A legdrágább ingatlan 765 millió forint, a legolcsóbb 350 ezer forint volt az idén
Országosan az adásvételek majdnem 3 százalékánál a négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot, de a fővárosban ez az arány már 10 százalék felett volt.
Magyarországon az idén a legdrágább ingatlan egy, a főváros XII. kerületében lévő, 2 ezer négyzetméteres telken fekvő 800 négyzetméteres 10 szobás luxuskategóriás családi ház volt, amelyet 765 millió forintért vásároltak meg, míg a legolcsóbb egy sarkadkeresztúri családi ház, amely 350 ezer forintért cserélt gazdát - közölte az ingatlan.com.
A Duna House tranzakciós adatai alapján az idén 700 millió forintért került új tulajdonoshoz a legdrágább ingatlan, a skála másik végén a kistelepüléseken található felújítandó vályogházak szerepeltek, 1-3 millió forintos értékben.
Az ingatlanok 2 százalékáért fizettek az új tulajdonosok 100 millió forint feletti összeget, míg 36 százalékukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni. Országosan az adásvételek majdnem 3 százalékánál a négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot, de a fővárosban ez az arány már 10 százalék felett volt
- közölte a Duna House.
A legnagyobb alapterülettel egy 960 négyzetméteres, gyenesdiási panzió szerepelt a cég adatbázisában, míg a legkisebb címet egy 9 négyzetméteres, angyalföldi minigarzon nyerte el. A cég adatai szerint az ország minden részén átlagosan 2,5-5 hónapot kellett várni egy-egy tranzakció zárásához, ám az ingatlanok csaknem 4 százalékára már egy héten belül megtalálták a vevőt.
Az ingatlan.comnál a legdrágább, 765 millió forintért elkelt családi házzal szemben a legolcsóbb eladott ingatlan Békés megyében van: Sarkadkeresztúron egy 1+1 szobás 60 négyzetméteres ház és 780 négyzetméteres telek 350 ezer forintos áron került új tulajdonoshoz.
Az idén eladott ingatlanok közül a fővárosban a legkisebb egy Dohány utcai, mindössze 7 négyzetméteres, 5,5 millió forintos lakás volt, amely egy hónap alatt elkelt. A 10 négyzetméternél kisebb minilakások közül a legtöbbet, 17,9 millió forintot egy, a budai Várban található 9 négyzetméteres garzonért adtak.
Az ingatlan.com adatbázisa szerint az idén egy Budaörsön található 5+1 félszobás családi házat adtak el rekordgyorsasággal, kevesebb mint 16 óra alatt, 165 millió forintért. Vidéken pedig csaknem egy nap alatt kelt el a Heves megyei Szihalomban található 1000 négyzetméteres telken fekvő felújítandó, egyszobás 60 négyzetméteres ház 1,5 millió forintért.
Magyarországon az idén a legdrágább ingatlan egy, a főváros XII. kerületében lévő, 2 ezer négyzetméteres telken fekvő 800 négyzetméteres 10 szobás luxuskategóriás családi ház volt, amelyet 765 millió forintért vásároltak meg, míg a legolcsóbb egy sarkadkeresztúri családi ház, amely 350 ezer forintért cserélt gazdát - közölte az ingatlan.com.
A Duna House tranzakciós adatai alapján az idén 700 millió forintért került új tulajdonoshoz a legdrágább ingatlan, a skála másik végén a kistelepüléseken található felújítandó vályogházak szerepeltek, 1-3 millió forintos értékben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris feszült az átadás a Honvédelmi Minisztériumban: Ruszin-Szendi kemény elszámoltatást ígér
A Tisza-kormány leendő honvédelmi minisztere azt közölte, Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi tárcavezető nem személyesen, hanem egy államtitkáron keresztül intézi vele a tájékoztatást. A miniszterjelölt szerint a helyzet ellenére a szakmai delegáltak már megkezdték a munkát a minisztériumban.
Megkezdődtek az átadás-átvételi feladatok a Honvédelmi Minisztériumban – tájékoztatott Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltje Facebook-oldalán. Mint írta, a szakmai delegáltak már a minisztériumban dolgoznak, ugyanakkor állítása szerint a jelenlegi tárcavezető, Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindeddig nem kereste meg őt személyesen.
„A jelenlegi honvédelmi miniszter azonban mindeddig nem keresett meg engem, hogy tájékoztasson a minisztérium valós helyzetéről. Erre a feladatra a Közigazgatási államtitkárt jelölte ki.”
Ruszin-Szendi szerint pedig lenne miről beszélni – több ügy rövid időn belüli kivizsgálását ígérte. Listáján szerepel a minisztérium költségvetésének helyzete, az állami hadiipari cégek körüli mozgások, valamint több folyamatban lévő fegyelmi eljárás is.
Ezek között említette az újdörögdi kézigránát-baleset körülményeit, a „papíron létező” tartalékosok utáni kifizetéseket, a kecskeméti laktanyában eltűnt repülőalkatrészeket, valamint a Sárkányok Kabul felett című filmforgatás alatt eltűnt két haditechnikai eszközt. Azt is jelezte, hogy vizsgálni fogják, „hogyan lettek milliárdokból plakátok és imázs filmek”.
Ígérete szerint ezek a kérdések nem maradnak a levegőben, és ahol szükséges, a felelősségre vonás sem marad el.
Ruszin-Szendi a programja legfontosabb elemének az állomány moráljának visszaállítását nevezte. Már a miniszterjelölti bejelentése után egyenesen a katonáknak üzent, azt ígérve, hogy a középpontba az embert helyezi. Ezt a gondolatot erősítette meg mostani posztja végén is:
„Egy hadsereget nem plakátok tartanak egyben, hanem a benne szolgáló katonák hite és tartása. És ezt a hitet vissza fogjuk adni nekik.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter és a tárca korábban többször is reagált a honvédséget érő kritikákra. A miniszter következetesen védte a haderőfejlesztési programot és a katonai vezetésben végrehajtott „fiatalítást”. A kecskeméti lopás ügyében a kormányzati kommunikáció azt hangsúlyozta, hogy hadrendből kivont, működésképtelen MiG–29-esek használhatatlan alkatrészei tűntek el. A honvédségi vizsgálati megállapítások szerint pedig az újdörögdi kézigránát-balesetnél a gránátsorozatnál nem találtak rendellenességet vagy hibás működést.
Megkezdődtek az átadás-átvételi feladatok a Honvédelmi Minisztériumban – tájékoztatott Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltje Facebook-oldalán. Mint írta, a szakmai delegáltak már a minisztériumban dolgoznak, ugyanakkor állítása szerint a jelenlegi tárcavezető, Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindeddig nem kereste meg őt személyesen.
„A jelenlegi honvédelmi miniszter azonban mindeddig nem keresett meg engem, hogy tájékoztasson a minisztérium valós helyzetéről. Erre a feladatra a Közigazgatási államtitkárt jelölte ki.”
Ruszin-Szendi szerint pedig lenne miről beszélni – több ügy rövid időn belüli kivizsgálását ígérte. Listáján szerepel a minisztérium költségvetésének helyzete, az állami hadiipari cégek körüli mozgások, valamint több folyamatban lévő fegyelmi eljárás is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szécsi Zoltán, az új fideszes képviselő: Orbán Viktor nélkül nem lehet értelmes megújulás
A Fidesz-frakcióba frissen beülő olimpiai bajnok a párt választási veresége ellenére is úgy látja, a siker garanciája továbbra is Orbán Viktor. A sportolóból lett politikus elárulta, számára nem volt meglepés, hogy megkeresték a frakció átalakítása miatt.
A Fidesz listájának 211. helyéről a frakcióig jutott Szécsi Zoltán, aki a parlament egyik új arca lesz a korábbi kormánypárt színeiben. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a választási vereség után is Orbán Viktorban látja a siker garanciáját, még úgy is, hogy a leköszönő miniszterelnök nem ül be az Országgyűlésbe.
Szécsi vasárnap fogadta el a felkérést, hogy a visszalépő politikusok helyén mandátumot szerezzen. Döntését azzal indokolta, hogy egy politikai közösséghez való tartozás nem a győzelemtől vagy a vereségtől függ.
„Az értékválasztás nem attól függ, hogy nyersz vagy sem”
Szécsi bejutása annak a radikális átalakításnak a következménye, amely a Fidesz–KDNP választási veresége után kezdődött. Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, hogy a párt és a jobboldali közösség újjászervezésére koncentrálhasson. Ezt követően összesen 25-en jelezték, hogy nem ülnek be a parlamentbe, köztük olyan meghatározó politikusok, mint Kövér László, Kósa Lajos és Rogán Antal.
A kisebbik koalíciós partnernél is hasonló folyamat zajlott: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és több vezetőtársa sem vette fel a mandátumát.
Szécsi Zoltán az előző ciklusokban nem politizált aktívan, de az idei kampányban egyre közelebb került a Fideszhez. A 220 hektáros gazdaságot működtető egykori sportoló belépett a Gazdák Digitális Polgári Körébe, és március 15-én Orbán Viktor mögött ült a Kossuth téri rendezvényen.
Bár a Fidesz–KDNP országos listáján csak a 211., szimbolikusnak tűnő helyet kapta, a tömeges visszalépések miatt végül mandátumhoz jutott. Azt mondta, már Orbán Viktor Patrióta-interjúja után „volt egy sejtése”, hogy a frakció átalakítása miatt megkeresik. Hozzátette, a politikai irányultsága korábban is ismert volt, ezért nem érte meglepetésként a felkérés.
„A gondolati világom ismert volt, ezért nem volt meglepetés, hogy felkértek a kampányban való szereplésre, és akkor is igent mondtam, amikor szóltak, hogy felteszik a nevemet a listára, ez pedig a választás óta sem változott.”
Szécsi szerint a döntésében az is közrejátszott, hogy a Fideszen a megújulás szándékát látja. Elismerte a vereség súlyát, és utalt a választói kritikára is.
„Azt mindenki sejti, hogy mik voltak azok a hibák, amelyekre 3,3 millió választó mondta azt, hogy semmi esetre sem kérjük. Ellenzékben azonban nem lehet elkövetni ugyanazokat a hibákat” – vélekedett.
Úgy véli, „Orbán Viktor nélkül nem lehet értelmes megújulás”.
„Ha ő ott van, akkor az garancia, hogy a párt továbbra is kormányzati feladatra készül, és akkor van garancia és a hit, hogy ez jó lesz”
– fogalmazott Szécsi Zoltán.
A Fidesz hétfőn jelentette be a frakció névsorát, kedden pedig választmányi ülést tartott, miközben Orbán Viktor a parlamenten kívülről vesz részt a Fidesz újjászervezésében.
A Fidesz listájának 211. helyéről a frakcióig jutott Szécsi Zoltán, aki a parlament egyik új arca lesz a korábbi kormánypárt színeiben. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a választási vereség után is Orbán Viktorban látja a siker garanciáját, még úgy is, hogy a leköszönő miniszterelnök nem ül be az Országgyűlésbe.
Szécsi vasárnap fogadta el a felkérést, hogy a visszalépő politikusok helyén mandátumot szerezzen. Döntését azzal indokolta, hogy egy politikai közösséghez való tartozás nem a győzelemtől vagy a vereségtől függ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterék elindultak Brüsszelbe, hogy az uniós pénzekről tárgyaljanak
Magyar Péter és Orbán Anita szerdán Brüsszelbe utazott, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével egyeztessenek. A megbeszélések központi témája a befagyasztott uniós források felszabadítása.
„Úton Brüsszelbe. Tárgyalásokat folytatok az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével”
– írta Facebook-bejegyzésében, amihez egy képet is csatolt, amin a repülő mellett áll napszemüvegben. A leendő kormányfő hozzátette, egyértelmű céllal érkezik: „Tudjuk a feladatunkat: hazahozzuk a magyaroknak járó uniós forrásokat.”
Orbán Anita, akit Magyar Péter nemrég miniszterelnök-helyettesnek nevezett ki, szintén posztolt az indulás előtt: egy közös képet osztott meg a Tisza Párt elnökével már a repülőn ülve.
A megbeszéléseket megelőzően az Európai Bizottság egy magas szintű delegációt küldött Budapestre, hogy felgyorsítsák a források felszabadításának folyamatát. Magyar Péter korábban már telefonon is beszélt Ursula von der Leyennel, aki a hírek szerint három konkrét feladatot szabott a pénzekért cserébe. Orbán Anita egy csapattal már Brüsszelben is tárgyalt az uniós pénzekről.
Magyar Péter szerint a megállapodás érdekében többek között vállalják a korrupcióellenes fellépést és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. A Tisza elnöke szerint a gazdaság beindításához nélkülözhetetlenek ezek a pénzek, ezért nincs vesztegetnivaló idő.
Magyar Péter azt ígérte, a tárgyalások után tájékoztatást ad majd az eredményekről. Mint írta: „Hamarosan jelentkezem.”
„Úton Brüsszelbe. Tárgyalásokat folytatok az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével”
– írta Facebook-bejegyzésében, amihez egy képet is csatolt, amin a repülő mellett áll napszemüvegben. A leendő kormányfő hozzátette, egyértelmű céllal érkezik: „Tudjuk a feladatunkat: hazahozzuk a magyaroknak járó uniós forrásokat.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Szőlő utcai ügy túlélője szerint elfogadhatatlan, hogy Tuzson Bence visszaülhet a parlamentbe
A Babák című dokumentumfilm szereplője szerint ha egy igazságügyi miniszter nem képes emberi és felelős választ adni, akkor nincs helye a törvényhozásban. Állítása szerint amikor Tuzson azt mondta, hogy a Szőlő utcai ügynek nincs kiskorú áldozata, az ő tanúvallomása már a Nemzeti Nyomozó Irodánál volt.
Jámbor András, a parlamentből távozó országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán osztotta meg „Lili”, a Szőlő utcai ügy egyik áldozatának írását, aki az RTL Babák című dokumentumfilmjében is szerepelt.
Lili azt állítja, hogy mire Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az ügynek nincs kiskorú áldozata, az ő tanúvallomása már a Nemzeti Nyomozó Irodánál volt. Szerinte a hatalom ezzel „egy mondattal letörölte a létezését”.
Ezek után elfogadhatatlannak nevezte Tuzson Bence parlamenti visszatérését. „Nem tudom elfogadni, hogy Tuzson Bence bármilyen módon visszaüljön a parlamentbe” – írta. Szerinte miközben a közbeszéd áldozatokról és felelősségről szól, nem ülhetnek a hatalomban azok, „akiknek lett volna hatalmuk kérdezni, cselekedni és számon kérni”.
Hangsúlyozza, hogy nem politikai ügyet akart az esetből. „Nem utólag találtam ki. Nem politikai ügyet akartam csinálni belőle. Elmondtam, amit átéltem. Elmondtam a hatóságoknak is. És mégis azt kellett hallgatnom, hogy nincsenek kiskorú áldozatok.”
Ezután arról ír, milyen érzés volt ezt túlélőként hallani:
„Azt, hogy hiába próbálod végre kimondani az igazságot, valaki a hatalom legmagasabb szintjéről egyszerűen letörli a létezésedet egy mondattal.”
Lili szerint az ügy súlyát sokan nem értik meg. „A Szőlő utcai ügy nem egy »botrány«. Nem kommunikációs hiba. Nem politikai kellemetlenség. Hanem gyerekek élete. Emberek élete. Elhallgatott évek.”
Úgy véli, ha egy döntéshozó ebben a helyzetben nem képes megfelelő választ adni, akkor nincs helye a törvényhozásban.
„Ha egy igazságügyi miniszter, egy kormánytag, egy döntéshozó ebben az egészben nem képes világos, emberi és felelős választ adni, akkor ne legyen ott, ahol törvényekről, igazságról és felelősségről döntenek.”
Írását azzal a gondolattal zárja: „Mert nem az erőszak a legrosszabb, hanem a közöny.” Azt is hozzátette, hogy ezt a közönyt a továbbiakban nem fogja csendben nézni.
A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója és több társa ellen 2024 vége óta folyik nyomozás, amit az ügyészség 2025 őszén vett át. Az ügyészségi közlések és a sajtóban megjelent vallomások alapján az intézetben éveken át súlyos fizikai és szexuális bűncselekmények gyanúja merült fel. Az ügy akkor kapott új lendületet, amikor „Lili” a hatóságoknak átadott olyan belső kamerafelvételeket, amelyeken a bántalmazások láthatók.
A kormányzat képviselői eleinte tagadták a kiskorúak érintettségét. Később az ügyészség már 15 kiskorú sértettet azonosított. A nyomozás legfrissebb fejleménye, hogy a bíróság április közepén két hónappal meghosszabbította a volt igazgató és három gyanúsított-társa letartóztatását.
Jámbor András, a parlamentből távozó országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán osztotta meg „Lili”, a Szőlő utcai ügy egyik áldozatának írását, aki az RTL Babák című dokumentumfilmjében is szerepelt.
Lili azt állítja, hogy mire Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az ügynek nincs kiskorú áldozata, az ő tanúvallomása már a Nemzeti Nyomozó Irodánál volt. Szerinte a hatalom ezzel „egy mondattal letörölte a létezését”.
Ezek után elfogadhatatlannak nevezte Tuzson Bence parlamenti visszatérését. „Nem tudom elfogadni, hogy Tuzson Bence bármilyen módon visszaüljön a parlamentbe” – írta. Szerinte miközben a közbeszéd áldozatokról és felelősségről szól, nem ülhetnek a hatalomban azok, „akiknek lett volna hatalmuk kérdezni, cselekedni és számon kérni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
