SZEMPONT

Bod Péter Ákos az EU-támogatásokról: a politikai összeköttetés miatt meggazdagodottak érdeke más, mint Orbán Viktoré

A volt jegybankelnök szerint egyelőre nem látszik, hogy Orbán Viktor hajlandó lenne száznyolcvan fokos fordulatra a befagyasztott támogatásokért cserébe. De a milliárdosoknak egyáltalán nem mindegy, hogy Szerbia leszünk vagy Szlovákia.

Fischer Gábor - szmo.hu
2022. december 15.

Ahogy sejthető volt, az Európai Unióban a szokásos kompromisszum született. Mindenki kicsit engedett és a végeredményt mindenki győzelemként adja el otthon. Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi professzort a helyzet értelmezésére kértem fel.

Mit döntöttek?

– A kormány és az ellenzék homlokegyenest ellenkező módon magyarázza, ami történt. Ami biztos, valamivel csökkent az elvonással fenyegetett összeg.

– Igen, és ezt a forint árfolyamán is lehetett látni. A bejelentés után a forint egy kicsit erősödött, hiszen jó hír jött, ám amikor elolvasták az apró betűt, akkor kiderült, hogy nem annyira jó az a hír, gyengülni is kezdett. Körülbelül ezt lehetett sejteni. De arról nem beszél senki, hogy uniós pénzek most is jönnek. Az agrárpénzek például, ezek egymilliárd eurós nagyságrendűek. Akinek földje van, az nagyon jól tudja, hogy jön a pénz. Sőt, még az előző hétéves keretprogramból is jönnek pénzek, bár az véget ért 2020–ban, de még vannak lezáratlan ügyek. Viszont a következő hétéves programból, a magyar jogállamisági gyengeségre tekintettel a Bizottság 65%, befagyasztását javasolta. Nem elvételt, csupán befagyasztást, amit majd esetleg kiengednek, ha be lehet bizonyítani, hogy az európai pénzek nincsenek veszélyben.

Állítólag a németek és franciák kérésére, az északiak ellenkezése mellett dőlt el, hogy nem 65, hanem 55%-ot fagyasztanak be.

Azonban ennek olyan nagy jelentősége azért nincs, mert sem ennek, sem a másik nagy pénztömegnek, a helyreállítási alapnak, vagy helyreállítási eszköznek, rövidítve RRF-nek (Recovery and Resilience Facility) a lehívásához jelenleg nem adottak a feltételek.

Kapcsolódó

Döntöttek az uniós nagykövetek: megegyeztek a Magyarországnak járó uniós forrásokról

A mostani elvi megegyezéseket írásbeli eljárással hagyják jóvá, várhatóan még a csütörtöki EU-csúcs előtt.

Ugyanis, bár elfogadták a magyar tervet, de mindehhez tartozik egy hozzáférési kondíció lista. Ha az ember megnézi, az egy 200 oldalas melléklet, amit a közgazdászok már napok óta bújnak, mert a döntés lényege éppen az, hogy lenne pénz, ha a magyar állam úgy működne, ahogy egy európai államnak működni kell. Most azonban nem úgy működik. Anélkül, hogy én most beszállnék abba a vitába, hogy ki látja jól: a magyar igazságügyi miniszter, aki szerint minden rendben van, vagy a Bizottság, amelyiknek van egy több száz oldalas listája, mi minden nincs rendben, megemlítem, hogy

Magyarországnak nincs következő éves költségvetése! Ha lesz, akkor ez egy konyhaasztal sarkán is elkészülhet, mert nem is viszik be a parlament elé. A háborús felhatalmazásra tekintettel.

Korábban a tömegmigrációra tekintettel, utána pedig a járványhelyzet miatt, a magyar kormány felhatalmazza magát, hogy a költségvetési számokat átírja. Ami ugye abszurdum. Ennyit a demokratikus állapotokról. Magyarországon nagyon sajátos helyzet van, de a pénz ott van, ott lesz, hozzáférés pedig a következő években el fog dőlni.

– Években? Addig mi lesz?

– Na, ezt nem tudjuk. A tőkepiac is, amikor a forint kicsit visszaerősödött, majd utána nem erősödött tovább, inkább gyengült, azt számolgatta hogy most akkor a magyar állam mit csinál addig?

– Tehát van a kohéziós alap, amit hét évente megnyitnak. Ebben késedelemben vagyunk eleve. Mivel lezárult az előző ciklus, de a következő ciklust pénzügyileg a magyar állam nem tudta elindítani.

– Így van.

– Viszont bármikor is folytatódik a dolog, most mindenképpen van egy hullámvölgy, megtorpanás, megbicsaklás, és akkor ez a kérdés, hogy ez mennyi ideig fog tartani?

– Így van, ez a kérdés. Ezt persze előfinanszírozni lehet, ha biztos abban a kormány, hogy a jogállami ismérveknek eleget fog tenni, és például szeretne egy autópályát építeni két pont között. Tegyük fel, ezt oda is ígérte már valakinek. Nevet nem mondok, de sejtjük, hogy kinek, mert már csak egy van a piacon.

Ezt az állam előre kifizetheti, viszont akkor nagy a kockázat, mi lesz, ha mégsem kapjuk meg a pénzt az Uniótól, mert mégsem teljesülnek azok a lehívási ismérvek, az Európai Unió feltételei, melyeket előírt?

Akkor az van, hogy ezt a magyar költségvetés kifizette és kész. A magyar adófizető állta a cechet, nem a német vagy a holland. Viszont ha ezt nem indítja el kormány, akkor az út nem épül meg. Az tehát a kérdés, hogy az Orbán-kormány hajlandó-e komolyan és őszintén, az európai normáknak megfelelően működni, ami a 2010-től követett iránynak a némi, mondjuk úgy, 180 fokos korrekciója. Erre még én nem látok ma semmilyen bizonyítékot, vagy biztosítékot a sem személyileg, sem pedig intézkedést tekintve.

Kinek mi az érdeke?

– Gondolom, egy jó üzletember mindenképpen megnézi, hogy mik a veszteségek és mik a nyereségek. Túlélheti-e az Orbán-kormány a 180 fokos fordulatot? Mit veszítene és mit nyerne ezen a dolgon? Megtörténhet, hogy jobban megéri bukni hagyni ezt a pénzt, mert a rezsim többet veszít el egy ilyen rendszer-visszarendezéssel?

– Amikor Orbán kormányáról beszélünk, analitikusan meg kell néznünk, hogy az mi. Ahogy én nem hiszem azt, hogy van Fidesz, ugyanúgy azt sem tudom, hogy van-e Orbán-kormány? Illetve Orbán-kormány van, de magyar kormány van-e? Ez most nem szójáték. Nálunk nem a parlamentnek van kormánya és a kormánynak van egy miniszterelnöke, hanem van egy azaz egyetlen ember, aki a kormány többségének a képviselőit is egyéni meghallgatáson válogatta ki a hírek szerint. Szóval a lényeg az, hogy ez

annyira egy személy által irányított rendszer, hogy itt igazából az a kérdés, hogy a kormányfőnek mi az egyéni kalkulációja. Könnyen lehet az, hogy teljhatalom megtartása fontosabb akkor is, ha az ország emiatt elesik egy halom felzárkóztatási pénztől.

Viszont az ország érdeke nyilván nem ez. Az ország érdeke az, hogy az Európai Unió tagjaként, annak a forrásaihoz hozzáférve, és az európai normáknak megfelelő elköltési móddal költsék el ezeket a pénzeket, mert az nem „brüsszeli érdek”, hogy ne lopják el a pénzt, hogy ne legyen túlárazva egy projekt, hogy arra fordítsák, amire szánták, hanem ez a magyar nemzeti érdek is! Itt már nagyon nagy különbség van a hatalmi csúcs érdeke és az ország érdeke között. Ezt eddig is tudtuk. Az viszont kérdéses, hogy az irdatlan gazdag, politikai összeköttetés miatt meggazdagodott embereknek mi az érdeke? Nekik nem mindegy, hogy ez a vagyon később hogyan fog működni? Az Unió páriaként tengődő országban az ő vagyonuk is leértékelődik. Az Unió sikeres, egyenjogú és elismert tagjaként a nagy nehezen összekuporgatott 600 milliárd forintjuk már 1000 milliárdot fog érni két év múlva. Tehát itt vannak olyan érdekek is, amikre mi nem nagyon szoktunk gondolni. Nevezetesen, hogy

Orbán szisztémájának vélt és tényleges nyerteseinek az érdeke más, mint a rendszer névadójáé.

– Tehát akár ellene is fordulhatnak?

– Hogy így lesz-e, nem tudom. Most közgazdászként azt mondom, az a vagyon, amit megszereztek, egyáltalán nem ugyanannyit ér, ha Magyarország Szerbia-típusú országa a kontinensnek, vagy Szlovénia-típusú országa. Tessék megszorozni azt a vagyont. Egyik esetben elosztani kettővel, másik esetben megszorozni kettővel.

Vita az Unióval?

– Milyen követelményeket kér számon a kormányon az Unió?

– Ezek csupa olyasmi dolgok, amik magától értetődőek egy rendes országban, és meg kell mondanom, hogy így indultunk 1989-90-ben, hogy ilyen országot akarunk. Tehát amikor számon kérik ezeket rajtunk, az nem más, mint ami a nemzeti érdek volt és marad és lesz. Elég szomorú, hogy ezt így kell számon kérni, de most pénz van hozzá kötve, és ez talán számít annyira a rezsim vezetőinek, hogy az ezzel ellentétes gyakorlatot félreteszik. Ugyanis itt nincsen konzultáció, társadalmi vita, vagy ha van, akkor lehetetlen rövid határidőt adnak, vagy álszervezetekkel folytatják le.

