Egy különösen veszélyes állatok közé sorolt, engedély nélkül tartott majmot foglaltak le a hatóságok a Pest megyei Dunaharasztiban - számolt be róla az RTL Híradó.
A Segítő Angyalokhoz e-mailben érkezett egy lakossági bejelentés fotókkal együtt, hogy az egyik utcában, egy kert végi fészerben tartanak egy majmot. A helyszínen csütörtökön a rendőrök, a kormányhivatal dolgozói, a fővárosi állatkert munkatársai, és állatmentők is megjelentek. Az állat gazdája azonban nem értette a hatósági akciót, pedig a munkája miatt tisztában kellett volna lennie ilyen állatot nem tarthatna otthon.
"Ami a legjobban felháborított minket az az volt, hogy egy magát állatvédőnek tituláló ember tartotta ezt a jószágot, és fennhangon üvöltözte még a hatóságnak is, hogy ezt a majmot ő kobozta"
- mondta az RTL Híradónak Csikós Róbert a Segítő Angyalok munkatársa.
A majmot végül a kormányhivatal lefoglalta, ezután a Fővárosi Állatkert szakemberei elkábították a befogáshoz és elszállították. Ők gondozzák mostantól.
Mivel az állatnak nem voltak papírjai, most karanténban van. Egyelőre annyit tudni róla biztosan, hogy egy 20 év körüli rézuszmajom.
Magyarországon gyakorlatilag minden fajta majom tartása tilos otthon. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője az RTL Híradónak elmondta,
ez a majomfaj a vonatkozó rendelkezések szerint különösen veszélyes fajnak számít, ezért tilos kedvtelésből tartani magánszemélynek.
Hogy mi lesz a lefoglalt majom sorsra, az a hatósági eljárás lezárulta után derülhet ki.
Az RTL Híradó riportja:
Egy különösen veszélyes állatok közé sorolt, engedély nélkül tartott majmot foglaltak le a hatóságok a Pest megyei Dunaharasztiban - számolt be róla az RTL Híradó.
A Segítő Angyalokhoz e-mailben érkezett egy lakossági bejelentés fotókkal együtt, hogy az egyik utcában, egy kert végi fészerben tartanak egy majmot. A helyszínen csütörtökön a rendőrök, a kormányhivatal dolgozói, a fővárosi állatkert munkatársai, és állatmentők is megjelentek. Az állat gazdája azonban nem értette a hatósági akciót, pedig a munkája miatt tisztában kellett volna lennie ilyen állatot nem tarthatna otthon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Lemondásra szólították fel az SZFE rektorát és Vidnyánszky Attilát a hallgatói fórumon
Két oktató szakította félbe a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói fórumát az Urániában, hogy távozásra szólítsa fel a vezetést. A felszólalók szerint az intézmény autonómiája sérült, és működése illegitim.
„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.
A hallgatói fórumot eredetileg Sepsi Enikő nyitotta volna meg, de a beszéde előtt két oktató lépett a mikrofonhoz. Az ott lévő körülbelül kétszáz fős diákság előtt azonnali távozásra szólították fel Sepsi Enikő rektort, Vidnyánszky Attilát, a kuratórium elnökét, valamint Lajos Tamás kuratóriumi tagot.
Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.
Hangsúlyozták, hogy a hamarosan megalakuló új kormány miatt az érintett vezetők jelenléte illegitim. A felszólalást a nézőtéren üdvrivalgás fogadta, majd két hallgató is szót kért, akik arról beszéltek, hogy nap mint nap nehézségekkel szembesülnek, de nem kapnak érdemi válaszokat.
Ezt követően játszotta be egy diák hangszóróról a „szabad ország, szabad egyetem” skandálást, ami után a hallgatóság egy része elhagyta a termet.
Alig egy hete a hallgatók közgyűlést akartak szervezni az egyetem jövőjéről, de az erről szóló plakátokat az intézmény eltávolította, mert nem jelentették be előre a rendezvényt. A hallgatói szervezet szerint az egyetem kamerafelvételek alapján azonosította a plakátoló diákot, és nyomást gyakorolt rá. Az intézmény tagadta a nyomásgyakorlást, és közölte, hogy szabályosan járt el, miközben biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az SZFE a 2020-as egyetemi modellváltás során került alapítványi fenntartásba, a kuratórium elnöke pedig Vidnyánszky Attila lett. Az akkori vezetés és a hallgatók jelentős része az autonómia elvesztéseként élte meg a változást, ami egyetemfoglaláshoz és a Freeszfe Egyesület megalakulásához vezetett. Az intézmény és a kormányzat ezzel szemben jogszerű és alkotmányos átalakításról beszélt.
„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.
A hallgatói fórumot eredetileg Sepsi Enikő nyitotta volna meg, de a beszéde előtt két oktató lépett a mikrofonhoz. Az ott lévő körülbelül kétszáz fős diákság előtt azonnali távozásra szólították fel Sepsi Enikő rektort, Vidnyánszky Attilát, a kuratórium elnökét, valamint Lajos Tamás kuratóriumi tagot.
Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már tárgyalna a Tisza-kormánnyal az MCC, közleményt adtak ki
A Mathias Corvinus Collegium jelezte, hogy hajlandó egyeztetni az új kormánnyal a finanszírozásáról. Ezt azután közölték, hogy a Mol és a Richter is bejelentette, elhalasztja a tízmilliárdos nagyságrendű osztalékok kifizetését az alapítvány felé.
Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.
A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.
Az intézmény szerint ha „a mindenkori Országgyűlés a források felhasználásával kapcsolatban változtatásokat tart indokoltnak, akkor az MCC kész az együttműködésre és a szükséges egyeztetések lefolytatására, szem előtt tartva a tehetséggondozási feladatok folytonosságát.”
Az MCC 2020-ban került közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellbe, és ekkor kapta meg a magyar államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint több ingatlant. A vagyonátadás hivatalos célja az volt, hogy a részvények hozamából hosszú távon fenntartsák az ingyenes tehetséggondozó programokat.
A választások után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy az állam nem fogja tovább „illegálisan” finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket, és az MCC-hez kiszervezett vagyon a vagyonvisszaszerzés egyik elsődleges célpontja lehet.
Erre reagálva Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (képünkön) egy belső állománygyűlésen még arról beszélt, hogy látja a törekvéseket, amelyekkel „tönkretegyék az MCC-t”, és nyugalomra, valamint a munka folytatására intette a dolgozókat.
Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.
A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bloomberg: Magyar Péter Orbán követeléseihez hasonló feltételekhez kötné Ukrajna uniós csatlakozását
A lap értesülése szerint a leendő miniszterelnök Brüsszelben jelezte az Európai Tanács elnökének, hogy kormánya csak akkor támogatja Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának előrehaladását, ha Ukrajna javítja a magyar kisebbség helyzetét. Feltételei egybecsengenek azokkal a követelésekkel, amelyeket korábban Orbán Viktor is hangoztatott.
A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.
A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.
A Tisza Párt elnöke azonban a Bloomberg forrásai szerint egyértelművé tette, hogy a támogatást feltételekhez köti: olyan jogi garanciákat várna Kijevtől, amelyek megerősítik az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.
A lap forrásai szerint Magyar feltételei nagyrészt visszhangozzák azt a 11 pontos követeléslistát, amelyet még az Orbán-kormány terjesztett elő 2024-ben, és amely a magyar nyelvű oktatáshoz és a szélesebb körű nyelvhasználathoz való jogokra fókuszált.
Bár Magyar Péter a Costával folytatott egyeztetést „hasznosnak és konstruktívnak” nevezte, a Bloomberg úgy tudja, a hangulat kevésbé volt pozitív, mint amikor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt. A lap szerint Magyar álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben.
Ukrajna uniós csatlakozása egy többéves folyamat lenne, amelynek több pontján is az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, így a magyar kormány a jövőben is több ponton befolyásolhatja a folyamatot.
Magyar Péter álláspontja nem teljesen új, korábban egy sajtótájékoztatón már jelezte, hogy szerinte Ukrajna a következő 10 évben nem csatlakozik az Európai Unióhoz.
A kisebbségi jogok kérdése a magyar-ukrán kapcsolatok legérzékenyebb pontja. A párbeszéd a kormányváltás előtt teljesen megrekedt, miután a magyar fél az utolsó pillanatban lemondta azt az ungvári találkozót, ahol éppen erről a témáról egyeztettek volna.
A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.
A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radnai Márk: Egy fehér lapon kell újrarajzolni a magyar politikát
A TISZA Párt alelnöke videóban mondta el, szerinte miben lesz más a politika most, hogy ők kerülnek kormányra. Szerinte az elmúlt 30 év sablonos kommunikációja helyett őszinteségre és a választók folyamatos tájékoztatására van szükség.
Radnai Márk szerint a magyar politikai kultúrát és a politikusokról alkotott képet teljesen alapjaiból kell megváltoztatni. A Tisza Párt alelnöke egy Facebook-videójában úgy fogalmazott, a politika eddigi kereteit le kell bontani, és tiszta lappal kell újrakezdeni.
Szerinte az elmúlt évtizedek tapasztalatai rendkívül rosszak, mert a politikai kommunikáció kiszámítható és üres sablonokra épült.
„Én az elmúlt 30 évben, amit követtem, akár parlamenti közvetítést, akár bármilyen riportot, kormánypárti szereplővel szinte előre meg tudtam mondani, hogy mit fognak mondani”
– jelentette ki. Hozzátette, a leggyakoribb fordulat az volt, hogy „mindenkinek minden jogszabályt be kell tartania, már csak az volt a kérdés, hogy ők miért nem tartják be”.
„Magyarországon, amit politikusnak hívtunk, vagy politikának hívtuk, ezt újra kell rajzolni. Egy fehér lapon”
– mondta.
A TISZA Párt alelnöke, akinek a formálódó kormányzatban a társadalmi kapcsolatok erősítése lesz a feladata, a részvételiség koncepcióját tartja a megoldásnak.
Szerinte az új politikai működés alapjának a hitelességnek és a nyíltságnak kell lennie. „Amit nagyon fontosnak tartok, hogy mindenkinek a saját személyiségéhez mértán önazonosnak kell próbáljunk érzelmekre hatni, próbáljunk őszintének lenni, próbáljunk közösségként gondolkodni” – hangsúlyozta. Úgy véli, érezni kell annak a felelősségét, hogy milliók szavaztak a változásra.
A politikus szerint „nem az a fontos, hogy az ember kitérjen a válaszok elől, vagy megpróbáljon sablonválaszokat adni, hanem a választópolgárokat értesíteni kell és informálni kell azokról a döntésekről, vagy döntési előkészítésekről, amik rájuk vonatkoznak”.
Úgy gondolja, amennyiben sikerül egy közvetlen kommunikációs csatornát kialakítani a választókkal, az a közélet iránti érdeklődést is növelheti. „Hogyha ebben megtalálunk egy jó hangot, egy közvetlen hangot, egy közvetlen kommunikációt, akkor szerintem sokkal izgalmasabb lesz a parlamenti közvetítések nézése, mint ami eddig volt” – mondta.
Szerinte a korábbi működés tehetetlenségre kárhoztatta az embereket, egyfajta görcsösséget okozva bennük, hogy nincs beleszólásuk a saját életüket érintő kérdésekbe, és ezen változtatni kell. A megoldás kulcsa szerinte a részvételiség kiterjesztése.
„Az emberek legyenek beinvitálva a döntéshozatalba, legyen megkérdezve a véleményük...”
Célként azt jelölte meg, hogy egy „működő és emberséges Magyarországot” képviseljenek. A politikus szerint el kell érni, hogy a választók érezzék, a kormányzati döntések mögött valóban társadalmi legitimáció áll.
Radnai Márk szerint a magyar politikai kultúrát és a politikusokról alkotott képet teljesen alapjaiból kell megváltoztatni. A Tisza Párt alelnöke egy Facebook-videójában úgy fogalmazott, a politika eddigi kereteit le kell bontani, és tiszta lappal kell újrakezdeni.
Szerinte az elmúlt évtizedek tapasztalatai rendkívül rosszak, mert a politikai kommunikáció kiszámítható és üres sablonokra épült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
