HÍREK
A Rovatból

Csak látszat, hogy egyre gazdagabbak a magyarok, valójában két éve folyamatosan szegényedünk

A vagyon kétharmada a leggazdagabb tíz százalék kezében van. Az infláció elvitte az átlagemberek pénzét.


Szépen híztak a háztartási vagyonok 2014 és 2020 között, sőt a trend még 2021-ben is kitarthatott. Azóta viszont az infláció megtépázta a háztartások megtakarítását, és a javuló trend a visszájára fordulhatott, írja a Bank360 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett felmérése alapján, mely a magyarországi háztartások vagyoni helyzetét vizsgálta meg.

A 2020-as adatokra épült tanulmány még csupa biztató adattal van tele. A háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2014-ben még csak 1,128 millió forint, vagyis havi 94 ezer forint volt, ez 2017-re 1,482 millió (havi 123,5 ezer) forintra emelkedett, 2020-ban pedig az éves átlagos nettó jövedelem már 1,914 millió (havi 159,5 ezer) forint volt.

A portál megjegyzi, hogy ez az átlag, a medián érték (vagyis a vagyonsorban középen lévőké) ennél alacsonyabb lett, hiszen többen vannak, akik ennél kevesebből gazdálkodnak, míg a kevés nagyon tehetős család magas jövedelme felhúzza az átlagot. A teljesen tipikus családnál tehát 76,3 ezer forint, évi 916 ezer forint volt 2014-ben az egy főre eső jövedelem, ez 2017-ben évi 1,208 millióra, vagyis nagyjából havi 100 ezer forintra nőtt, 2020-ban pedig már a háztartások egy főre eső éves medián jövedelme 1,5 millió forintot, havi 125 ezer forintot tett ki.

A szegénység valóban csökkent, vagyis felmentek az ingatlanárak

Az elemzésből kiderül, hogy az adósságukat is sokan rendezték ezekben az években, 2014-ben még a háztartások 13 százalékánál, 554 ezer családnál haladták meg a bevételek a kiadásokat, ez a szám 2017-re 426 ezerre csökkent, 2020-ban pedig már csupán 370 ezer háztartás költött többet, mint amennyi bevétele keletkezett, ez a családok 9 százaléka.

A háztartások nettó vagyona a vizsgált hat esztendőben a kétszeresére nőtt, miközben 2014 és 2020 között mindössze 15 százalékos volt az infláció. Ráadásul a tanulmány szerint ezúttal a szegényebb rétegeknek is jutott a gyarapodásból, az alacsony és közepes vagyonúaknál ugyanis 133 százalékos vagyonnövekedést mértek a szakértők, míg a legvagyonosabb tíz százaléknál csupán 90 százalékosat. A vagyoni különbségek kis mértékben csökkentek a háztartások között, a negatív nettó vagyonú - vagyis több adóssággal, mint megtakarítással rendelkező - családok száma pedig hat év alatt megfeleződött.

Számottevő pénzügyi eszköze (megtakarítása, befektetése) azonban valójában csak a vagyonosabb rétegnek van, a szegényebbeknek főleg ingatlanok, reáleszközök teszik ki a vagyonukat, azaz a gyarapodásuk jelentős részt ezek értékesebbé válásának köszönhető. Ez nem könnyíti meg az életüket, hiszen azt a lakást, amelyikben laknak, aligha tudják pénzzé tenni, más vagyontárgyaikat szintén használják. Ettől ők aligha érzik magukat gazdagabbnak, de mivel az ingatlanok értéke megugrott 2014 után, a statisztika azt mutatja, hogy a szegényebbek vagyona nagyobb mértékben nőtt, mint a gazdagabb családoké.

Az olyan pénzügyi eszközök, mint a készpénz, bankbetétek, állampapírok, részvények, befektetési jegyek, biztosítások stb. kétharmadát a legvagyonosabb tíz százalék birtokolja, míg a reáleszközök (például ingatlanok) kevesebb mint fele van a felső tized tulajdonában.

Nyílik az olló szegény térségek, falvak és a városok között

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az egy háztartásra jutó nettó vagyon a 2014 végi 19,1 millió forintról 39,6 millióra nőtt 2020 végére. Az viszont szomorú hír, hogy az átlagostól jócskán elmaradt a vagyonnövekedés a szegényebb országrészekben, például a Dél-Dunántúlon, az észak-magyarországi régiókban, az észak-alföldi és a dél-alföldi térségben, ahol az átlagos nettó vagyon háztartásonként csupán 21-23 millió forint volt 2020 végén.

Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben gazdagodtak ez idő alatt nyugat-magyarországi családok, amelyeknek 40 millió forintnyi átlagos vagyona volt 2020 végén, a közép-magyarországi régióban még többet, 64 millió forintot halmoztak fel ekkorra a háztartások. Az ország teljes vagyonának a fele ebben a régióban van, ezen belül Budapesten található a magyarországi háztartások vagyonának a 37 százaléka. A fővárosban egy átlagos családra 74 millió forintnyi átlagos vagyon jutott 2020 végén, ami majdnem a kétszerese az országos átlagnak.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a nagyobb városokban, például a megyei jogú városokban nagyjából az országos átlagnak megfelelő vagyona van a háztartásoknak, ettől valamelyest elmaradnak a kisvárosi családok, a községek, falvak lakói viszont elszegényednek. 2014-ben egy falusi család még a magyarországi átlagvagyon 70 százalékával rendelkezett, 2020-ban már csak fele akkora volt a vagyona, mint az országos átlag.

Az életkor szerinti bontást vizsgálva a tanulmány megállapította, hogy az aktív korú háztartások a legvagyonosabbak, a fiatalok és a nyugdíjasok szegényebbek. A legtöbb pénzük a 45-55 éveseknek van, egy átlagos háztartásra ebben a korosztályban 52 millió forint jutott 2020-ban.

Azóta fordult a kocka, az infláció elvitte a vagyont

A 2020-as felmérés óta azonban sokat változott a világ. 2021-ben már elkezdett nőni az infláció, amely 2022-ben és 2023-ban csúcsra járt. Az orosz-ukrán háború miatt eközben az energiaárak megnőttek, a részvényárfolyamok estek, ez pedig a háztartások vagyonára is kedvezőtlenül hatott.

Részletes vagyonfelmérést csak háromévente készít az MNB, vagyis 2023 végén történhetett meg az adatok felvétele, az erről szóló tanulmányra pedig minden bizonnyal még várni kell. Egy, a nyáron megjelent másik felmérésből azonban kiderül, a válság megtépázta a lakosság pénzügyi vagyonát, a 2021 harmadik negyedévéig rendületlenül gyarapodó megtakarítások értéke 2022-ben már csökkent, és a Bank360.hu is megállapította, hogy az infláció elvitte a háztartások vagyonának a tizedét.

2023 már jobban alakult, kilenc hónap után nagyjából 12,2 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami megegyezik az első kilenc havi inflációval, vagyis ha nem is nőtt, de nem csökkent tovább reálértéken a lakosság megtakarítása. Ez persze annak is köszönhető, hogy sokat tettek félre azok, akik ezt megtehették.

A szegényebb rétegek rosszabbul járhattak

2023 utolsó negyedévéről még kevés adat van, de a tőzsdék és az állampapírpiac alakulása alapján a pénzügyi eszközökkel rendelkező háztartások valószínűleg már elkezdték ledolgozni a 2022-es veszteségeiket. Pénzügyi eszköze viszont a 2020-as vagyonfelmérés szerint leginkább csak a felső 10 százaléknak volt, a lakosság 90 százalékának nagyobb vagyona van ingatlanban, mint egyéb megtakarításban.

A szerény vagyoni helyzetű háztartások is döntően saját lakásban laknak, a legalsó 10 százalékban 31 százalék, a második legszegényebb 10 százalékban 64,4 százalék volt a saját tulajdonú lakásban élők aránya, a náluk gazdagabbaknál már 90 százalék vagy afölötti arányban élnek saját ingatlanban a családok. Második ingatlan viszont csak a felső tíz százalékra jellemző, háromból két családnak van ilyen. A lakosság szegényebbik felében azonban 10 százalék körül vagy az alatt van a másik ingatlannal rendelkezők aránya.

Kötvénye, befektetési jegye, részvénye, nyugdíjbiztosítása és más megtakarítása is jellemzően csak a felső 10 százaléknak van, már a második tíz százalék is lényegesen kevesebb befektetéssel rendelkezik.

Az MNB a tavaly nyári tanulmányában azt is megállapította, a szerényebb jövedelmű háztartásoknak esélyük sincs arra, hogy megtakarítsanak. A nettó 200 ezer forint alatti egy főre eső jövedelmű családok körében drámai mértékben esett azok száma, amelyek 2023-ban az emelkedő árak mellett megtakarítást terveztek.

Valószínűleg az a mutató is romolhatott, amely a háztartások túlzott eladósodottságát mérte. 2022-ben az év eleji nagy adóvisszatérítések, fegyverpénz és 13. havi nyugdíj valamelyest csillapította az olyan családok terheit, amelyek nem jöttek ki a havi jövedelmükből, 2023-ban azonban ilyen plusz pénzek már nem jöttek, ehelyett úgy tűnik a statisztikákból, hogy egyre többen vettek fel a napi megélhetésükre hitelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ismert nevekkel támad a Tisza a Fidesz fellegváraiban: ezek lehetnek a legizgalmasabb párharcok
Nagy Ervin színész Dunaújvárosban, Rost Andrea operaénekesnő Szolnokon, Ruszin-Szendi Romulusz pedig Hajdúszoboszlón méretteti meg magát. Magyar Péter ellenfele a fővárosi Hegyvidékben Steiner Attila energiaügyi államtitkár lesz.


Hétfő este új szakaszába lépett a 2026-os országgyűlési választásra való készülődés: a Tisza Párt mind a 106 egyéni választókerületben bemutatta azt a három-három képviselőjelölt-jelöltet, akik közül a következő napokban online előválasztáson dől el, ki szállhat ringbe a Fidesz jelöltjeivel.

A kiválasztás két körben zajlik: november 23–24-én a helyi Tisza Szigetek tagjai szűkítik kétfősre a mezőnyt, majd november 25–27. között a választókerületben élők dönthetnek a két jelölt között a Nemzet Hangja nevű felületen. A Tisza végleges, 106 fős névsorát november 30-án hozza nyilvánosságra.

A legnagyobb figyelem a fővárosi Hegyvidékre szegeződik, ahol a párt elnöke, Magyar Péter egyéniben indul, így ott nem is tartanak előválasztást. A Fidesz Steiner Attila energiaügyi államtitkárt indítja ellene, akinek jelöltségét a kormány már korábban megerősítette.

Steiner Attila úgy reagált: „Évtizedek óta jól ismerjük egymást, és nagyon örülök, hogy egyéniben indulsz a 3-as vk-ban a választásokon. Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről”.

Magyar Péter egy korábbi bejegyzésében közvetlenül a miniszterelnököt hívta ki.

Orbán Viktor is ebben a körzetben él. Ha nem gyáva, akkor ő is elindul és közvetlenül megküzdünk az emberek bizalmáért. Nos, miniszterelnök úr, most ki mögé fog bújni?”

A körzet eddigi képviselője, a momentumos Hajnal Miklós már bejelentette, hogy nem indul újra, döntését azzal indokolva, hogy „ma már egyértelműen kijelenthető: a XII. kerületiek körében kormányváltó hangulat van.”

Nemcsak a fővárosban, de vidéken is országos érdeklődésre számot tartó csaták jöhetnek.

Dunaújvárosban Nagy Ervin színész neve is ott van a Tisza három lehetséges jelöltje között, ő a körzetet 2022-ben szűken megnyerő fideszes Mészáros Lajossal nézhet szembe.

Hajdúszoboszlón Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt parancsnoka szállhat harcba a körzetet 2010 óta sorozatban nyerő fideszes Bodó Sándor ellen.

Szolnokon Rost Andrea operaénekes, Csornán pedig Bóna Szabolcs neve szerepel a tiszás jelöltek között, utóbbi a körzetet stabilan hozó Gyopáros Alpárral mérkőzhet meg.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás is ismert kihívót kaphat Pilisvörösváron: a Tisza fővárosi frakcióvezetője, Bujdosó Andrea is a jelöltek között van.

A párt több ismert politikusa is megméretteti magát: Tarr Zoltán alelnök Soroksáron, Radnai Márk alelnök pedig Esztergomban indulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt a lista a Tisza budapesti jelöltjeiről, Hadházy körzetében Magyar Péter kabinetfőnöke is indul
Ismeretlen arcok, volt MOB-elnök és egy EP-képviselő is bejelentkezett a budapesti körzetekért – itt a Tisza Párt teljes fővárosi jelöltlistája.


A Tisza Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra Budapesten. A névsor rendkívül vegyes: a legtöbben a civil szférából, a vállalkozói világból vagy szakértői területekről érkeznek, és közös bennük, hogy egy új, a „rendszerváltás befejezését” ígérő politikai erőben látják a jövőt. De vannak a Tisza Pártból ismert nevek is, mint Tanács Zoltán, Bódis Kriszta vagy Kulcsár Krisztián.

Budapest 1. OEVK

Itt rögtön három erős jelölttel indít a Tisza. A jelöltségért verseng Tanács Zoltán, egy nemzetközi cég volt csúcsvezetője, aki jelenleg a Tisza Párt szakpolitikai programját és kormányzásra való felkészülését vezeti. Mellette pályázik Dr. Rák Richárd jogász és közgazdász, aki komoly uniós és közjogi tapasztalattal bír, és „okos város” megoldásokat, valamint korrupciómentes államot ígér. És itt indil Szabó Péter Mihály politológus és civil aktivista, aki a helyi ügyek alulról jövő megoldásaiban hisz.

Budapest 2. OEVK

Itt indul jelöltségért Bódis Kriszta ismert író, pszichológus és dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány létrehozója, aki évtizedek óta dolgozik a szegénységben élő közösségekért. Vele szemben méretteti meg magát Borsós Gabriella pedagógus és romológus, aki a droghelyzet rendezését és az átlátható lakhatási viszonyok megteremtését tűzte zászlajára. Harmadik jelöltként Lovkó Luca nyelvtanár és social media menedzser szeretne bizonyítani, aki a fiatal generáció elszalasztott lehetőségeit szerezné vissza.

Budapest 3. OEVK

Ebben a körzetben Magyar Péter pártelnök indul, nincsenek vetélytársai.

Megjegyzés: cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy ez a körzet Hadházy Ákos körzete, a hibáért olvasóink elnézését kérjük.

Budapest 4. OEVK

A jelöltségre pályázik Bulyovszky Róz háromgyermekes édesanya és projektmenedzser, aki a budai hegyvidék megőrzését tartja a legfontosabbnak. Szintén indul Dr. Koncz Áron helyi turisztikai vállalkozó és a helyi Tisza Sziget koordinátora, aki a Szent János Kórház megújítását is sürgeti. A harmadik jelölt Sólyom Zoltán közlekedésmérnök végzettségű volt cégvezető, aki a dugók és a parkolási nehézségek csökkentését ígéri.

Budapest 5. OEVK

Itt indul Mészáros Mónika közgazdász és páciensjogvédő, aki a nők egészségügyét és a helyi vállalkozások támogatását helyezi előtérbe. A jelöltségért versenyez Weigand István volt rendőrtiszt, ma asztalos vállalkozó, aki a kerületben született és a parkolási gondok rendezését ígéri. Mellettük Tancsa Balázs újlipótvárosi családapa és középvezető méretteti meg magát, aki a kerületek élhetőségének és gazdasági szerepének egyensúlyát teremtené meg.

Budapest 6. OEVK

Hadházy Ákos körzetében Magyar Péter egyik legközelebbi munkatársa is feltűnik. A jelöltségért indul Velkey György László, a pártelnök kabinetfőnöke, aki a Nyugati pályaudvar körüli rozsdaövezet rendezését a budapestiek javára fordítaná. Mellette verseng Dananaj Tamás biztonságtechnikai mérnök, aki a közbiztonság megerősítését és a 4-es metró meghosszabbítását szorgalmazza. A harmadik jelölt Dr. Szabó Mátyás fejlesztéspolitikai szakértő, aki a Garay tér környékének szociális városfejlesztését tartja a legsürgetőbbnek.

Budapest 7. OEVK

A jelöltségért indul Trentin Balázs ötgyermekes közgazdász, a párt egyik motorja, aki a szabad közélet megteremtéséért dolgozna. Vele verseng Móró Gábor vállalkozó, aki civilként, politikai múlt nélkül vág bele a munkába, valamint Szabó Antal nyugállományú rendőr alezredes, aki az Örs vezér terén rendőrőrsöt alakítana ki a „Gombában”.

Budapest 8. OEVK

Ebben a választókerületben egy orvos, egy menedzser és egy mérnök is megméretteti magát. A jelöltségért indul Dr. Virágh Gabriella Wekerlén élő háziorvos, aki a betöltetlen praxisok helyzetének rendezését és a parkolási gondok megoldását tartja a legfontosabbnak. Vele verseng Dobos Dániel minőségügyi vezető, aki a helyi gazdaság megerősítését és működő közszolgáltatásokat ígér, valamint Félegyházi Zoltán, egy Németországból hazaköltözött vállalkozó, aki modern digitális rendszerekkel csökkentené a bürokráciát.

Budapest 9. OEVK

Indul a jelöltségért Dr. Derecskei Zsuzsanna helyi ügyvéd, aki a közbiztonság megerősítését és a Gubacsi híd rendezését sürgeti. Vele szemben méretteti meg magát Győrfi Krisztina négygyermekes vállalkozó, aki a HÉV korszerűsítését és a rozsdaövezetek megújítását tűzte célul. A harmadik jelölt Dr. Kátai-Németh Vilmos látássérült, fekete öves aikidómester ügyvéd, aki azért dolgozna, hogy „Csepelnek újra legyen kórháza”.

Budapest 10. OEVK

Itt pályázik Kulcsár Krisztián világbajnok párbajtőröző, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, aki a 4-es metró meghosszabbítását és a Duna-part zöld rehabilitációját szorgalmazza. Mellette indul a jelöltségért Hajdú Márton diplomata, aki a külső kerületek fejlesztését és a bürokrácia csökkentését tartja fontosnak, valamint Paróczi Réka közgazdász és tanár, aki a járdák hiányának felszámolását és új P+R parkolók építését ígéri.

Budapest 11. OEVK

Jelöltként indul Lukács Gábor óbudai születésű közgazdász, aki az ország első Tisza Szigetét hozta létre, és a közbiztonság javítását, valamint az utak rendbetételét sürgeti. Mellette verseng Bicskei László Londonból hazatért biotechnológiai fejlesztő mérnök, aki a túlzott beépítés megfékezését ígéri, és Boda Nikoletta közgazdász és mediátor, a helyi Tisza-közösség szervezője, aki a HÉV-infrastruktúra megújítását tartja a legfontosabbnak.

Budapest 12. OEVK

A jelöltségért pályázik Dr. Jakab Zsuzsanna egészségügyi szakember, pedagógus és jogász, aki a Fővárosi Közgyűlésben már külsősként dolgozik a Tiszának, és az egészségügy és oktatás megerősítését ígéri. Vele verseng Czakó Czirbus Pál volt pénzügyi vezető, aki külföldi tapasztalatokkal felvértezve szeretne egy „kiszámíthatóbb Magyarországot”, és Gémesi Roland szoftverfejlesztési vezető, aki a Népsziget fejlesztését és egy oda tervezett óriásstadion megakadályozását tartja a legfontosabbnak.

Budapest 13. OEVK

A jelöltségért indul Rekettye-Trifán Zoltán sörfőzde-tulajdonos, aki Magyar Péterrel járta az országot, és a panelek rezsiköltségeinek csökkentését is célul tűzte ki. Mellette méretteti meg magát Horváth Zoltán közgazdász, aki a várólisták csökkentését és az ügyeleti rendszer helyreállítását sürgeti, valamint Müller Anna tanár, aki a legnehezebb helyzetben lévő családok és idősek támogatását tartja elsődlegesnek.

Budapest 14. OEVK

Pályázik a jelöltségre Dr. Szabó Alexandra orvos és projektmenedzser, aki zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben és a HÉV korszerűsítéséért dolgozna. Mellette indul Hanusz Zoltán informatikus, aki a betöltetlen háziorvosi praxisok rendezését és a lakások energetikai korszerűsítését támogatná, és Honing Dávid Buda helyi vállalkozó, volt karateversenyző, aki az M2-es metró Cinkotáig való meghosszabbítását és a túlárazott közbeszerzések feltárását ígéri.

Budapest 15. OEVK

Itt méretteti meg magát Porcher Áron, a Tisza fővárosi képviselője, aki a reptér körüli terhelés csökkentését és a közbiztonság megerősítését tartja a legfontosabbnak. Vele verseng Holló Szilárd ingatlanszakértő, aki a helyi gyermek szakorvosi ellátás hiányára hívja fel a figyelmet, és Nagy Zsombor data scientist, az Európai Bizottság mesterséges intelligencia csapatának vezetője, aki a reptéri zaj csökkentését és egy gyors reptéri vasúti kapcsolatot sürget.

Budapest 16. OEVK

Itt indul Tarr Zoltán református lelkész, a párt egyik legismertebb arca, aki a közösségek békéjének helyreállítását és az úthálózat fejlesztését tartja a legfontosabbnak. Pályázik a jelöltségre Dr. Kiss Máté jogász és közbeszerzési szakértő is, aki a fővárosi Tisza-frakció munkáját segíti, és a szakorvoshiány csökkentését ígéri. Harmadik jelöltként Tóth Norbert sportlétesítmény-menedzser méretteti meg magát, aki a fiatalok problémáira, a lakhatási nehézségekre és a panelek energetikai felújítására fókuszálna.

A jelöltek bemutatása egyértelműen a 2026-os kampány nyitányát jelenti. A következő hetekben kiderül, a sok új arc közül kik lesznek azok, akik végül megkapják a lehetőséget, hogy megküzdjenek a parlamenti mandátumokért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán a TISZA Párt jelöltállításáról: Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve
A miniszterelnök röviden reagált arra, hogy az ellenzéki párt bemutatta a lehetséges képviselőjelölteket a jövő évi választásra. Orbánnak déjà vu-ja lett, el is magyarázta, hogy miért.


A TISZA Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra.

Minden választókerületben három jelölt-jelöltet neveztek meg. A végső induló személyéről egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.

Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán reagált röviden a párt jelöltállítására.

„Déjà vu. Ellenzéki jelöltállítás. Újra itt van a nagy csapat. Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve. Ez pedig tudjuk mit jelent”.

A miniszterelnök szerint ha Magyarországon a baloldalé a hatalom, akkor Brüsszel irányít, ez pedig megszorításokat, adóemeléseket, munkanélküliséget és káoszt jelent majd a választások után.

Túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak. Miért adnánk a kezükbe Magyarország sorsát?

– teszi fel a kérdést a kormányfő a posztja végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Óriási fegyverüzletet kötött Zelenszkij és Macron: 100 Rafale vadászgéppel és komplett légvédelemmel erősít Ukrajna
A párizsi légibázison írták alá a gigantikus, 10 évre szóló megállapodást. A csomagban a legmodernebb drónok és légvédelmi rakéták is benne vannak.


Hatalmas, egy évtizedre szóló fegyverbeszerzési csomagról írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök. A párizsi Villacoublay légibázison megkötött egyezmény értelmében

Ukrajna 100 darab Rafale vadászgépet és egy komplett, modern légvédelmi rendszert vásárolhat Franciaországtól.

A Rafale-ok mellett a megállapodás kiterjed új generációs SAMP/T légvédelmi rendszerekre, radarokra, drónokra és irányított bombákra is.

„Ez lesz a legnagyobb légvédelem, a világ egyik legnagyobbja” – jelentette ki Zelenszkij a megállapodás aláírását követően.

A francia elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a gépek új gyártásból érkeznek, nem a meglévő francia készletekből csoportosítják át őket. A szándéknyilatkozat egyelőre politikai kötelezettségvállalás, a végleges szerződéseket később kötik meg.

Az első szállításokra legkorábban három év múlva kerülhet sor, ami időt ad a komplex pilótaképzésre és a földi infrastruktúra kiépítésére.

A finanszírozást uniós és kétoldalú forrásokból, valamint a befagyasztott orosz vagyon bevonásával tervezik megoldani. Zelenszkij párizsi látogatása során francia hadiipari cégek vezetőivel, valamint dróngyártókkal is tárgyalt a jövőbeli ipari együttműködésről, ami akár közös fejlesztési és gyártási projekteket is jelenthet.

Ukrajna az utóbbi időben több hasonló, hosszú távú megállapodást is kötött légierejének modernizálására. Alig egy hónapja Svédországgal írtak alá egy szándéknyilatkozatot 100–150 Gripen vadászgép beszerzéséről, miközben már idén megérkeztek az első francia Mirage 2000-esek is. Ezzel párhuzamosan több NATO-tagállam, köztük Hollandia és Dánia, F–16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk