet rajong a Dunder Mifflinért, amikor a filmet promózták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője
Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.


94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET: