KULT
A Rovatból

Az X-Faktor negyedik válogatójában az a legjobb, hogy ez volt idén az utolsó – kritika

Rajzolt dj pult, éneklés nélkül továbbjuttatott versenyző, jótékonykodó Puskás Peti – és ez még csak az első produkció volt!


Na jó, a cím ebben a formában talán gonosz túlzás, de annyi biztos, hogy szürreális pillanatokkal indult a negyedik válogató. Abba már beletörődtem, hogy rapperek indulnak (és jutnak tovább) egy énekversenyen. De hogy Balla Gergő miért tartotta jó ötletnek dj produkcióval indulni az X-Faktorban, az rejtély. Geri úgy dj, hogy saját bevallása szerint csupán néhány hónapja kezdett foglalkozni a dologgal, és a felvétel idején még nem volt dj pultja. Ezzel azonban még nem értek véget az abszurd fordulatok. ByeAlex rajzolt egy dj pultot Gerinek, aki mögé is állt. Maga a produkció amúgy annyi, hogy elindul a zene, Geri a közönséget hergeli, a mentorok pedig ökörködnek.

Gáspár Laci ezután belehajszolta Puskás Petit, hogy vegye meg Gerinek a hőn vágyott dj pultot. Ám a leghihetetlenebb fordulat még csak ezután jött: a fiúk három igennel továbbjuttatták a táborba. (Nem Petit, ő sajnos automatikusan megy a döntőig, hanem Gerit.)

A műsor készítői is ledöbbenhettek ettől a fordulattól, mert elfelejtették megmutatni, hogyan szavazott Herceg Erika.

Laci remekül összefoglalta a látottakat:

Ez már nem csak trollkodás volt, te most még fizettél is azért, hogy trollkodhass.

Ezután továbbjutást érő produkciókat láthattunk egyvelegben. A mai adásban több külföldi versenyző is próbálkozott. Elsőként az olasz Vito Iacoviello-Hania, aki a Beatles Come Togetherjét énekelte.

A napi rap adag sem maradhatott el. A Dinero X Destion duóval indult a ritmusra beszélők sora.

A jókról sokkal nehezebb vicces gonoszságokat írni, úgyhogy inkább csak hallgassátok és nézzétek meg a mixben Karnóth Kamillát. Magáért beszél. Vagyis énekel.

Őszintén szólva nem tudom eldönteni, hogy Erika miatt tényleg több a kárpátaljai versenyző, vagy eddig is voltak, csak most jobban kidomborítják őket a műsorban. Mindenesetre több is akadt az adásban. Ebben az egyvelegben például Péter Kitti, aki Lady Gagát énekelt.

Aztán jött a feketeleves a Fekete testvérek személyében. Róbert gondolta úgy, hogy jó ötlet jelentkezni az X-Faktorba (nem az), és nővére is felbátorodott a példáján. Nincs szomorúbb annál, amikor testvérek viszik bűnbe egymást. Róbert produkciójának minőségére kitűnően lehet következtetni a kifogásaiból:

a szöveget nem tudja, mert nem volt ideje foglalkozni vele, és tud énekelni, csak meg van fázva.

Aztán jött Róbert nővére, Szilvia, Tolvai Renitől hozta a Hagylak menni című számot, amely így kezdődik: „Ennyi, nincs több alkalom” És tényleg nincs. Mert ha van valaki, aki még Róbertnél is rosszabbul énekel, az Szilvi, akihez képest – mint azt Laci megállapította – Róbert Pavarotti.

Gyorsan görgessetek tovább a 15 éves, erdélyi Fülöp Denisára. Már csak azért is különleges, mert francia slágert hozott, Lara Fabiantól a Je t’aime-et. Ráadásul még jól is énekel.

Gaál Melinda trióban lépett színpadra, az Esélytelenek Nyugalmával és a Lámpalázzal. (Sajnos nem saját poén, tényleg elhangzott a műsorban.) Amilyen aranyos volt, olyan rossz. A hangi hiányosságokat izgulással fejelte meg. Bár mongol torokénekesként még lehet jövője. Egyébként – és ezt tök komolyan mondom – lehet, a hölgynek inkább stand uppal kellene próbálkoznia, mert szimpatikus személyisége és jó humora van.

Erika, a megmentő – ezt a címet is adhatnánk a következő etapnak.

Melinda lavinát indított el, jöttek a felejthető produkciók. Az egyetlen, aki kicsit kilógott közülük, Balogh Gábor. Erika leamatőrözte, Lacinak viszont tetszett, és bevallom, kivételesen egyetértek vele. Szórakoztató volt, egy tábor szerintem is van benne. Laci érveire Peti és Erika is megtört, végül egyedül Alex mondott nemet.

Folytatódott a tendencia: sorba jöttek a finoman szólva véleményes produkciók és előadók, akiket Erika szívjósága juttatott tovább. Kedvenc mentoromak innen üzenem: Erika, rossz hatással vannak rád a fiúk!

Azért problémás hogy a mentorok az adás elején továbbengedték a dj-t, mert ezek után nagyon falsnak hat, hogy Alex nemet mondott Beretta Ádámnak, aki tud énekelni, gitározni, és még saját dalt is hozott.

„Én ezt hallottam, de nem éreztem” - mondta az az Alex, aki korábban igent mondott egy olyan produkcióra, amiben gyakorlatilag nem volt ének (és még így is rossz volt).

Ezúttal sem szándékozom minden egyes versenyzőn végigmenni, hiszen arra ott a műsor. Mindenképp említenem kell viszont a dán Frederik Corneliust, aki kicsit tud csak magyarul, mégis magyar nyelven írt dalt. Tovább mélyíti iránta érzett szimpátiámat, hogy kedvence a töltött káposzta.

Megnézném, ahogy elénekli a Meztelen Diplomatáktól A dánok angyalokat.

Apropó angyalok. Most pedig játék.

Mit gondoltok, az a versenyző, aki 3 hónapja kezdett tanulni angyalok segítségével, jó volt? Jól gondoljátok, nem.

Liebhaber Katalin amúgy szívesen összejött volna Alexszel, mert valami kifürkészhetetlen okból meg volt róla győződve, hogy a mentor facér. Puskás Petinek pedig szerinte gyereke lesz, amire a mentor azonnal elsietett telefonálni feleségének, Puskás-Dallos Boginak.

Jött még egy dj, DJ Vallace, produkciójának legjobb része az volt, amikor DJ Papucsot ekézte, aki szerinte nem is lépett fel külföldön. Sokkoló, mi? Micsoda idők, dj dj-nek farkasa.

Vecsei Katalin is pusztító volt, viszont olyan történt, amilyen talán még sosem: a mentorok megváltoztatták a szavazatukat. Komolyan mondom, néha szét kéne ültetni őket.

Az viszont cuki volt, ahogy Erika aggódva a megbotló Katalin után rohant, egyedül a mentorok közül.

Voltak aztán persze 4 igenes produkciók is, mint például Balhés G, Lakatos Szilveszter, vagy a Sávoli lányok. A kedvencem azonban ebből az eresztésből a venezuelai Young Trabajo, aki két éve él Magyarországon, és valami egészen fura fazon, jó értelemben. Oké, a tigriscsíkos ruha talán nem egészen passzol a párducpöttyös búrához, de a stylistok majd megoldják.

Sokan szidják az X-Faktort, sőt, engem is, amiért írok az X-Faktorról. És elismerem, sokszor agysejtpusztító a műsor. Viszont érdemes kibírni a hullámvölgyeket. Aki például eddig végig bírta nézni az adást, az jutalmul láthatta Csuka Mónikát (nem a beatricés Csuka Mónikát, egy másikat), aki tökéletes példája, miért éri meg megrendezni ezeket a műsorokat, és miért öröm írni róluk.

Nem akarok ellenreklámot csinálni, de Mónikának olyan sokszínű a hangja, hogy a Sztárban sztár leszekben volna a helye.

De a meglepetéseknek még nem volt vége! Jött Gazdag Máté beregszászi kőműves, aki első ránézésre hóbortos, picit talán nagy arcú palinak tűnt, de olyat énekelt, hogy még most is keresem az államat. Főleg ahhoz képest, hogy állítólag soha nem foglalkozott énekléssel. Nem szeretem a nagy szavakat, de itt azért most idekívánkozik az őstehetség kifejezés.

És még mindig maradtak meglepetések. Borsos Anna nyitotta a következő továbbjutós szekciót, ebbe is jutott rap, volt bécsi énektanár, de én mégis Beregszászi Zoltánt emelném ki. Adele az egyik legnehezebben énekelhető énekesnő, és hogy épp egy 15 éves fiú énekelje el tökéletesen a Skyfallt, az egészen elképesztő. Kérdés persze, hogy ezen kívül mi van még benne, de hát előtte az élet.

Az RTL Klub helyében csinálnék olyan válogatás műsorokat, ahol csak a rosszakat vágják össze és olyat, amiben a jókat, így sok néző élete könnyebb lenne. Volna külön idősáv azoknak, akik csak a fikázás kedvéért kapcsolják be a készüléket.

Megint jött néhány sértődős kutyaütő, kár is szót vesztegetni rájuk, beszéljünk inkább Kornis Annáról, aki a New York-i Berkley College-ba jár, zeneszerzést és éneklést tanul. Amerikában is vannak persze minimális tehetségű, mesterségesen felfújt sztárok, de azért a Berkley College-ba nem vesznek fel akárkit. Szóval sejthettük, hogy nem lesz ez olyan rossz.

Nem csak Adele-t nehéz énekelni és jól előadni, Whitney Hustonra is igaz ugyanez. Anna ráadásul még csavart is egyet a dolgon: az I Wanna Dance With Somebody akusztikus változatát hozta. Különleges hang, remek ízlés, így tudnám összefoglalni a produkciót.

Mielőtt meghallgatjátok – mert utána már kit érdekelne, mit hadoválok –, hadd mondjam el, hogy véget értek a válogatók, túléltük. Bereményivel élve: „Nem gyilkolt meg, téli kabát, pedig akart, és még sem sikerült.”

Jön a tábor. Rég vártam ennyire a folytatást. Idén szerintem simán van 12 igazi tehetség, nem muszáj „nem énekel olyan jól, de eladható” pótlékokkal feltölteni a mezőnyt.

Nem mondom, hogy nem fogják, csak annyit állítok, nem muszáj. Aztán majd meglátjuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk