KULT
A Rovatból

„Akármilyen szar, sose adjátok fel!” – a Sztárbox legőszintébb mondata hangzott el Schóbert Larától

Kemény női bunyó, hantázó mentalista és technikai KO a Sztárboksz második adásában.


A Sztárbox második adásában DJ Yamina szolgáltatta a – hát, jobb híján mondjuk így – zenét. Nem hallottam még a művésznőről, a nevét meghallva először azt hittem, talán egy békéscsabai DJ-ről van szó, ott van Jamina városrész (más néven Erzsébethely). Utóbb kiderítettem, hogy Győrben született.

Érdekes dilemma ez. Értem én, hogy a fiatal közönséget szeretnék a tévé elé csábítani ezzel, de kérdés, mennyire sikerül.

Ugyanis a 30 év alattiak egész egyszerűen nem kapcsolják be a tévét, minden tartalmat elérnek a neten, de azt sejtem, ott is előbb kattintanak a közösségi médiára és a videómegosztókra, mint az RTL honlapjára.

A három műsorvezető összeöltözött, meg sem kísérlem eltalálni, hogy hívják ezt a kék árnyalatot. Csobot Adél kicsit olyan volt, mint egy cowboy showgirl a Jégvarázs világából, csak a kalap hiányzott.

Ahogy minden szappanoperához illik, elmondták, mi volt az előző részben. Aki esetleg lemaradt róla, a múlt héten igyekeztem összefoglalni, itt.

A Sztárbox azért zavarba ejtő műsor, mert laikusként nehéz megítélni, ténylegesen mekkora a sportértéke. Egy bokszedző ismerősömet megkérdeztem, ő meglehetősen negatívan nyilatkozott róla, de hát az is csak egy vélemény, nem tudtam reprezentatív kutatást végezni. Persze műsorkészítői szempontból ez nem is fontos amíg a népnek tetszik a show.

A hölgyek összecsapása volt az első, ezúttal pehelysúlyban. Pap Dorciról annyit tudtam előzőleg, hogy influenszer és az Exatlon Hungary második helyezettje. Mondjuk ennyi már elég ahhoz, hogy ne akarjak szkanderezni vele. Belepörgettem az Instájába, de így sem vált világossá előttem, hogy pontosan mivel is foglalkozik amúgy. Ez persze nem az ő problémája, habár én sem élem meg annak.

Később Szujó Zoli jóvoltából azért megtudtam róla még pár dolgot: sportos családból származik, nyolc évig komoly szinten röplabdázott, de szertornázott és gumiszalagozott is.

Ha már ott tartunk, hogy ki kit ismert, a Kokó mellett szakértősködő Szépréthy Roliról sem tudom, mi predesztinálja erre a szerepre, de legalább képes elmondani két bővített mondatot, ami manapság már önmagában is kiemel valakit a médiamunkások tengeréből.

A másik női versenyzőről, Schóbert Laráról azért legalább hallottam már ezt-azt, és nem csak híres-hírhedt szülei révén. Emlékszem például, hogy szerepelt az Álarcos énekesben, ráadásul egy iskolába járt a gyerekeimmel. Sőt, most már azt is tudom, hogy hosszú ó-val kell írni a nevét.

Csobot Adél persze meginterjúvolta Schóbert Norbit és Rubint Rékát. Az Update guru elmondta, bár természetesen félti Larát, de látta felkészülni, és bármennyire is nagyszerű sportoló Dorka is, szerinte neki van félnivalója.

Lola, aki maga is ringbe lép majd a későbbiek során, szeme alatt monoklival érkezett, hogy Pap Dorcinak szurkoljon.

A mérkőzést kicsit Dorcit kezdte jobban, de fölénye nem tartott soká. Mindkét hölgy nagy tempót diktált, talán még nem is láthattunk itt női meccsen ilyen ütőerőt.

A harmadik menetre Lara megtáltosodott, és keményen letámadta Dorcit. A negyedik menetben rá is számoltak az influenszerre. Nem okozott meglepetést, hogy a bíró végül Lara kezét emelte magasba annak ellenére, hogy a közönség szavazás alapján a többség korábban Dorcit várta győztesnek.

A mérkőzés után hangzott el Lara szájából a címben is kiemelt idézet, amely úgy vélem, a Sztárbox történetének legőszintébb mondata, ezért megérdemli, hogy még egyszer idézzem:

"Akármilyen szar, sose adjátok fel!"

Köszi, Lara. Falvédőre vele!

Következett Danny Blue és Szecsei Valter összecsapása. A rapper másfél hónapja készül komolyan. Ugyanis akkor lépett vissza a versenytől Pápai Joci egy sérülés miatt.

Danny Blue-nál műmájerebb versenyző aligha szerepelt a Sztárboxban, pedig ilyen szempontból is erős a mezőny. Közölte, hogy az eredmény előre meg van írva, nincs mit tenni, de persze azt nem árulta el, mi is az. Aztán láthattuk, ahogy otthon bokszkesztyűben nézi a tavalyi meccseket és a mérkőzéssel együtt élve illegeti magát. Néha kicsit egyébként felébredt bennem a gyanú, hogy nem

Somogyi Andrist

látom-e, mert a mentalista rendre átcsúszott önmaga paródiájába.

A kisvideójában azt is láthattuk, hogy Danny előre kitalálja, hogyan és hányat üt az edzője az edzésen. Ilyen előkészítés után az ember azt gondolná, ha Danny Blue tényleg az, akinek mondja magát, pontosan előre tudni fogja ellenfele minden mozdulatát, Valternak esélye sem lesz.

Ehhez képest a rapper derekasan megsorozta ellenfelét. Az első három menetet egyértelműen nyerte. Egyedül az utolsót tudta megnyerni Danny Blue, de a fordításhoz ez már édeskevés volt annak ellenére, hogy egyszer rá kellett számolni Szecseire.

Végezetül álljon itt két idézet a magyar Uri Gellertől. Az elsőt a kisvideója végén mondta.

„Én tudom, hogy győzni fogok. Hogyha valamiben eldöntöttem, hogy győzök, akkor győzök. Pont.”

Az elvesztett mérkőzés után ez bírta elhagyni fogai kerítését:

„Igazából, ahogy mondtam, ez meg volt előre írva, úgyhogy én azzal a hittel és tudattal jöttem ide, hogy ne kapjak annyi ütést, és azért kiosszak egy jó párat.”

Ezek szerint eldöntötte, hogy nem fog győzni? Héder Barnának szemmel láthatóan nagyon nehezére esett, hogy ne röhögje körbe.

A két mérkőzés közti szünetben Szujó Zoli Valkusz Milánt faggatta, az X-Faktor újdonsült mentorát, akivel én is beszélgettem nem olyan rég. Milánnak nagyon tetszett a hangulat, de arra nem adott egyértelmű választ, hogy volna-e kedve ringbe szállni.

A férfi nehézsúlyban is egy rappernek szurkolhattunk, a nyelvtörő nevű Lmen Pralának (született Grósz Bence), aki Németh/Kertész Kristóf/Gézával szállt szembe. A rapper egy papírgalacsint küldött ellenfelének Adéllal, Kristóf barátok közt beli anyukája, Magdi néni halálára utalva.

Kristóf keményen készült az összecsapásra, még Orbán Viktorral is összeállt egy fotóra, gondolom azért, hogy gyűjtse a narancsenergiát. Ezen a ponton elfogultságot kell bejelentenem. Németh Kristóf tulajdonképpen „direktorom” olyan értelemben, hogy ő mutatta be Szentendrén a Fórum Színházzal az Aki túsz, aki nem, jövök című vígjátékot, amelyet Ürmös Zsolti barátommal jegyzünk szerzőkként. Így nyilván neki szurkoltam.

Sajnos nem hoztam szerencsét. Talán ez volt a férfi nehézsúly legrövidebb mérkőzése a műsor történetében. Lmen Prala kemény oldalütésekkel sorozta Kristófot, akit elég hamar sikerült megfognia. Olyannyira, hogy a második menet közepén a bíró úgy ítélte, Kristóf egészsége érdekében megszakítja a mérkőzést. Így technikai KO-val a rapper jutott tovább.

A jövő hét még inkább a pasikról fog szólni, mivel nem lesz női mérkőzés. Dóri Béla Varga Viktorral, Veréb Tamás Törőcsik Danival, Pulai Imre Király Petivel száll szembe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Szerető családapa, rejtőzködő szörnyeteg – az Apám, a BTK gyilkos bepillantást enged a gonosz otthonába
A gyilkos, akit mindenki szeretett: a cserkészvezető, gyülekezeti vezető, aki éjjel igazi szörnyeteg volt. Lánya most szembenéz az örökségével. A Netflix legújabb dokumentumfilmje felfedi, milyen életet él az, aki csak utólag jön rá, hogy az apja Amerika egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa.
B.M.; Fotók: youtube.com - szmo.hu
2025. október 13.



Skye Borgman legújabb dokumentumfilmje, Apám, a BTK gyilkos a Netflix jól bevált true crime-formuláját követi, mégis valami egészen másról szól, mint amit elsőre várnánk. A néző nem pusztán egy hírhedt sorozatgyilkos történetét kapja, hanem egy család széthullásának, egy identitásválsággal küzdő nő lelki útjának intim, néhol kényelmetlenül személyes lenyomatát. Borgman rendezése az ismert BTK-gyilkos, Dennis Rader életét és tetteit idézi fel, de csak felszínesen, mert valójában az áldozatok közül egy különlegeset helyez a középpontba: a gyilkos lányát, Kerri Rawson-t.

A film témája eleve hátborzongató. A „BTK” rövidítés a „Bind, Torture, Kill”, azaz „Megkötöz, Megkínoz, Megöl”. Az egyik legrettegettebb név lett az amerikai bűnügyi történelemben.

Rader a hetvenes évektől kezdve Wichita városát tartotta rettegésben, miközben a külvilág számára átlagos, sőt példás polgárnak tűnt: cserkészvezető, felekezeti vezető, lakóközösségi egyesületi ellenőr, szerető családapa. A kettősség döbbenetes és éppen ez a kontraszt teszi a történetet annyira megrázóvá. A rendőrség évtizedeken át képtelen volt kézre keríteni, miközben a gyilkos nyíltan üzengetett nekik az újságokon keresztül, cinikusan játszadozva a hatóságokkal. Aztán a ’80-as évekre hirtelen csak eltűnt, hogy 2004-ben újra felbukkanjon, ám ekkor már a technológia fejlődése, a DNS-vizsgálatok és a számítógépes nyomozás véget vetett rémuralmának. Végül 2005-ben elfogták, és Rader, mindenki megdöbbenésére, azonnal beismerte a gyilkosságokat, rideg részletességgel mesélve el szörnyű tetteit.

Borgman nem a bűncselekmények rekonstrukcióját helyezi előtérbe. A film sokkal inkább a következményekkel foglalkozik: hogyan éli meg egy család, ha egyik pillanatról a másikra rájön, hogy az apa, akit szeretett, egy szadista sorozatgyilkos? Kerri Rawson visszaemlékezései ennek az ellentmondásnak a fájdalmát tárják fel. Ő az, aki szó szerint egész életét újraépíti abból, amit apja öröksége lerombolt. A generációs trauma, amit Kerriék kaptak a gyilkos apjuktól kegyetlen terhet ró az egész családra. A filmben Kerri kendőzetlenül beszél gyerekkoráról, az apjához fűződő kapcsolatáról, arról a pillanatról, amikor megtudta az igazságot, és arról is, hogyan próbálta feldolgozni a feldolgozhatatlant. A fura az egészben, hogy Kerri nyíltan kimondja, hogy elhidegült a családjától, akik egyébként nem kívántak részt venni a projektben, sőt még az arcuk mutatását se vállalták.

Így kicsit furcsa a helyzet, hogy a lány önmagát állítja a központba, miközben testvére és édesanyja véleményét nem hallhatjuk.

Borgman kamerája türelmes, de nem ítélkezik. Mégis, nézőként nehéz nem érezni bizonyos feszültséget Kerri szerepében. Egyrészt mélyen átérezzük a fájdalmát és a traumáját, másrészt viszont zavarba ejtő, hogy immár több dokumentumfilm és interjú is épül az ő történetére és maga is előadóként, tanácsadóként dolgozik olyan áldozatokkal, akik hasonló helyzetbe kerültek. Ez a kettősség, vagyis a "karitatív munka, ami igazából megélhetés is” egy érdekes kérdéskör, mely finoman, de érezhetően végigvonul a filmen. Mintha Borgman is ezzel a dilemmával küzdene: meddig lehet együttérezni valakivel, aki mégis a hírhedt gyilkos révén vált ismertté és ez definiálta az életét.

A film szerkezete klasszikus netflixes ritmusban építkezik: visszaemlékezések, archív felvételek, interjúk és gondosan megkomponált dramatizált jelenetek váltják egymást. Mindez lendületet ad, ugyanakkor néha kizökkenti a nézőt. A narratíva időnként megbicsaklik, mintha a rendező sem tudná eldönteni, krimit, családi drámát vagy pszichológiai portrét szeretne készíteni. Mindez azonban nem csökkenti a téma erejét: Rader kettős élete, a hétköznapiság és a szörnyűség közötti éles kontraszt olyan kérdéseket vet fel, amelyek túlmutatnak egyetlen dokumentumfilm keretein.

Különösen izgalmas, hogy a film új fényt vet az amerikai sorozatgyilkos-mítoszra is.

Magyar szemmel nézve Dennis Rader neve kevéssé ismert, noha az amerikai popkultúrában mély nyomot hagyott. Aki látta a Mindhunter sorozatot, talán emlékszik rá: BTK volt az a rejtélyes figura, aki a sorozat részeinek elején, vagy végén egy-egy rövid jelenetben feltűnt, mint egyfajta árnyék, akit a néző sosem ismerhet meg teljesen. Sőt, a 2018-as kiemelkedően jó és méltatlanul elfeledett The Clovehitch Killer című film is erősen merített Rader történetéből, nem teljesen, de tekinthető adaptációnak is valamennyire. Hogyan élhet együtt egy család a „jó apa” illúziójával, miközben az valójában szörnyeteg.

Borgman tehát nemcsak a sorozatgyilkosságokat dolgozza fel, hanem egy kulturális jelenséget is boncolgat: mi az oka annak, hogy ennyire vonzódunk a gonosz történeteihez? Miért nézzük újra és újra ezeket a filmeket, miközben elborzadunk? A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy a true crime tartalmak biztonságos távolságból engednek bepillantást az emberi természet legsötétebb zugaiba és a Netflix pontosan tudja, hogyan adagolja ezt az élményt. Elképesztő rajongóbázist épített ki magának a valós bűnügyi történeteken alapuló „szórakoztató” zsáner.

Mindezek ellenére az Apám, a BTK gyilkos nem tartozik Borgman legerősebb munkái közé.

A téma megrázó, a történet lebilincselő, mégis hiányzik belőle az a fajta érzelmi vagy stiláris kohézió, ami igazán emlékezetessé tehetné. A film sokkal inkább egy alapos, jól megszerkesztett, de kissé személytelen riport, mintsem egy mélyre hatoló, lélektani tanulmány. Talán épp ez a visszafogottság teszi valamennyire felejthetővé is.

Összességében az Apám, a BTK gyilkos egy megrendítő, de kissé ellentmondásos dokumentumfilm.

Erőssége a témaválasztás és Kerri őszintesége, gyengesége viszont a formanyelv, a rohanás és az érzelmi tompultság. Mégis, ha valaki érdeklődik a true crime műfaj iránt, és kíváncsi arra, hogyan hat a bűn egy család életére generációkon át, ez a film megéri a figyelmet, még akkor is, ha nem hagy maga után katarzist, csak egy kellemetlenül őszinte kérdést: mennyire ismerhetjük valójában azokat, akik köztünk élnek és szeretünk?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kiszáll a külföldi tulajdonos a Szigetből, Gerendai Károly mentheti meg a fesztivált
A jelenlegi tulajdonos a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük megszüntetését kérte. Gerendai mindeközben hajlandónak mutatkozik a világhírű fesztivál hóna alá nyúlni.


Ahogy arról korábban írtunk, Karácsony Gergely főpolgármester hétfő reggel egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője. Mint írta, a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben.

A szervezők valóban azzal a kéréssel fordultak a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyüket közös megegyezéssel szüntessék meg. Ennek okáról azt írták: „A fesztivál külföldi tulajdonosa – annak ellenére, hogy korábban egy hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott – úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon” – írja a Telex.

A döntés hátterében az is szerepet játszik, hogy

„mivel a Fővárosi Közgyűléssel kötött területhasználati megállapodásunk határozott időre szól és a fizetési kötelezettség még jövőre is fennállna, akkor is, ha nem lenne rendezvény, ezért vagyunk kénytelenek a megállapodást ebben a formában felmondani”.

A Sziget ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem a fesztivál történetének lezárása. „Ezen döntéssel párhuzamosan – a hazai menedzsment javaslatára – a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését” – írták.

Az egyeztetések még zajlanak, ezért a szervezők nem kívántak további részleteket elárulni. Közleményükben úgy fogalmaztak: „Mi, a Sziget szervező csapata, őszintén bízunk abban, hogy a fesztivál egy új, független, magyar tulajdonosi háttérrel az eddigieknél is sikeresebb lehetne, hiszen a változás egyszerre nyújt lehetőséget a fejlődésre és a megújulásra, valamint a Sziget klasszikus értékeinek és szellemiségének az újbóli megerősítésére.”

Azt is remélik, hogy számíthatnak a közönség támogatására, a „szakmai partnereikkel ápolt kiváló kapcsolatukra”, valamint a „Főváros megértő együttműködésére is”. Hozzátették: „Hiszünk benne, hogy a Sziget léte nemcsak az abban közvetlenül érdekelteknek, hanem az egész ország számára fontos, közös ügy.”

A Sziget Zrt. tulajdonosai a hazai menedzsment javaslatára keresték meg újra Gerendai Károlyt, aki 2022-ben szállt ki a fesztivál életéből. A Sziget-iroda közölte: „Mivel az egyeztetések jelenleg is folynak a felek között, ezzel kapcsolatban még nem áll módunkban további információkat megosztani.”

Gerendai Károly sem kívánt részleteket megosztani, amíg nincs konkrét megállapodás, de a Forbesnak annyit elárult:

„Bár nemrég még nagyon nem így képzeltem el az elkövetkező éveimet, de a jelen helyzetben határozott célom megoldást találni a Sziget létének hosszú távú biztosítására.”

Az egykori főszervező az elmúlt években főként a Costes csoporthoz tartozó gasztronómiai vállalkozásaira koncentrált, szabadidejének jelentős részét pedig utazással töltötte. Most abban bízik, hogy akár már októberben létrejöhet egy olyan új tulajdonosi struktúra, ami szakmailag és pénzügyileg is biztosíthatja a fesztivál jövőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: