UTAZZ
A Rovatból

Barangolások a lagúnák között – ilyen volt Velence a karnevál után

Útinaplónkból az is kiderül, hogyan nyúltak le bennünket rögtön a városba érkezés után, és miért beszélnek furcsa, hibrid nyelven a helyiek, amikor olaszul válaszolnak nekik a külföldiek.


Egy régóta vágyott úticélnál mindig fennáll annak a veszélye, hogy túl nagy bennünk a várakozás, valami egészen rendkívüli csodáról álmodunk, és mire végre eljutunk oda, nagy csalódást élünk meg, mert álmaink túl nőttek a valóságon. Bennem is munkált egy ilyen félelem, amikor Párommal sok-sok év után rászántuk magunkat, hogy elutazzunk Velencébe. Éveken át vagy közbejött valami, vagy pedig túlságosan bonyolultnak tűnt az eljutás a lagúnák városába, amióta nincsen oda közvetlen repülőjárat. Végül jó megoldásnak tűnt, hogy elrepültünk Milánóba, ahonnan nagy sebességű vonat vitt bennünket tovább Velencébe, majd visszafelé eltöltöttünk néhány napot Észak-Itália központjában és onnan indultunk haza.

A döntés a lehető legjobb volt: már a milanói Malpensa repülőtéren várt bennünket egy kiállítás Andy Warhol leghíresebb sorozataiból, majd visszafelé két nap alatt magunkba szívtunk mindent, amit ennyi idő alatt fizikailag és lelkileg lehet: a Dóm fenségét, egészen annak 220 lépcsős teraszáig, ahonnan a 135 torony között megcsodálhattuk a város jelképét, az arany Madonninát, a Sforza-várat, benne Michelangelo utolsó, befejezetlen Pietáját, végül pedig Leonardo Da Vinci Utolsó vacsoráját, amely előtt csak némán álltunk az arcokat, az érzéseket kutatva. És akkor még egy szót sem szóltam Velencéről.

Még gyerekként, a 60-as évek végén szüleimmel jártam ott először, és bevallom, akkor csalódást keltett: piszkos volt, elhanyagoltnak tűnt, a csatornákból áradt a bűz, a Szent Márk téren lépni sem lehetett a galamboktól. Azóta is számos riasztó híradás és kép jutott el hozzám, a klímaváltozás, a tengerszint emelkedése kapcsán még sűrűbben jövendölték az egykori mediterrán nagyhatalom pusztulását, mint azelőtt. Valahogy mégis bizakodtunk, már csak azért is, mert éppen tíz évvel ezelőtt két fiúnk is éppen itt kérte meg kedvese kezét. És végül csodálatos öt napban volt részünk.

Amikor egy hosszú töltésen a tenger felett futott be a vonatunk a Santa Lucia pályaudvarra, körülnézni sem volt időnk az előttünk csendesen hullámzó Canal Grandén, máris leszólított bennünket egy kedves fiatalember, taxit kínálva. Mivel szállodánknak csak a címét tudtuk, örömmel fogadtuk 10 eurós felajánlását, mire ő felkapta nagybőröndünket, feldobta egy kézi targoncára és megindult vele, mi meg utána. Öt perccel később derült ki, hogy hotelünk az állomástól még 100 méterre sincsen – ez volt a „taxi”. Jót nevettünk, ez volt az egyetlen eset, hogy „lenyúltak” bennünket, ennyi belefért.

Szállásunkról hamar megtudtuk, hogy valamikor egy karmelita apátság épülete volt, amely a szomszédos Santa Maria di Názáret templomhoz tartozott, oratóriuma lett a hotel hallja, amelyet 20. század eleji stílusban rendeztek be. Néhány dombormű és egy szószék árulkodott egykori funkciójáról. Az új gazdákban azért lehetett volna annyi tapintat, hogy nem a szószék alá teszik a mosdót. De ne keressünk a kákán is csomót: tiszta, csendes, kényelmes volt a szálloda, bőséges svédasztalos reggelivel. Ebben Veneto tartomány termékei kapták a fő szerepet, és szinte minden reggel várt bennünket egy a „nagymama tortái” közül. Meg sem próbáltunk ellenállni az almás-diós, vagy a ricottás-pisztáciás csábításának... Ha egy hónappal később jöttünk volna, akár a kertben is elkölthettük volna reggelinket citromfák tövében, a templomtorony árnyékában.

Már első sétánkon feltűnő volt az utcák, a csatornák tisztasága. A karnevál befejezése után 11 nappal érkeztünk, legfeljebb annyit érzékeltünk belőle, hogy rengeteg eladatlan filléres maszk roskadozott az utcai „kacatos” standokon, a süteményes boltok kirakatából pedig a tipikus farsangi édesség, a különböző krémekkel töltött cannolik mosolyogtak ránk.

Nemcsak a széles folyóvizek, hanem a legszűkebb kis vízi utak is egészséges szagot árasztottak: talán még mindig annak a nagy megtisztulásnak a hatása, amelyet a város a Covidnak, a tömeg másfél éven át tartó távolmaradásának köszönhet, de talán ez az időszak jó volt arra is, hogy komolyan vegyék a várost fenyegető veszélyeket.

A tömegközlekedést jelentő kis hajók, a vaporettók is érezhetően áttértek a környezetbarát motorokra. Ugyancsak feltűnt, hogy – ellentétben számos frekventált turistaközponttal – mindenütt korrekt árakkal és elszámolással találkoztunk.

És nem lehetett nem észrevenni azt sem, hogy mennyi bevándorló dolgozik az idegenforgalomban. Már az első étteremben, ahol vacsoráztunk, a Mirában egy olaszul szinte tökéletesen beszélő bangladesi fiatalember szolgált ki minket, és ugyancsak főleg dél-ázsiaiakkal és afrikaiakkal találkoztunk más vendéglőkben és bárokban is. Éppen azokban a napokban folyt éles politikai vita Olaszországban a bevándorló-kérdésről egy menekülthajó tragédiája kapcsán, és egy helyi híradóból megtudtam, hogy a közel ötmilliós Venetóban krónikus munkaerőhiány van, csak a mezőgazdaságban 200 ezer emberre lenne szükség...

Napjainkat az előre megtervezett programok és a szabad barangolások számunkra kedves arányában töltöttük. Előjegyzett belépőnk volt a Doge-palotába és a Peggy Guggenheim múzeumba, de valami módon elfeledkeztünk arról, hogy nem ártana előre bejelentkezni a Szent Márk Bazilikába is. Így e lenyűgöző, bizánci hagyományokat őrző szentélyhez közel háromnegyed órát álltunk sorba, de a látvány, az atmoszféra, a kupolák belső színeinek ünnepélyes harmóniája, a csupaideg rézlovak még többet is megértek volna.

Pedig akkor már túl voltunk a Velencei Köztársaság dicsőségét őrző Doge-palotán, végig jártuk a Serenissima már-már befogadhatatlan gazdagságú termeit, Tiziano, Veronese, Tintoretto festményeit, mennyezeti freskóit.

Szabadulni sem lehetett Tintoretto egész falat betöltő Paradicsom című művétől, amely számomra inkább egyfajta utolsó ítéletnek tűnt, és a 16.századi mester festette meg azt az 1359-es csatát, amelyben Velence elhódította a magyar seregektől a horvátországi Zara kikötővárost.

Végigaraszoltunk az „ólombörtön” folyosóin, ahol egy idegenvezető a leghíresebb foglyot, Giacomo Casanovát „nagy nőcsábásznak és nagy hazudozónak” nevezte, nem utolsósorban a börtönből való szökésének meséje miatt és azt is megemlítette, hogy a közel két méter magas kalandor elég csúnya ember volt. Pedig szegény Fellini maestro kapott hideget és meleget, amikor Casanova szerepét Donald Sutherlandre bízta…

És csak a helyszínen tudtuk meg, hogy a palota jegye érvényes a szinte az egész Szent Márk teret behálózó múzeumokba, ott már jószerével csak Antonio Canova álomszerű márványszobrait, mindenekelőtt az Orpheus és Eurydikét volt erőnk megcsodálni. Igazán megérdemeltünk a téren, a Campanile sudár tornyának árnyékában egy frissen facsart narancslevet, miközben szemtanúi voltunk a galambok és a sirályok csatáinak. Kétségtelen, hogy a korábbiakhoz képest elenyésző a galambok száma, de Jonathan Livingstone utódai legalább annyira agresszívek és pimaszok lettek, főleg ha ennivalót látnak. Szerencsére narancslével nem élnek...

Velence legrégibb hídját, a Rialtót, gyalog közelítettük meg, és jól tettük. Végigsétáltunk a meghitt hangulatú utcákon, átmentünk jó néhány kisebb hídon – összesen 420 van belőlük – közben betekinthettünk néhány helyi alkotó műhelyébe. Egy szálfa termetű, nagy szakállú alkotó, aki magát David Arielnek nevezte, egészen különleges technikával dolgozik, mintha festékfolyamok lennének képein. De láttunk olyant, aki szinte valóságos ragyogást adott a megfestett Napnak, és olyant is, akinek a képei csupa számokból álltak össze. Számos kirakatból a méltán világhírű muranói üvegművészet alkotásai néztek ránk az egyszerű geometriai formáktól állat- és emberalakokon át egészen egy üvegből készült gitárig.

Amúgy magát a Rialtót felfalta a biznisz, arany- és ékszerboltok között tolonganak a turisták, és a fedett részen kívül sem lehet lépni a szelfizőktől. A híd közelében találtunk azonban rá a gondolásunkra, akivel végighajókáztunk a környék kis csatornáin, miközben minden második épületről mesélt valami érdekességet. Megtudtuk azt is, hogy hol forgatták Al Pacinóval A velencei kalmárt, és egyik kollégájával bemutatta, hogy milyen az, amikor egy szűk canalén egyik gondola előzi a másikat. Hajósunk felhívta a figyelmünket arra is, hogy amikor „magas vízállás” van (a tengerszint felett 1 – 1,2 méter) – általában a téli hónapokban – meddig merülnek a házak a csatornába. Mi viszont mindennap azt hallottuk a tévé esti meteorológia-jelentésében, hogy egész Észak-Olaszországot kegyetlen szárazság sújtja és nagyon kellene már az eső. Szerencsére e fohász nem talált meghallgatásra, amíg Velencét róttuk.

A Guggenheim-múzeumban nem csupán Max Ernst, Paul Klee, Henry Moore, Jackson Pollock és más 20.századi avantgard művész alkotásait bámulhattuk meg, hanem egy fiatal hölgyet is, aki teljesen úgy nézett ki, mintha az 1920-as évekből került volna ide. Holott csupán a kor lelkes rajongójaként öltözött fel úgy. A kertben találkoztunk Arnaldo Pomodoro Meghasadt bolygójával. A ma 97 éves szobrásznak „szféráit” már láttuk évekkel ezelőtt a Vatikáni Múzeum kertjében, ez a kisebb méretű bolygó ugyancsak emlékeztet arra, hogy mi vár ránk, ha nem vesszük komolyan egyetlen lakhelyünk figyelmeztetéseit.

Az ember persze nemcsak vizuális és spirituális élményekkel gazdagodik, a gasztronómiai csemegéket sem szabad kihagyni. Velencében kötelező megkóstolni a tintahal különböző variációit, nekünk nagyon bejött az, amit polentával szervíroztak, de mennyei a „fekete tészta” is, amelyhez a tenger gyümölcsei illenek a legjobban. A halak közül lazacban és tokhalban nagyon erősek, nálam viszont a pasztinák mártással készült tőkehal vitte el a pálmát.

A kagylóleves valójában nem más, mint egy zöldfűszeres paradicsomleves, amelybe kisebb-nagyobb kagylókat főztek bele, és itt ettünk először sült osztrigát. Nagy kultusza van a sajtoknak, mindenekelőtt az Észak parmezánjának, a Grana Padanónak – olyannyira, hogy például steakhez sült zöldségek mellé meleg Grana-szeleteket tálalnak. Előételként viszont megkóstoltunk egy olyan vegyes sajttálat, amelyhez édes-csípős mártást adtak. Lehet, hogy ez valami kínai hatás? Ellenben a focaccia 100% olasz lepény, sok rozmaringgal és fokhagymával – önmagában is jól lehet lakni vele, ezért nem árt vigyázni, ha a már megrendelt étel mellé ajánlják. Itt a hazája továbbá a vajas rizottónak, amelynek variációs lehetőségei ugyanolyan végtelenek, mint az olasz pastáknak. És ha a vendéglős is meg van elégedve a vendéggel, akkor jár ajándékba egy pohárka limoncello.

Mivel gyerekkorom óta beszélek olaszul, ha Itáliában járunk, minden alkalmat megragadok arra, hogy a helyieket anyanyelvükön szólítsam meg. Az utóbbi időkben azonban furcsa jelenséget észlelek és ez most Velencében hatványozottan jelentkezett. Mivel széllel szemben, ellenfényben is kiszúrják a külföldit, angolul nyitnak. Ha erre én olaszul válaszolok, megzavarodnak, és egy olyan hibrid nyelven próbálnak kommunikálni, aminek se füle, se farka. Általában a harmadik-negyedik olasz nyelvű reagálásomra jönnek egyenesbe...

Velencében két „fekete Madonnát” is tisztelnek. Az egyik a Szent Márk bazilika egyik legszebb ikonja, a másik pedig a Santa Lucia pályaudvar előtt állt 1864 óta, mintegy vezeklésül, miután lebontottak a tér 800 éves templomát éppen a vasútépítés miatt. Ez a szobor most a Santa Maria di Nazareth-ben áll, a helyére 1959-ben Francesco Scarpabolla alkotása került. Ez a gyönyörű, légies bronzalak búcsúztatott minket a várostól. Nem kell hívőnek lenni ahhoz, hogy e Madonna mennyien tiszta arcába nézve az ember egy felsőbb, a földi léten túli dimenzióba jusson...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Hamarosan eltűnnek a zsugorfóliák a repülőterekről – mivel védhetjük meg ezután a bőröndünket?
Az Európai Unió új csomagolási rendelete (PPWR) a reptéri zsugorfóliát is tiltólistára teszi. Az intézkedés a hulladékcsökkentés mellett a poggyászkezelő rendszerek meghibásodásait is megelőzné.


Az a megszokott látvány, ahogyan a repülőtéren betekertethetjük a csillogó fóliát a bőröndünkre, hamarosan a múlté lesz. Az Európai Unió ugyanis hadat üzent az egyszer használatos műanyagoknak, és egy nagy horderejű csomagolási rendelettel véget vet a reptéri bőröndfóliázás korszakának.

A rendelet általános alkalmazása már idén augusztus 12-én megkezdődik, de a kifejezetten a repülőtereken és vasútállomásokon használt zsugorfólia forgalomba hozatalát 2029. február 12-től tiltják be.

Ezt követően, 2030. január 1-jétől pedig további egyszer használatos műanyag csomagolások – például a vendéglátóhelyeken bent fogyasztott ételek dobozai vagy a szállodai minitermékek – tűnnek el a piacról.

A döntés hátterében kettős ok áll: a környezetvédelem és a puszta reptéri logika. A cél a csomagolási hulladék növekedésének megfékezése és az újrahasznosíthatóság javítása.

„Először fordul elő környezetvédelmi jogszabályban, hogy az EU a felhasznált anyagtól független csomagolás-csökkentési célokat tűz ki” – hangsúlyozta Frédérique Ries, az Európai Parlament jelentéstevője.

Emellett a műanyag fóliák gyakran okoznak meghibásodást a poggyászszalagokon, lelassítva az egész rendszert.

Néhány német repülőtér, például Hannover, már évekkel ezelőtt megtiltotta a fóliázott csomagok felvételét az ebből fakadó üzemeltetési problémák miatt.

Bár a kivezetés fokozatos – ma még több nagy európai reptéren, így Münchenben és Frankfurtban is elérhető a szolgáltatás –, a műanyagipar képviselői aggódnak. „Ambiciózus a szöveg, de a gyakorlati megvalósítás kulcsfontosságú lesz” – nyilatkozta Virginia Janssens, a Plastics Europe ügyvezető igazgatója a Teleborsa szerint.

Más cégek viszont lehetőségként tekintenek a változásra. „Az európai környezetvédelmi szabályok betartása nemcsak kötelesség, hanem kézzelfogható versenyelőny is” – mondta Rudolph Gentile, a reptéri csomagvédelemmel foglalkozó TraWell Co. vezérigazgatója.

A hatóságok a többször használható, rugalmas bőröndhuzatokat, az erős poggyászpántokat és a nemzetközi szabványoknak megfelelő, például TSA-kompatibilis lakatokat javasolják.

Az amerikai Közlekedésbiztonsági Hatóság gyakorlata szerint ugyanis ha egy csomagot ki kell nyitni, a fóliát habozás nélkül felvágják, és nem kötelességük azt újra becsomagolni.

A fóliázás eddig jellemzően 15–20 dollárba, vagyis nagyjából 4800–6400 forintba került bőröndönként, így a más, tartós megoldások hosszú távon pénzügyileg is megérhetik.

via Bors


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Drasztikus lépésre szánta el magát Capri, az olasz álomsziget a turisták elviselhetetlen tömege miatt
A sziget lakói megelégelték, hogy a napi 50 ezer turista miatt már mozdulni sem tudnak. Februártól olyan szabályok jönnek, amik egy csapásra megváltoztatják a nyaralási szokásokat.


A Nápoly közelében fekvő Capri évtizedeken át az olasz életérzés egyik jelképe volt.

Annak idején idillinek tűnő fotókon és videókon láthattuk.

A főszezonban azonban ma már egészen más kép fogadja az érkezőket. A nagyjából hétezer állandó lakosú szigetre naponta akár ötvenezer turista is özönlik. Ez elviselhetetlen terhet ró a helyi infrastruktúrára.

A szűk utcákon hömpölyögnek az emberek, a kikötő és a népszerű kilátópontokon tömeg van.

A túlzsúfoltság egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki a helyiek körében, ezért a sziget vezetése új szabályozással próbálja kezelni a helyzetet

– írja az Euronews.

Capri képviselő-testülete februárban egyhangúlag elfogadott egy drasztikus változásokkal járó rendeletet, amely elsősorban a szervezett turistacsoportokat érinti. A legfontosabb változás, hogy

egyszerre legfeljebb 40 fős csoportok léphetnek a szigetre.

A 20 főnél nagyobb csoportok esetében további korlátozások lépnek életbe:

megtiltják a hangosbemondók használatát, az idegenvezetők csak fülhallgatós rendszeren keresztül kommunikálhatnak a résztvevőkkel. Eltűnnek a magasba emelt zászlók és esernyők is, a csoportvezetők kizárólag a ruházatukon viselhetnek feltűnő jelzéseket.

A szabályok azt is rögzítik, hogy a csoportok nem torlaszolhatják el a gyalogosútvonalakat.

A sziget vezetése további intézkedéseket is mérlegel.

Felmerült az időszakos partraszállási korlátozás lehetősége, amely csökkentené a beérkező hajók számát. Korábban szó esett egy tengeri védőzóna kialakításáról is: bójasor akadályozná meg, hogy a turistahajók túl közel menjenek a parthoz.

Ezzel nemcsak a lakók nyugalmát védenék, hanem a part menti természeti környezetet is - már 2021-ben is telepítettek úszóbarriereket.

Paolo Falco, Capri polgármestere szerint a beavatkozás elkerülhetetlen. „Olyanok, mint a birkanyájak, és ezt nem jó látni. Meg kell mentenünk a szépséget, nincs más választásunk” – nyilatkozta a városvezető. A helyi turisztikai szereplők is támogatják a döntést. „Ez egy felelősségteljes cselekedet, amely tükrözi az elképzelésünket a végre élhetőbb szigetről” – mondta Lorenzo Coppola, a caprii szállodások szövetségének elnöke.