– Kivéve, hogyha az északi országok NATO–csatlakozásáról van szó, mert hiszen ott most már három hónapja folyik állítólag a társadalmi egyeztetés

– Igen. Ez egy óriási kérdés, hogy ki tud-e a bőréből bújni egy szisztéma, ami tizenkét éven keresztül épült nagyon tudatosan...

– De a budapesti utcák most is tele vannak olyan plakátokkal, amelyek az Európai Unió ellen hangolják a közvéleményt. Orbán még tegnap is páros lábbal állt bele az Unióba, akkor most ezt hogyan értelmezzük?

– Nem tudom, hogy a kormány mit mond, mert én egy ideje nem figyelem a sajtótájékoztatókat. Én csak a helyzetet nézem, ami az, hogy ezek a pénzek nem jönnek. Hogy jönnek-e majd, az kiderül. És ehhez idő kell. Például nagy büszkeséggel létrehoztak egy hivatalt, Integritási Hatóság néven, aminek az ember jóindulatúan ad egy kis bizonyítási időt. De ahhoz, hogy egy intézménynek a hatásosságáról meggyőződjünk, ahhoz egy-két év kell. Ha például egy egyetemet alapítunk, akkor az első kibocsátott generációnak az elhelyezkedéséből tudok visszakövetkeztetni, hogy milyen minőségű az egyetem. Ennek fényében

az, hogy szeptemberben elszánja magát a kormány, hogy november 19-ig létrehoz egy korrupcióellenes intézményrendszert, egy kicsit komikus.

Ennek már tíz éve kellene működnie, kellene egy track record, hogy jól látható, elemezhető múltja legyen. Ezt a múltat most gyorstalpaló tanfolyammal meg kell szerezni a következő hónapokban, hetekben. Azt sem tartom kizártnak, hogy hirtelen Magyarországon egyszer csak feltűnik a bűnüldöző szerveknek az, ami már az utcán másnak is feltűnik, hogy valakik nagyon nagy autóval járnak, holott nincs kimutatott jövedelmük, hogy három kastélyuk van, holott bérből és fizetésből élőként aligha lehetne ez. Meglátjuk. A kétségeimet most elmondtam, ezek óriási kérdőjelek.

Mit mondott és mit nem mondott Matolcsy?

– Mégiscsak egy volt jegybankelnökkel ülök szemben, nem tudom megkerülni a kérdést Matolcsy legutóbbi nyilatkozatáról.

– Én megfogadtam, hogy mivel a jegybankelnökök klubja egy kicsike klub, az ember nem kommentálja ezeket az ügyeket. Most az ő megszólalását inkább csak a következmények felől nézem. És a következmény az, hogy hozzám is rengeteg megkeresés érkezett, hogy értsük-e úgy, hogy a pénzünket az állam konfiskálja? És értsük-e úgy, hogy Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete, rozoga? Szerintem nem így kell értelmezni.

Az, amit a jegybankelnök kimondott, az egy kimondható mondat, csupán rossz kontextusban, rossz környezetben hangzott el.

Mert ha annyit mond valaki, hogy ne a párnacihában tartsák a pénzt, hanem tegyék bankba, az egy közhelyszerű igazság. Ha azzal folytatja, hogy mert majd utána az állam azt fogja elkölteni, az egy fölösleges mondat, mert a pénznek az a természete, hogy áramlik oda, ahova áramlik, és hogy hová áramlik, az ezer dologtól függ, azt nem is kell tudni a megtakarítónak. Amikor beteszem a bankba a pénzemet, azt nem kell tudnom, hogy ebből a Kovács és Társa Bt. kap folyószámlahitelt, vagy pedig állampapírt vesznek belőle. A lényeg az, hogy visszakapom-e kamatostul, és a válasz az, hogy vissza fogom kapni kamatostul. Hogy ez a kamat aztán elég-e, az egy más ügy, de a nullánál több. Ha ennyit mondott volna, akkor rendben van. Csak ezt megelőzte egy-két olyan mondat, ami a magyar gazdaság törékenységére, sebezhetőségére utalt. Én azt gondolom, hogy ebben volt egy olyan szándék, hogy megrázza, felrázza a hallgatóságát, kicsit megmozgatni a kormányzatot, üzenni a döntéshozóknak. Hát ha ez volt a szándék, akkor biztos sikerült.

A távolodó euróról

– Nemrég a kezembe került egy újságcikk, ha jól tudom, akkor 2005-ös talán. Arról szólt, hogy az akkori Fidesz felháborodottan kommentálta, hogy az euró bevezetése megint kitolódik, mert a miniszterek nem adtak megfelelő céldátumot. Azt írták, még az is előfordulhat, hogy csak 2009-2010-től fizethetünk euróval. Hát itt van 2022. Ki lehet-e egyáltalán számítani, hogy mekkora kárunk származott abból, hogy az euró bevezetése nem sikerült?

– Az Európai Unióba 2004-ben léptünk be, tehát leghamarabb 2007-ben lehetett volna eurónk, a szlovénekkel együtt. A Nemzeti Bank akkor készített számításokat, amiből az derült ki, hogy

gyorsítaná a növekedést és az életszínvonalat növelné, hogyha egy nem inflációs, kiszámítható valuta lép be egy olyan kis országba, amelynek a külkereskedelme és a pénzügyi mozgásainak óriási többsége az Európai Unión belül zajlik, és euróban. Nyilván azóta ezt a veszteséget cipeli az ország.

Ez megint olyasmi, mint amivel kezdtük, hogy van a nemzeti érdek, és van azoknak a külön bejáratú érdeke, akik erről döntenek. A magyar lakosság elég nagy mintás megkérdezés alapján körülbelül kétharmados többségben szeretné az eurót. Akkor is szerette volna, amikor a forint nem zuhant szabadesésben, de most a nagyon gyenge és változékony forint mellett valószínűleg még erősebb lenne a támogatottsága. Ezt a nemzeti támogatottságot a politika félreteszi a maga speciális szempontjai szerint. Én óriási hibának tartom, de most sajnos a beszélgetés pillanatában oly irdatlan messze vagyunk a mérhető belépési feltételek teljesítésétől, hogy évet sem merek mondani. Emlékeztetek arra, hogy a 2022 áprilisi választás előtt az Egyesült Ellenzék beírta programjába az eurózónába való belépést. Öt évet mondott. Ennek az az üzenete, hogy sokat kell ezen dolgozni, és a munka nem egy kormányzati ciklusra vonatkozik. Tehát nemzeti konszenzus kell hozzá. Erről a pontról kell elkezdeni, és akkor 4-5-6 év alatt elvileg ledolgozható a hátrány. Azóta sajnos eltelt egy év, tehát valószínű az öt év nem elég. Sajnos azt kell mondanom, hogy

én nem látok semmi érdekeltséget az eurózóna felől, a meglévő tagok felől, hogy egy 9,5 milliós, inflációs, zavaros, politikailag pedig megbízhatatlan kelet-európai országot odaengedjenek az asztal mellé.

Ugyanis az Európai Központi Bankban minden ország képviselve van, és egy ember egy szavazat. Egy szavazata van a német jegybankelnöknek, meg a máltainak. Ezen most kezdek gondolkozni, hogyha én ott ülnék, vajon milyen tanácsot adnék a döntéshozóknak, hogy sürgessék-e a kint levőket, hogy csatlakozzanak, vagy azok vegyék tudomásul, hogy kint vannak. Magyarország pedig hát az Unión belül van, de a belső körön kívül, mert ez nem csak pénzről szól. Azt is jelenti, hogy például a jelentősebb bankok felügyeletét az Európai Központi Bank látja el. Tehát egy nagyon megbízható, nagyon komoly regulátor.

– Volt-e olyan nemzetgazdasági pillanat az elmúlt években, amikor belátható közelségbe kerülhetett volna az eurócsatlakozás, ha lett volna erre politikai szándék?

– Az igaz, hogy a belépés pillanatában 2004-ben megvolt a szándék, és akkor meg lehetett volna három év alatt csinálni. Ehelyett nem ez történt.

– Akkor ott mi úszott el?

– Megcsúszott a költségvetés, mert „jóléti rendszerváltást” hirdetett meg az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány, és elvezetett a 2008-as nagy bukfenchez. Utána jött egy kiigazítás, közelebb kerültünk kissé. Azonban akkor a korábbi kormányt felváltó politikai erő, a Fidesz, nemzeti érdekre hivatkozva az autonómiát, az Uniótól való távolságtartást tette a gyakorlati politikájának a középpontjába. Akkor még nem ezt mondta, de azt csinálta. Tehát a szétfejlődés egyik esetben anyagi okok miatt történt, nem teljesítettük a feltételeket, a második esetben pedig a szándék is elkopott. Ha nincsen szándék, akkor nem lehet teljesíteni feladat.

– De volt olyan nemzetgazdasági pillanat, amikor az ország alkalmas lehetett volna a csatlakozásra?

– Lehetett volna. De ez olyan, mint egy szakdolgozat, ha valaki elkezdi írni, akkor lehet, hogy kap rá egy ötöst. Viszont, ha nem kezdi írni, akkor nem tudunk erre mit mondani.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk