A szociáldemokrata jelölt nyerte meg a német kancellárjelöltek első televíziós vitáját
A megkérdezett 2500 néző 36 százaléka Olaf Scholzot, az SPD jelöltjét nevezte meg győztesként. 30 százalék Annalena Baerbockot, a Zöldek jelöltjét, 25 százalék Armin Laschetet, a CDU aspiránsát tartotta a legjobbnak.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje, Olaf Scholz szerepelt a legjobban a német kancellárjelöltek első televíziós vitáján a vasárnap este sugárzott műsor után közölt első felmérés szerint.
A Forsa közvélemény-kutató társaság felmérésben megkérdezett 2500 néző 36 százaléka az SPD jelöltjét nevezte meg arra a kérdésre, hogy ki nyerte a vitát.
A második Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje 30 százalékkal. A harmadik - egyben utolsó - Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje 25 százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy ki volt a leginkább rokonszenves, 38 százalék Olaf Scholz-ot, 37 százalék Annalena Baerbockot, 22 százalék Armin Laschetet nevezte meg.
A jelöltek terveit, ígéreteit tekintve a felmérés adataiban mutatkozó jelentős különbségekhez képest kisebbek voltak az eltérések. A három legnagyobb német politikai erő kormányfőjelöltje a legtöbb kérdésben hasonló elképzeléseket ismertetett.
Számos kérdésben egyáltalán nem volt különbség, így például Annalena Baerbock éppen az SPD programjában szereplő 12 eurót jelölte meg a - jelenleg 9,60 eurós - óránkénti bruttó minimálbér kívánatos összegének.
A vitán az afganisztáni helyzet, a koronavírus-járvány, a klímaváltozás és a gazdaság volt a legfőbb téma. Az Európai Unióról szinte egy mondat sem hangzott el.
Az afganisztáni tálib fordulattal kapcsolatban mindhárom jelölt állást foglalt Németország biztonságpolitikai szerepének erősítése mellett. A koronavírus-járvány elleni védekezés ügyében ugyancsak mindhárman kiemelték, hogy az alapvető fertőzéshigiéniai óvintézkedéseket - közösségi maszkviselés, távolságtartás - egyelőre nem szabad kivezetni, újabb országos járványügyi zárlatot pedig nem kell bevezetni.
Az éghajlatvédelmet is egyformán a legfontosabb ügyek közé sorolták, de ezen a területen mutatkoztak felfogásbeli különbségek. Abban egyetértettek, hogy mielőbb ki kell alakítani a klímavédelmi szempontból semleges működésmódot a többi között az iparban, az energiaszektorban és a közlekedésben, de míg az SPD és a CDU/CSU jelöltje a támogatásra és az ösztönzésre helyezte a hangsúlyt, a Zöldek jelöltje nélkülözhetetlennek nevezte a tiltás eszközét, például a hagyományos meghajtású autók gyártásának leállítását 2030-tól.
Alapvetően eltérő nézeteket ezen kívül az adórendszerrel kapcsolatban fejtettek ki. Armin Laschet hangsúlyozta, hogy a lakosság és a vállalatok terheinek csökkentésére összpontosító CDU/CSU-s politikával szemben a szociáldemokraták és a Zöldek a járvány okozta válságból kilábaló gazdaságnak káros, "egyértelműen ostoba" módon adóemeléseket hajtanának végre.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje, Olaf Scholz szerepelt a legjobban a német kancellárjelöltek első televíziós vitáján a vasárnap este sugárzott műsor után közölt első felmérés szerint.
A Forsa közvélemény-kutató társaság felmérésben megkérdezett 2500 néző 36 százaléka az SPD jelöltjét nevezte meg arra a kérdésre, hogy ki nyerte a vitát.
A második Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje 30 százalékkal. A harmadik - egyben utolsó - Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje 25 százalékkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.
Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.
Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.
Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.
Egy kerítésre menekült a vaddisznók elől a Telex igazgatóságának elnöke Budapesten, a Hegyvidéken - számolt be róla az RTL Híradó. Kárpáti Márton azt mondja, a János kórháznál biciklivel tartott hazafelé, amikor az egyik állat megindult feléjük.
„Láttam, hogy mellettem ezen a füves területen egy elég nagy csoport vaddisznó vágtat, elég nagy sebességgel robogtak. Nem nagyon foglalkoztam velük, mert biciklivel voltam”
- mesélte Kárpáti, aki ezután meglátott egy lányt, akinek fülhallgató volt a fején. Figyelmeztette a veszélyre.
„Az egyik anyadisznó jött utánunk, meg így szemmel tartott minket. Amikor el akartam indulni a biciklivel, akkor is morgott, meg indult felénk, látszott, hogy szemmel tart, úgyhogy felálltunk egy kerítés kőtalpazatára vagy alapjára, hogyha ott esetleg közelebb jönne a vaddisznó, akkor biztonságban legyünk”
- tette hozzá.
Végül öt-tíz perc múlva jöttek le. Kárpáti azt mondta, nem félelemből, inkább elővigyázatosságból kerestek menedéket.
A tizenkettedik kerületiek hónapok óta panaszkodnak, hogy az állatok minden korábbinál jobban birtokba vették a közterületeket. Fekete Orsolya kutyapárti képviselő korában azt mondta a Híradónak, nem szeretnének lövöldözni a kerületben, ezért inkább csapdákat állítottak fel. Ennek szerinte 4-6 hónapon belül lesz hatása. A csapdába csalt vaddisznókat elszállítják és elaltatják.
Egy kerítésre menekült a vaddisznók elől a Telex igazgatóságának elnöke Budapesten, a Hegyvidéken - számolt be róla az RTL Híradó. Kárpáti Márton azt mondja, a János kórháznál biciklivel tartott hazafelé, amikor az egyik állat megindult feléjük.
„Láttam, hogy mellettem ezen a füves területen egy elég nagy csoport vaddisznó vágtat, elég nagy sebességgel robogtak. Nem nagyon foglalkoztam velük, mert biciklivel voltam”
- mesélte Kárpáti, aki ezután meglátott egy lányt, akinek fülhallgató volt a fején. Figyelmeztette a veszélyre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.
„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”
– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.
Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.
A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.
A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.
Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.
Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.
Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.
Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.
„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Otthon Start Hitel bejelentése óta több mint 3%-kal drágultak a budapesti ingatlanok, derült ki a legnagyobb ingatlanos portál elemzéséből, amelyről az RTL Híradó számolt be.
Az év első felében az állampapír kötvények csökkenő hozama miatt indult roham a lakáspiacon és a megnövekedett kereslet hajtotta fel az árakat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján
idén az első negyedévben a fővárosi négyzetméterár 24%-kal drágult az egy évvel korábbihoz képest.
Júliusban jelentette be a kormány, hogy államilag támogatott hitelprogramot indítanak.
Gulyás Gergely szerint a 3%-os Otthon Start hitel nem okoz majd jelentős drágulást. „Az ingatlan piacon az árak amúgy is nőnek és az biztos, hogy olyan mértékben nem fognak nőni, mint amilyen segítséget ez jelent” - fogalmazott a miniszter.
Az ingatlan.com elemzője viszont máshogy számolt: szerinte július óta jelentősen nőtt az eladó lakások és házak iránti kereslet és ezáltal az árak is felmentek.
„Budapesten volt a legnagyobb a drágulás tempója, itt 3,6%-al emelkedtek az eladó lakások és házak árai az elmúlt kicsit több, mint másfél hónapban. Minél kisebb egy település, annál kisebb a drágulás üteme”
- fogalmazott Balogh László.
Az elemzők szerint szeptembertől, vagyis a hitel igénylésének kezdetétől még nagyobb árrobbanás várható.
A bank360 kiszámolta, mekkora az a drágulás, aminél már nem éri majd meg felvenni az államilag támogatott hitelt.
„Hogyha bekövetkezne ez a 35-40%-os áremelkedés, akkor az egymilliós négyzetméterártól indulva akkor már nagyjából ugyanott lenne a piaci hitel törlesztőrészlete, mint az Otthon Start Hitel törlesztőrészlete”
- mondta Vrazsovits Rita.
Július óta a legnagyobb mértékben a budapesti panelok ára emelkedett.
Az Otthon Start Hitel bejelentése óta több mint 3%-kal drágultak a budapesti ingatlanok, derült ki a legnagyobb ingatlanos portál elemzéséből, amelyről az RTL Híradó számolt be.
Az év első felében az állampapír kötvények csökkenő hozama miatt indult roham a lakáspiacon és a megnövekedett kereslet hajtotta fel az árakat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