Capri lépése egy országos trendbe illeszkedik: Velence már 2024-ben 25 főben korlátozta a turistacsoportok létszámát és szintén betiltotta a megafonok használatát. Annak, aki idén nyáron Caprira utazik, érdemes figyelnie a változásokra: a szervezett utakon a csoportoknak kisebb létszámmal és fülhallgatós rendszerekkel kell készülniük, és minden látogatónak számítania kell arra, hogy a közlekedési szabályokat szigorúbban veszik.

Via Ansa, Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Három dél-dunántúli város, amely teljesen más élményt ad
A Dél-Dunántúl nem egyetlen karakterű úti cél. Inkább olyan, mint egy gondosan összeállított hétvége, ahol minden nap más hangulatot kaphatunk.


A Dél-Dunántúl nem egyetlen karakterű úti cél. Inkább olyan, mint egy gondosan összeállított hétvége, ahol minden nap más hangulatot kaphatunk. A régió záró epizódja a Best of AZ ÉV HOTELE műsorában most egymás mellé helyezte ezeket a különböző arcokat, hiszen az itt induló összes szálláshelyet és környezetét egy adásban bemutatták.

Zalakaroson a víz köré épül az élet

Zalakaros tipikusan az a hely, ahová nem sietni, hanem megérkezni jövünk. A város szíve a gyógyfürdő, amely generációk óta vonzza azokat, akik testi-lelki feltöltődésre vágynak. A termálvíz jótékony hatása mellett a település hangulata is segít lelassulni. Rendezett utcák, zöld parkok és egy olyan nyugodt ritmus vár, amely már az első sétánál érezhető. Zalakaros különösen ideális páros kikapcsolódásra vagy olyan hétvégékre, amikor a cél a pihenés és nem a programhalmozás. A fürdőzés mellett egy könnyed séta a városban, egy nyugodt vacsora, vagy egy hosszabb wellness program tölti ki a napot. Nem véletlen, hogy a régióban itt több eltérő karakterű szálláshely is bemutatkozott. Elsőként a romantikusabb hangulatú Love and Dream Élményvilla volt látható, amelyet Lantos Gábor énekes, és párja Csörgő Adrienn próbált ki. Ha nem láttad az adást, nézd vissza az RTL+-on.

Love and Dream Élményvilla, Zalakaros

Zalakaros, Zala vármegye délkeleti részén, Keszthely és Nagykanizsa között helyezkedik el. A település központi részén található a fantasztikus Love and Dream Élményvilla, ami egy felnőttbarát szálláshely, csak 16 éven felüli vendégeket fogad. Luxuslakosztályai nyugalmat és harmóniát árasztanak. A kikapcsolódást és feltöltődést az apartmanokhoz tartozó privát wellnessrészleg biztosítja, melyekben fényterápiás jakuzzi, szauna, kandalló és erkély teszi még varázslatosabbá az ott töltött időt. A villa minden apartmanja és lakosztálya jól felszerelt konyhával rendelkezik azon vendégek részére, akik nem szeretnének kimozdulni a lakosztályból. A szállásárak a svédasztalos reggelit tartalmazzák, mely a Hunguest Hotel Freya éttermében vehető igénybe, 600 méterre a villától. Akik további gasztronómiai élményekre vágynak, azokat számos étterem és autentikus vendéglátóhely várja a városban, közel a villához.

További részletek: https://ldvilla.hu/

Ugyancsak Zalakaroson járt a rendező, Galler András „Indián” és jóbarátja, Brindzik „Zsolt gazda”. Az ő választásuk a biztos, klasszikus wellness irány volt. A Hotel Vital**** a kényelmes, bevált pihenési formát képviselte, ahol a hangsúly a komforton és a gondtalan feltöltődésen volt. A páros számára a baráti együttlét és a nyugodt kikapcsolódás adta meg az élmény lényegét.

Hotel Vital****, Zalakaros

A négycsillagos wellnesshotel a népszerű zalakarosi üdülőváros csendesebb részén, a híres gyógy- és élményfürdőtől körülbelül 10 perces sétára található. Zalakaros autóval az M7-es autópályán, de tömegközlekedéssel is kiválóan megközelíthető az ország bármely részéről. A vendégek általában a családias hangulat, az udvarias kiszolgálás, a barátságos személyzet és a mérsékelt árak miatt választják ezt a szállodát. A színvonalas, közkedvelt hotel 18 standard- és 4 superior szobával, valamint 4 családi- és 4 superior apartmannal rendelkezik. A szálloda közel 600 m2 alapterületű wellnessrészlege kellemes kikapcsolódást nyújthat annak, aki szaunázni, úszkálni szeretne, de az sem fog csalódni, aki az élménymedence masszázsfunkcióit használná. A szobák félpanziós ellátással foglalhatóak, de a szálloda nívós éttermében ebédelni is lehet. Az étlapon elsősorban magyaros és a régióra jellemző ételek találhatóak.

További információ: https://hotelvital.hu/

Nyugalom Siklóson

Siklós már egészen más hangulatot kínál. A város fölé magasodó vár nemcsak látványosság, hanem meghatározza az egész település atmoszféráját. A macskaköves utcák, a kisebb terek és a történelmi múlt jelenléte miatt itt könnyű kizökkenni a hétköznapi rohanásból.

Siklós azoknak való, akik szeretik, ha az utazásnak van egy kis időtlen jellege. A vár bejárása, egy séta a belvárosban, vagy egy csendes délután a wellness részlegen másfajta élményt ad, mint egy pezsgőbb város. A Hotel Castello**** elegáns környezete jól illeszkedik ehhez a hangulathoz. Egyszerre modern és a város történelmi miliőjéhez igazodó. Ide érkezett a két zenész barátnő, Varga Nóra és Erdei Sára.

Hotel Castello****, Siklós

A négycsillagos wellness hotel a siklósi vár tövében, a település központjától sétatávolságra, csendes környezetben található. A szálloda épületének alapját egy régi malom adja, melynek falait különleges építészeti megoldásokkal őrizték meg és ma is láthatóak a szállodán belül. A hotel közvetlen, zárt folyosós összeköttetésben van a Thermal Spa fürdővel, amely kiváló szórakoztatást nyújthat kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A szálloda 44 szobával rendelkezik, standard, superior, összenyitható szobák és lakosztályok biztosítják a vendégek kényelmét. A 96 fő befogadására alkalmas étterem családi rendezvényekre is igénybe vehető. Az étterem szezonálisan megújuló kínálatában a nemzetközi konyha remekei mellett magyaros és tájjellegű ételek is találhatók. A hotel konyhájának kínálatát a helyi termelők minőségi alapanyagainak felhasználásával készülő, hazai és mediterrán fogások, valamint a villányi borok alkotják.

További információ: https://hotelcastellosiklos.hu/

Kulturális pezsgés Pécsett

Pécs a Dél-Dunántúl legélénkebb városa, ahol a pihenés inkább inspirációval párosul. A Széchenyi tér, a Dzsámi, a Zsolnay-negyed, vagy a hangulatos kávézók mind azt az érzést erősítik, hogy itt mindig történik valami. Pécs különösen jó választás azoknak, akik nem szeretnének teljesen elvonulni, inkább a városi impulzusokból töltődnek fel. Egy délelőtti városnézés, egy délutáni múzeumlátogatás, majd este egy wellness program tökéletes egyensúlyt adhat. Varga Miklóst – az Éjjel-Nappal Budapest korábbi szereplőjét – és párját, Hrovatin Csengét ez a hangulat várta Pécsett. Ők a Fibula Residence Hotel & Wellness**** vendégei voltak.

Fibula Residence Hotel & Wellness****, Pécs

Pécs Baranya megyében az ország délnyugati részén található Budapesttől két órányi autóútra. Pécs romantikus sikátoros utcáján, a belvárosának szívében, nyugodt, exkluzív környezetben helyezkedik el a Fibula Residence Hotel & Wellness. Az öt épületből álló, színvonalas komplexum 2020-ban került átadásra, összesen 4000 m2-en. Ez Pécs egyetlen felnőttbarát szálláshelye, mely kizárólag 14 éven felüli vendégeket fogad. A négycsillagos hotel 400 m2-es wellnessrészlegén úszómedence, finnszauna, illatterápiás- és sótéglás szoba, jégkásakút és trópusi zuhany nyújt igazi kikapcsolódást a vendégek számára. A hotel konferenciaterme ideális környezetet biztosít céges rendezvények, csapatépítők és kisebb létszámú konferenciák, esküvők számára. A szálláshelyen mosoda is igénybevehető. A hotel lobby bárjában széles italkínálatból és koktélokból is választhatnak az itt megszálló vendégek.

További részletek: https://www.fibulahotel.hu/

Szavazatoddal te is nyerhetsz!

Az idei szuperdöntőben az öt kiemelt turisztikai régióból, a legjobb tíz szálláshelye jut a fináléba a nézők szavazatai alapján. Minden régióból az első kettő helyezett. A szavazók minden adás kezdetétől voksolhatnak kedvenc szálláshelyükre egészen egy héten keresztül a műsor hivatalos Facebook oldalán. Ezzel nem csak kedvenc szálláshelyüket támogatják, hanem vannak heti, havi és évvégi nyeremények is. A fődíj egy egész hetes pihenés a Best of AZ ÉV HOTELE győztes szállodájában.

Vasárnap Budapestre látogatnak a hoteltesztelők

A régiós versenyek a dél-dunántrúli szálláshelyek bemutatásával lezárultak. Természetesen szavazni még lehet vasárnap 11 óráig. Ezután a szavazatokat öszesítik, hogy kiderüljön melyik 10 szálláshely jutott a Best of AZ ÉV HOTELE döntőjébe. Viszont a nézők ez idő alatt sem maradnak szállodák nélkül, hiszen most vasárnap 10:50-kor két budapesti szállodát mutatnak be az RTL-en, versenyen kívül.

A műsor leírása

A Best of AZ ÉV HOTELE Közönségszavazáshoz kapcsolódó televízió műsor az utazók szemszögéből, személyes élményeiken keresztül mutatja be a címért versenybe szálló szálláshelyeket az RTL-en. Minden adásban két-két ismert embert és kísérőjének kalandjait láthatjuk, akik elutaznak egy hétvégére egy-egy magyarországi szálláshelyre, hogy kipróbálják és szubjektíven véleményezzék azokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
5+1 kihagyhatatlan program, amiért érdemes Esztergomba látogatnod
Esztergom minden évszakban más arcát mutatja, de egy dolog állandó: mindig jó érzés visszatérni ide. Összegyűjtöttük azokat a látnivalókat és élményeket, amelyek miatt a város a Dunakanyar egyik legjobb úti célja.


Esztergom nem véletlenül viseli a Dunakanyar fővárosa címet: a város minden évszakban más arcát mutatja, mégis mindig tökéletes választás egy kis pihenéshez, feltöltődéshez vagy aktív kikapcsolódáshoz. Akár egy teljes hétvégét szánnátok rá, akár csak egy rövidebb kiruccanás fér bele, érdemes előre tervezni - mert Esztergomban könnyű beleszeretni, és még könnyebb lemaradni egy-egy különleges élményről.

Hogy ez ne forduljon elő, összegyűjtöttük azt az 5+1 programot és élményt, amelyekre mindenképpen érdemes időt szakítanotok, ha Esztergomban jártok.

Hódítsd meg a kupolát és élvezd a panorámát: Esztergomi Bazilika

A város legmagasabb pontján, a Várhegyen tornyosul Esztergom legismertebb és legikonikusabb látványossága, az Esztergomi Bazilika. Az abszolút Instagram-kompatibilis, klasszicista stílusban épült épület 100 méteres magasságával Európa egyik legnagyobb bazilikája, méltán lehetünk rá büszkék.

Már a körülötte tett séta is élmény, de mindenképpen érdemes belépni a falai közé is. Külön jegyek válthatók a kincstárba, a templomtérbe és a kupolába, így akkor is könnyen tervezhető a látogatás, ha kevesebb idő áll rendelkezésetekre. Egy teljes bejárás nagyjából 2–2,5 órát vesz igénybe, de akár csak egy-egy kiemelt részre is fókuszálhattok.

A kupolába feljutni igazi kihívás: lift nincs, kizárólag lépcsőn lehet megközelíteni, összesen 413 lépcsőfok vár rátok. A csúcsról elénk táruló panoráma azonban minden egyes lépcsőt megér.

Töltődj fel több napra Esztergomban: Portobello Wellness Hotel Esztergom

Míg a válogatás többi eleme inkább fél- vagy egynapos programként működik, a Portobello Wellness Hotel Esztergom már egy hosszabb, ottalvós kikapcsolódásra csábít. Az esztergomi Prímás-szigeten található szálloda ideális választás, ha a család néhány napra szeretne kiszakadni a hétköznapokból.

A téli Esztergom ilyenkor nyugodtabb, letisztultabb arcát mutatja: a belvárosban jólesik egy lassú séta, a Duna-part csendje pedig különösen hívogató a hidegebb hónapokban. A télen is lenyűgöző Bazilika látványa és a kupolából nyíló, gyakran fehérbe burkolózó Várhegy panorámája tiszta időben különösen emlékezetes élményt nyújt.

Egy városi séta vagy aktív téli program után különösen jólesik visszatérni a hotel meleg, kényelmes világába. Ez a kettősség teszi igazán szerethetővé a Portobellót a téli hónapokban: nappal könnyed városi élmények, estére nyugalom és feltöltődés. A szálloda így akkor is ideális választás, ha több generáció szeretne együtt kikapcsolódni.

A pihenés élményét tovább erősíti, hogy a hotel zárt folyosón keresztül közvetlenül kapcsolódik az Aquasziget Élményfürdőhöz. Télen ez különösen nagy előny: kabát és hideg nélkül lehet átsétálni a medencék, csúszdák, jacuzzik, szaunák és a teljes wellnessvilág terébe, ahol a gyerekek önfeledten játszhatnak, a felnőttek pedig igazán ellazulhatnak.

A 95 elegáns szoba és lakosztály között minden család megtalálja a saját igényeihez illő megoldást. A felújított szobák letisztult, modern hangulatot árasztanak, a tágas, kétlégterű családi lakosztályok pedig akár nagyobb családok számára is kényelmes, otthonos környezetet biztosítanak. A megújult közösségi terek további lehetőséget kínálnak a pihenésre és a közös időtöltésre.

Családbarát szállodaként kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekes vendégekre: a legkisebbek számára babaágy, gyermekágynemű, fürdetőkád és etetőszék is rendelkezésre áll, a nagyobbakat pedig játszóház és animációs programok várják.

A Portobello télen egyszerre ad élményt és nyugalmat: közös gasztronómiai pillanatok, fürdőzés utáni pihenés és a téli Esztergom felfedezése természetes ritmusba rendezi a napokat. Ez az a hely, ahol a család valóban együtt lehet, kompromisszumok nélkül és ahol a téli kikapcsolódás tényleg feltöltődéssé válik.

Nézd meg Esztergomot egy másik perspektívából: Mária Valéria híd

Ha egy igazán fotóbarát nézőpontból szeretnétek rácsodálkozni a Bazilikára és az Esztergomi Várra, akkor a Mária Valéria híd kihagyhatatlan állomás. Innen a város ikonikus látképe teljes pompájában tárul fel, különösen naplementekor, amikor a Duna tükrében visszaverődő fények még hangulatosabbá teszik az élményt.

A hidat 1895-ben adták át először, ám a második világháborúban felrobbantották, majd hosszú szünet után 2001-ben avatták fel újra, ismét összekötve Esztergomot és a szlovákiai Párkányt. A híd tervezője Feketeházy János, akinek nevéhez több ikonikus átkelő is fűződik – többek között a budapesti Szabadság híd, valamint a formájában meglepően hasonló komáromi Erzsébet híd is.

Egy lassú séta a hídon nemcsak két várost, hanem múltat és jelent is összeköt - ráadásul az egyik legszebb esztergomi panorámát kínálja. Ha csak egy helyet választanátok a város „másik arcának” felfedezésére, ez legyen az.

Merülj el Esztergom kulturális világában: múzeumlátogatás

A látnivalókban és gasztronómiai élményekben gazdag Esztergom a kulturális feltöltődésre vágyóknak is bőven tartogat felfedeznivalót. A város múzeumai izgalmas metszetet adnak Esztergom történelméről, művészetéről és szellemi örökségéről. Az Esztergomi Vármúzeum a város középkori múltjába enged betekintést, míg a Babits Mihály Emlékház bensőséges hangulatban idézi meg a Nyugat költőjének világát. A Balassa Bálint Múzeum régészeti és helytörténeti kincsei mellett időszaki kiállításokkal is várja a látogatókat, míg a Keresztény Múzeum Európa egyik legjelentősebb egyházi gyűjteményét vonultatja fel.

A sort a családok kedvence, a Duna Múzeum (Vízeum) teszi teljessé, ahol interaktív formában ismerkedhetnek meg kicsik és nagyok a víz szerepével, erejével és titkaival - tanulás és élmény egy helyen.

Kirándulj a Dunakanyarban: természetközeli élmények Esztergom környékén

A Esztergom a Duna partján fekszik, így tökéletes kiindulópont kirándulásokhoz, vízitúrákhoz, kajak-kenu élményekhez vagy akár egy nyugodt horgásznaphoz is. A Dunakanyar valódi paradicsom a természetkedvelők számára: jól jelzett túraútvonalak, változatos terepek és programlehetőségek várnak rátok egész évben, évszaktól függetlenül.

Karnyújtásnyira található Zebegény és Visegrád, de könnyedén elérhető a Törökmezői Kis-Állatpark is, amely különösen a családosok körében népszerű. A kirándulók kedvence Dobogókő és a vadregényes Rám-szakadék, amelyek kihagyhatatlan célpontok, ha aktív programra vágytok. Dobogókő télen különösen varázslatos: egy nagyobb havazás után gyakran mesebeli tájjá változik, ahol szinte garantált a hamisítatlan téli kirándulás élménye.

Keresd meg Pumuklit egy vízparti sétán: Kis-Duna sétány

Ha egy könnyedebb, városi sétára vágytok, irány a Kis-Duna sétány. A vízparti promenád már önmagában is hangulatos, de 2024 júliusa óta egy igazán szerethető apróság miatt is érdemes felkeresni: itt bukkant fel Kolodko Mihály egyik miniszobra, a mindenki által ismert és kedvelt házi kobold, Pumukli alakja. A parányi szobor pillanatok alatt a gyerekek és a felnőttek kedvence lett – nem csoda, hiszen egyszerre nosztalgikus, játékos és tökéletesen illeszkedik a Duna-part nyugodt hangulatához. Egy séta a sétányon így nemcsak pihentető, hanem igazi „kincskeresős” élménnyé is válik.

Ha inkább romantikusabb környezetre vágytok, akkor az Erzsébet park tökéletes választás. A park közvetlenül a vár alatt húzódik, a Duna partján, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Mária Valéria hídra. Naplemente idején különösen hangulatos, de napközben is ideális hely egy lassabb sétára vagy rövid pihenőre.

A parkban játszóterek is várják a kisebbeket és a nagyobbakat, sőt, ha nyitottak vagytok a spiritualitásra, azt is hallhatjátok, hogy az Erzsébet park állítólag gyógyító energiákkal rendelkezik a magnetikus kisugárzása miatt. Egy próbát mindenképp megér – legrosszabb esetben is egy nyugodt, Duna-parti sétával gazdagodtok.

Esztergom sokkal több, mint egy szép város a Dunakanyarban: olyan úti cél, ahol a történelem, a természet és a kikapcsolódás természetesen fonódik össze. Akár aktív programokra, akár nyugodt sétákra vagy családi feltöltődésre vágytok, könnyű úgy hazatérni innen, hogy még maradt bennetek felfedeznivaló. És talán éppen ez Esztergom legnagyobb vonzereje: nem egyszeri élmény, hanem egy olyan hely, ahová jó érzés újra és újra visszatérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk