HÍREK
A Rovatból

Csúcson az inflációkövető állampapírok kamata a drágulásnak köszönhetően

A Prémium Magyar Állampapírok akár 16,2, a Babakötvény pedig 17,5 százalékot kamatozik a kamatforduló után.


A 14,5 százalékos 2022-es átlagos infláció miatt az inflációt követő kamatozású magyar állampapírok busás kamatot fizetnek majd az idén, sőt jövőre is – írja a Bank360.hu.

Ijesztő inflációs adatokat közöl hónapról hónapra a KSH, a decemberi mutató 24,5 százalék volt, az áremelkedés éves átlagos üteme pedig 14,5 százalékos volt 2022-ben. Nem meglepő, hogy a lakosság körében egyre nagyobb az igény a reálértékét biztosan őrző befektetésre. Tavaly viszont sem a tőzsde, sem az állampapírpiac nem remekelt,

nem meglepő, hogy az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) iránt viszont megnőtt a kereslet.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint több mint 4320 milliárd forintot fektetett be a lakosság ilyen kötvényekbe 2022 december 31-ig, jelenleg toronymagasan ez a legnépszerűbb állampapír, több mint kétszer annyi pénz van már benne, mint a 2019 nyarán indult, annak idején “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+). Utóbbi befektetői az 5 százalékosnál is alacsonyabb átlaghozam miatt folyamatosan cserélik le a kötvényeiket PMÁP-ra. Ebbe a befektetésbe ráadásul azok is könnyen beszállhatnak, akik eddig nem vásároltak állampapírt, hiszen ezt könnyen elintézhetik akár az interneten is.

A PMÁP-ok kamata két tényezőből áll össze, az egyik az alapkamat, amely mindig az előző évi átlagos inflációval egyezik meg, vagyis az idén 14,5 százalékos. A másik a nyilvános ajánlattételben szereplő kamatprémium, amely sorozatonként eltér, jelenleg 0,75-1,7 százalékpont között van. Ennek megfelelően az idei kamatfordulók után ezek az állampapírok 15,25-16,2 közötti kamatot fizetnek majd.

Az egyes állampapír-sorozatok folyamatosan árazódnak majd át az év során a nyilvános ajánlattételükben szereplő kamatfordulók után. Az első olyan kötvény, amelyik már a megemelt kamatot fizeti, a 2027/J sorozat lesz, ennek január végén várható az átárazása. A 2024/K sorozat viszont decemberig a viszonylag alacsony, 5,85 százalékos kamatot adja csak. A korábbi kamatfordulók miatt nem biztos, hogy megéri ugrálni az egyes sorozatok között, hiszen a visszaváltásnak díja van (a Magyar Államkincstárnál 1 százalékos), és később, amikor csökken az infláció, és vele a többi kötvény kamata, pont ezek a később átárazódó kötvények fizetnek majd magasabb kamatot.

A PMÁP-nál csak egy jobb kötvénye van az államnak, a Babakötvény, amelyek 18 év alatti gyerekeknek vásárolhatnak a szülők, rokonok a kincstárnál nyitott Start Értékpapírszámlára. A Babakötvény kamata az előző évi átlagos infláció plusz 3 százalék, ami azt jelenti, hogy a 2014-től indult sorozatok már februártól 17,5 százalékos kamatot adnak.

A 2032/S sorozat kamatfordulója viszont decemberre esik, azoknak a gyerekeknek, akik 2014. január 1. előtt születtek, ebből a sorozatból vásárolhatnak a hozzátartozók. A kisebbek számára a születésük évében induló sorozat érhető el.

Hol vásárolható állampapír?

A magyar állampapírok közül a PMÁP-ot sok szolgáltató forgalmazza, a bankok és a brókercégek is árulják. Az egyes szolgáltatók díjszabása a jegyzés és a visszaváltás során változhat. A Magyar Államkincstárnál ingyenesen nyitható számla, a vásárlásnak nincs díja, és a számlavezetés is díjmentes, egyedül azért számítanak fel (jelenleg 1 százalékos) költséget, ha a vásárló a lejárat előtt visszaváltaná a kötvényeit – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. A Babakötvényt kizárólag a kincstárnál lehet vásárolni az ott vezetett Start Értékpapírszámlára. A kincstári számlanyitás pontos menetét ebben az írásunkban ismerhetik meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Július 1-től drágul a Temu: 3 eurós vám jön minden termékkategóriára
Az EU-n kívülről rendelt, 150 euró alatti csomagokra új vámszabály lép életbe július 1-jétől Magyarországon is. A 3 eurós díjat nem csomagonként, hanem az abban található, különböző vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni.


Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.

A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.

Míg egy rendelés, amely három azonos típusú pamutpólót tartalmaz, egyetlen kategóriának minősül és 3 eurós vámot von maga után, addig egy pólóból, telefontokból és fülhallgatóból álló csomag már három különböző kategória, így a fizetendő vám összesen 9 euró lesz.

A díj várhatóan beépül a webáruházak áraiba, a 150 eurónál értékesebb küldemények vámkezelése pedig nem változik.

A vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig folyamatosan egyeztet a piaci szereplőkkel az átállásról. Információt a hivatal honlapján és a 1819-es, külföldről a +36 1 461 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon lehet kérni.

A most bevezetett egységes vámszabály átmeneti jellegű, 2026. július 1. és 2028. július 1. között érvényes, bár az időszak meghosszabbítható.

Az Európai Unió már jó ideje készült a lépésre. A vita középpontjában a 150 eurós vámmentességi határ állt, amely a gyakorlatban ösztönözte az alulértékelést és a tömeges, ellenőrizhetetlen termékbeáramlást a kínai webáruházakból. A döntéshozók végül egy egyszerűsített, fix díjas megoldás mellett állapodtak meg, hogy a fogyasztók a vásárlás pillanatában, átláthatóan lássák a teljes költséget, miközben a vámhatóságok terhelése kezelhető marad.

A reform lendületét az is adta, hogy több uniós jelentés és vizsgálat problémásnak találta egyes távol-keleti platformok termékkínálatát, köztük veszélyes termékekkel, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.

A politikai üzenet világos volt: az EU egyszerre akarja növelni a fogyasztóvédelmet és kiegyenlíteni a versenyfeltételeket az uniós kereskedők és a harmadik országbeli szereplők között. Az új vámrendszer így nemcsak bevételi vagy adminisztratív kérdés, hanem piaci tisztítási eszköz is, amely a vásárlói biztonságot helyezi előtérbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jönnek a bejelentések a kormánytól – itt nézheted élőben a tájékoztatót
Egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témákban is döntött a kormány a szerdai ülésén. Az intézkedésekről Magyar Péter mellett a kormányszóvivők számolnak be sajtótájékoztatón.


Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.

A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például

  • a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására megítélt 3,4 milliárdos forrásról,
  • a mohácsi Duna-híd építése kapcsán tett lépésekről,
  • a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról,
  • a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználásáról,
  • a várható kánikulára való felkészülésről,
  • a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügyéről is.

A tájékoztatót itt nézheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk