KULT
A Rovatból

A neonáci, a gladiátor, a skizofrén, a zaklató - A 60 éves Russell Crowe 10 legjobb alakítása

Az ezredforduló egyik legnagyobb sztárja volt, kasszasikerek, Oscar-díj, csodás filmek. Majd jöttek a sablonszerepek, a magánéleti zűrök, az elhízás. Russell Crowe nem tűnt el, csak átalakult. Íme a 10 kedvenc alakításunk a szülinapos sztártól!


Romper Stomper (1992)

Az ausztrál film, amivel Russell Crowe feltette magát a filmes térképre. Pontosabban Geoffrey Wright rendező, aki későbbi filmjeivel Ben Mendelsohn és Brittany Murphy karrierjét is elindította. A Romper Stomper középpontjában egy neonáci skinhead mozgalom áll, amely Melbourne külvárosi munkásnegyedében, a kékgallérosok körében alakult ki. Hando (Crowe) egy különösen pszichopata fiatalember, aki talál egy bandát, amely ugyanazokat az idegengyűlölő nézeteket vallja, mint ő maga. Miközben ez a kis közösség megpróbálja anyagilag támogatni egymást, és együtt élni, Hando dühkitörései hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyulnak, és gyakorlatilag tönkreteszik a stabilitás minden esélyét. Crowe a gyűlölet ciklikus természetét mutatja be, ahogyan Hando elvakul saját állatias természete miatt, és ennek következtében mindent elveszít.

Szigorúan bizalmas (1997)

Ebben a 9 Oscar-díjra jelölt filmben Crowe alakította Wendell "Bud" White-ot, az erőszakos Los Angeles-i nyomozót, aki bosszút akar állni a testület korrupt tisztjei ellen. És bár nagy sikert aratott a film, s Crowe-t is megismertette Hollywooddal, nem sokon múlt, hogy majdnem kitették a szűrét. „Néhány nappal a próbák után a stúdió már nem fizette a szállodai számlát, és a bérautómat sem. Nem akarták, hogy én játsszam ezt a szerepet. Azt hiszem, Sean Pennt akarták” – nyilatkozta, majd hozzátette, nem tántorították el a stúdió próbálkozásai, és nem adott rá okot, hogy kirúgják, így végül feladták. És milyen jól tették! A film, amely James Ellroy 1990-es, azonos című regényén alapul, egy gyilkosságsorozat nyomozását követi nyomon az 1950-es évek Los Angelesében, Crowe mellett pedig Kevin Spacey, David Strathairn, Kim Basinger, Danny DeVito és James Cromwell is feltűnt benne.

A bennfentes (1999)

A Szigorúan bizalmas után figyelt fel Crowe-ra Michael Mann rendező (Az utolsó mohikán, Szemtől szemben), aki megtette őt új filmje, A bennfentes főszereplőjének Al Pacino mellett. Noha egy teljesen más karaktert alakított, mint a Szigorúan bizalmasban: Jeffrey Wigand irodista volt, tudós és informátor, aki a cigarettagyárakat rossz helyzetbe hozó dokumentumokat szivárogtatott ki egy tévés újságírónak. A szerephez Crowe állítólag 35 kilót szedett fel, s bár még csak 34 éves volt az 1998-as forgatáskor, egy őszülő parókával és az öregítő sminkkel jóval idősebbnek tűntették fel. E szerepéért pedig 2000-ben megkapta első Oscar-jelölését, korábbi szereplőtársa, Kevin Spacey azonban elvitte előle a szobrot (az Amerikai szépségért).

Gladiátor (2000)

2000 minden szempontból az áttörés éve volt a színész számára, hiszen A bennfentes forgatása után Crowe Angliába, Marokkóba és Máltára utazott, hogy leforgassa Ridley Scott Gladiátorját a DreamWorksnek. Vagyis már ekkor rábíztak egy 100 millió dolláros költségvetésű filmet, amelynek a forgatás kezdetekor még alig volt forgatókönyve. Színészünknek igen gyorsan meg kellett hát szabadulnia Jeffrey Wigand felesleges kilóitól, ráadásul kénytelen volt menet közben kitalálni a karakterét, sőt a párbeszédei nagy részét is. Még az "Erő és becsület", Maximus mottója is Crowe-tól származik, ez volt ugyanis a sydney-i gimnáziumának latin jelmondata. A kezdeti káosz azonban sikerbe fordult, hiszen a Gladiátor 465 millió dollárt kasszírozott világszerte a mozikban, megkapta a legjobb film Oscar-díját 2001-ben, Russell Crowe pedig megkapta érte első és eddig egyetlen Oscarját a legjobb férfi főszereplők közt.

Egy csodálatos elme (2001)

Mesterhármas! Russell Crowe egyértelműen az ezredforduló idején volt a karrierje csúcsán, hiszen három egymás utáni évben jelölték Oscar-díjra (ez pedig csak olyan nagyságoknak sikerült korábban, mint pl. Bette Davis, Marlon Brando, Elizabeth Taylor, Al Pacino, Spencer Tracy, Glenn Close, Jack Nicholson vagy Meryl Streep) olyan filmekben, amelyeket szintén nomináltak a legjobb film kategóriájában. Sőt, kettő közülük nyert is. A Gladiátor után ugyanis az Egy csodálatos elme is győzedelmeskedni tudott, Crowe pedig ezúttal a Colosseumot lecserélte egy egyetemi campusra, és egy pillanat alatt átvedlett a játékelméletet kidolgozó, Nobel-díjas és skizofrén tudóssá, John Nash-sé. Fantasztikus alakítást mutatott be ismét egy merőben más karakterként, újabb Oscar azonban nem lett belőle, mivel végül Denzel Washingtonnál landolt a szobor a Kiképzésért.

Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (2003)

A sikersorozat nem állt le, Crowe közvetlenül az Egy csodálatos elme után bólintott rá Peter Weir (Holt költök társasága, Truman Show) hajózós történelmi kalandjára, amely, bár a mozikban nem teljesített úgy, ahogy várták, vagy szerették volna, ez a film is ott díszelgett a legjobb film Oscar-kategóriájának jelöltlistáján 2004-ben. Crowe pedig ezúttal hosszú szőke tincsekkel és bő fehér ingben vezette a HMS Surprise nevű hajó legénység a napóleoni háborúk idején egy francia hadihajó ellen. Akció, dráma, zendülés, volt itt minden, Crowe-nak meg sikerült egy klasszikusabb hollywoodi szerepben is megmutatnia, hogy milyen széles a színészi eszköztára.

A remény bajnoka (2005)

Ron Howard méltánytalanul keveset emlegetett filmjében a színész Jim Braddockot, a kiöregedett és elszegényedett bokszolót alakítja, aki visszatér a ringbe egy utolsó, mindent eldöntő nagy meccs erejéig. Crowe bevallotta, hogy ez a szerepe volt számára a legnehezebb a karrierje során, hiszen egy igazi bokszolóvá kellett válnia. A kitartása és fegyelme azonban meghozta gyümölcsét: a kész felvételeken ugyanis nem lehetett megkülönböztetni őt egy kaszkadőrtől. Nemcsak úgy nézett ki, mint egy igazi bokszoló, nyugodtan mondhatjuk, hogy azzá vált. A hitelessége mellett pedig egy rendkívül érzékeny alakítást is bemutatott az újra felálló egykori bunyósként.

Börtönvonat Yumába (2007)

Crowe-nak, akármilyen rossz is volt a híre magánemberként (erőszakos dühkitöréseiről írtak egy időben folyamatosan a bulvárlapok), negatív karaktert valamiért nem igazán bízott rá Hollywood (a Romper Stomper még ugye ausztrál volt). A feddhetetlen hősies szerepek után azonban megkapta a vadnyugati bűnöző, Ben Wade figuráját az 1957-es Ben Wade és a farmer James Mangold-féle remek remake-jében, Christian Bale partnereként. És igen, azért az kétségtelen, hogy Crowe még így is szimpatikussá tudta tenni valamennyire a karaktert, de talán épp ezért volt a játéka parádés. Együttérzünk egy gyilkos bandavezérrel? Bizony, Bale karaktere mellett ez nekünk sem esett nehezünkre.

Rendes fickók (2016)

Volt még egy műfaj, amely nem volt jellemző Crowe amúgy igen széles addigi zsánerskáláján: a vígjáték. Pedig Shane Black (Durr, durr és csók, Vasember 3) filmjéből kiderült, hogy Ryan Gosling mellett ő is nagyon érzi a humort, s ők ketten egy emlékezetes és csodás párost alkottak. Ez a film pedig, bár nem szerepelt valami jól a kasszáknál, jókor jött, mivel Crowe karrierje akkoriban kezdett megfenekleni. Ekkor már túl volt az első rendezésén, az Akihez beszél a földön, ami ugyan nem volt rossz, a Noé, a Téli mese és a Megtört város azonban nem kaptak túl jó kritikákat. A Rendes fickókkal viszont Crowe megmutatta, hogy van még benne kraft, és akár új vizekre is tud evezni. Tavalyi hír, hogy talán folytatást kap a film, mi reménykedünk benne.

A legharsányabb hang (2019)

A végére pedig egy sorozat. Russell Crowe ugyanis élete egyik legjobb alakítását mutatta be Tom McCarthy és Alex Metcalf miniszériájában, amely Roger Ailes történetét meséli el, aki a Fox Newst a történelem egyik legerősebb és legbefolyásosabb médiahálózatává tette. A film bemutatja, ahogy Ailes a modern amerikai konzervativizmus egyik legjelentősebb alakjává válik, visszatekintéssel a 9/11-es támadásokra, a 2008-as és a 2016-os amerikai elnökválasztásra, valamint arra a számos szexuális zaklatási vádra, amelyek véget vetettek a karrierjének. Crowe pedig méretes maszkja alatt is kiválóan formálta meg az egyáltalán nem szimpatikus tévémogult, ezen újabb negatív szerepe pedig meghozta számára 2020-ban a Golden Globe-díjat. Lehet, hogy maradnia kéne a sorozatoknál?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk