Direkt36: Rogán Antal és Mészáros Lőrinc bizalmasainak offshore-titkairól szivárogtak ki újabb üzleti adatok
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, az úgynevezett Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak.
Befolyásos kormányközeli személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel az elmúlt bő tíz évben – derül ki a Direkt36 legújabb tényfeltáró cikkéből, amely a Telexen jelent meg, és egy nagyszabású, több millió kiszivárgott bizalmas üzleti dokumentumon alapuló nemzetközi újságírói projekt keretében készült.
A Rogán Antal egyik legközelebbi bizalmasaként ismertté vált Kertész Balázs ügyvéd például 2016 tavaszán vásárolt meg egy karibi offshore-céget, a korábban a Mészáros-birodalomban kulcsszerepet játszó Jászai Gellért pedig 2017-ben alapított három offshore céget azért, hogy azokon keresztül több milliárd forint értékű céges üzletrészeket birtokoljon.
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, az úgynevezett Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratok feldolgozását az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat koordinálta. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész és Jászai mellett más kormányközeli üzletembereknek is voltak offshore cégei, például a korábban Simicska Lajos jobbkezeként számon tartott Nyerges Zsoltnak, valamint Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak. A Nyergeshez és Horváthhoz kötődő cégek még 2010 előtt jöttek létre, és pár év után be is fejezték a működésüket.
A Direkt36 rámutatott arra, hogy a Fidesz korábban keményen kritizálta az offshore üzleteket, és a baloldalt vádolta azzal, hogy „tele van offshore-ügyekkel”.
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt sokan nagyon károsnak tartják a működésüket.
A kiszivárgott iratok szerint Kertész Balázs a Nanga Group Ltd. nevű brit-Virgin-szigeteki céget vásárolta meg. Arról azonban nem érhetők el információk, hogy pontosan mivel foglalkozik a Nanga Group és hogy mekkora értékű vagyonelemeket birtokol, ahogy azt sem lehet tudni, hogy még jelenleg is Kertész-e a tulajdonosa. Kertész nem reagált a Direkt36 megkereséseire.
Részletesebb információk találhatók a kiszivárgott dokumentumokban azonban egy másik kormányközeli üzletember, Jászai Gellért üzleteiről, aki Kertészhez hasonlóan szintén a Brit-Virgin-Szigeteket választotta három cége számára is. Ezeket a cégeket 2017 februárjában és márciusában alapították, és a cégbejegyzéssel kapcsolatos dokumentumok szerint a cégek célja többek között az volt, hogy bankszámlát birtokoljanak egy svájci banknál, a VP Bank Schweiznél. A Direkt36 kérdésére Jászai informatikai cége, 4iG azt közölte, hogy a három offshore cég közül csak egynek volt számlája a VP Banknál, de ezen „semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt.”
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy az alapításukat megelőzően mekkora vagyont terveztek a cégeknek:
• Albury Management Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
• Crompton Finance Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
• Burt Investment Ltd. – becsült vagyon: 5 millió svájci frank (1,45 milliárd forint)
A cégbejegyzéssel kapcsolatos iratok szerint ezek a vagyonelemek nagyrészt abból álltak össze, hogy Jászai az offshore cégeken keresztül magyar és svájci vállalatoknak volt a tulajdonosa. Ilyen tulajdonrészeknek ugyanakkor a nyilvánosan elérhető magyar és svájci cégadatokban a Direkt36 nem találta nyomát, a 4iG pedig nem válaszolt a cégek tevékenységével kapcsolatos kérdéseikre.
A 4iG állítja, Jászainak „2017 júliusa óta a felsorolt társaságok egyikéhez sincs köze”. Hozzátették, hogy Jászainak „nincsenek offshore érdekeltségei, és nem rendelkezik eltitkolt vagyonnal”.
A Direkt36 megkérdezte Jászaitól, hogy ebben az esetben miért szállt ki olyan gyorsan a 2017 márciusi alapítás után a három brit-Virgin-szigeteki cégből, és hogy kinek adta el őket. Ezekre a kérdésekre nem válaszolt a 4iG, mivel szerintük a kérdések magán-és üzleti titkokra vonatkoznak.
Befolyásos kormányközeli személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel az elmúlt bő tíz évben – derül ki a Direkt36 legújabb tényfeltáró cikkéből, amely a Telexen jelent meg, és egy nagyszabású, több millió kiszivárgott bizalmas üzleti dokumentumon alapuló nemzetközi újságírói projekt keretében készült.
A Rogán Antal egyik legközelebbi bizalmasaként ismertté vált Kertész Balázs ügyvéd például 2016 tavaszán vásárolt meg egy karibi offshore-céget, a korábban a Mészáros-birodalomban kulcsszerepet játszó Jászai Gellért pedig 2017-ben alapított három offshore céget azért, hogy azokon keresztül több milliárd forint értékű céges üzletrészeket birtokoljon.
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, az úgynevezett Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratok feldolgozását az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat koordinálta. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész és Jászai mellett más kormányközeli üzletembereknek is voltak offshore cégei, például a korábban Simicska Lajos jobbkezeként számon tartott Nyerges Zsoltnak, valamint Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak. A Nyergeshez és Horváthhoz kötődő cégek még 2010 előtt jöttek létre, és pár év után be is fejezték a működésüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.
A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.
A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.
A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.
„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.
Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem
„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”
Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.
A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.
Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és
reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.
Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.
A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.
Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”
Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”
A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A HungaroMet előrejelzése szerint a kánikula a hétvégén tetőzik, a csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot is. Csütörtökön már extrém erős lesz az UV-sugárzás is.
A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.
A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.
Az ország nagy részén derült időre kell készülni, csapadék sehol sem valószínű, legfeljebb az ország középső részén képződhet némi gomolyfelhő. A csúcshőmérséklet 31 és 37 fok között alakulhat, és a napsütés szinte zavartalan lesz.
Viszont nagyon figyelni kell a káros UV-sugárzásra, ami az ország kétharmadán már extrém erős lesz holnaptól.
A HungaroMet szerint a bőrünk védelmére a következő napokban is figyelnünk kell, mivel az anticiklon áramlásában egyre szárazabb levegő érkezik fölénk, ami még kevesebb felhőképződést és tovább emelkedő hőmérsékletet hoz.
Hétvégére már a legmagasabb fokú riasztás is érvénybe lép.
A szombat, illetve vasárnapi napra már a legmagasabb harmadfokúfigyelmeztető előrejelzés is érvényben van magas középhőmérsékletre.
Tegnap az országos tisztifőorvos meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást péntek éjfélig. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy szombat 0 órától kedd éjfélig már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész ország területére. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a döntést a HungaroMet tartós és extrém meleget jelző előrejelzéseivel indokolta.
A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.
A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
