A kukákba dobott palackok gyűjtögetése bizony szabálysértésnek minősül, és az intézkedő rendőr helyszíni bírságot szabhat ki érte – írja a Dívány. A büntetés összege 6500 forinttól akár 65 000 forintig is terjedhet, ha pedig valaki hat hónapon belül újra megteszi, akkor 90 000 forintra is rúghat.
Ennek oka, hogy a szemetesbe dobott palackok és alumíniumdobozok a törvény szerint települési hulladéknak számítanak, tehát nem gazdátlan tárgyak, amiket bárki szabadon összeszedhet és visszaválthat.
„A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék a hulladéktermelő (akinek tevékenységeiből hulladék képződik) tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül. Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül”
– összegezte az Országos Rendőr-Főkapitányság a lap számára.
„Ennek megfelelően amennyiben a hulladékot a gyűjtőedényből az arra nem jogosult személy eltávolítja, úgy cselekménye alkalmas a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tulajdon elleni szabálysértés elkövetésére, melynek okán feljelentés alapján az eljárás alá vont személlyel szemben szabálysértési előkészítő eljárás indul”
– áll az ORFK válaszában.
A kukákba dobott palackok gyűjtögetése bizony szabálysértésnek minősül, és az intézkedő rendőr helyszíni bírságot szabhat ki érte – írja a Dívány. A büntetés összege 6500 forinttól akár 65 000 forintig is terjedhet, ha pedig valaki hat hónapon belül újra megteszi, akkor 90 000 forintra is rúghat.
Ennek oka, hogy a szemetesbe dobott palackok és alumíniumdobozok a törvény szerint települési hulladéknak számítanak, tehát nem gazdátlan tárgyak, amiket bárki szabadon összeszedhet és visszaválthat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan fordulat a drónháborúban: már az Egyesült Államok is Zelenszkijtől kér segítséget Irán ellen
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-posztban jelentette be, hogy 11 ország fordult hozzájuk segítségért. Az ukrán hadsereg az oroszok által használt iráni Sahed drónok elleni tapasztalatát oszthatja meg.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
„Ukrajnának egyértelműen az a fontos, hogy az iráni rezsimnek semmilyen adu ne legyen a kezében azokkal szemben, akik életeket védenek”
Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.
Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán nagy bejelentést tett: Ma éjféltől védett árat vezetünk be a benzinkutakon a benzin és a gázolaj esetében is
A miniszterelnök bejelentette, hogy az olajár emelkedése miatt maximálják a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát, vagyis jön az újabb árstop. Az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást. Mutatjuk a részleteket.
Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért
A kormány azt a döntést hozta, hogy a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, vagyis árstopot hirdet. A benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj 615 forint.
Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.
A miniszterelnök kifejtette, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást.
Az intézkedés órákkal azután jött, hogy kiszivárgott, hogy a Mol jelentősen megemelné a benzin árát.
Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért
A kormány azt a döntést hozta, hogy a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, vagyis árstopot hirdet. A benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj 615 forint.
Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kínos jelenet a parlamentben: diákok egy csoportja látványosan kivonult az államtitkár beszéde alatt, egyikük be is szólt neki
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes a rezsicsökkentésről szólt a karzaton ülő fiatalokhoz. A kivonulást az üléselnök azzal magyarázta, hogy a diákoknak lejárt az idejük.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.
Az államtitkár ezután arról beszélt, miért fontos a kormánynak a rezsivédelem, felidézve, hogy „2006-ban a harmadával emelték a rezsiárakat". Figyelmeztetett, hogy „ha fennmarad az ellenzék akarata, és ezt a politikát valósítja meg egy következő kormány”, az az orosz energiahordozók kiiktatásához és a rezsicsökkentés végéhez vezetne. Záró gondolatait, miszerint a rezsivédelem „a fiataloknak is ugyanakkora érték, mint az idősebb generációnak”, a diákok már nem hallották, mert közben látványosan távoztak a karzatról.
A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.
A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a benzinárstopról: Ez nem védelem, hanem állami nyerészkedés, ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat
A TISZA elnöke szerint a miniszterelnök egy hétig nem tett semmit, csak most lépett. Szerinte az adócsökkentés lett volna az igazi segítség, nem a mostani beavatkozás.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
„Orbán Viktor kormánya továbbra is a legmagasabb áfával terheli a benzint és a gázolajat. Ma 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben” – írta a politikus. Magyar Péter posztját azzal zárta, hogy „ez nem védett ár, hanem továbbra is állami nyerészkedés. Ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat. Ebben az esetben 50-100 forinttal olcsóbb lehetne az üzemanyag.”
A kormány hétfőn délután jelentette be, hogy „védett árat” vezet be az üzemanyagokra. Ennek értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig 615 forint lehet a magyar rendszámos járművek számára. A lépést a nemzetközi olajár-emelkedéssel indokolták, és a 2021 végén alkalmazott üzemanyag-árstophoz hasonló rendkívüli piaci beavatkozásként írták le.
Ennek előzménye, hogy 2024 tavaszán a nemzetgazdasági miniszter „önkéntes” igazodásra szólította fel a hazai forgalmazókat a regionális átlagárhoz. A KSH akkori, az EU Weekly Oil Bulletin adataira hivatkozó közlése szerint 2024 áprilisában a magyar átlagár a környező országok átlaga felett volt: a 95-ös benzinért 648 forintot kértek a hazai kutakon, míg a régiós átlag 623 forint volt, a dízel esetében pedig 649 forint állt szemben a 622 forintos átlaggal.
Az üzemanyagok végső árában jelentős tétel a közteher. Magyarországon a 27 százalékos általános forgalmi adó uniós rekordernek számít, 2024. január 1-jén pedig literenként 32,55 forinttal nőtt a benzin és a gázolaj jövedéki adója. Ezt január 15-én egy második lépcső követte, ami a kutakon nagyjából további 21 forintos drágulásként jelent meg. A kormány 2025-re inflációkövető valorizációt is előirányzott.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
