A Kúria megsemmisítette a Pride-felvonulást betiltó rendőrségi döntést
Miután a szervezők nem fogadták el a rendőrség döntését, jogorvoslatot kértek a Kúriánál. A legfelsőbb bírói testület pedig új eljárás lefolytatására kötelezte a rendőrséget.
Június 1-re öt civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást szervezett volna az Andrássy útra. A rendezvény célja az volt, hogy kiálljon az LMBTQI-emberek jogai mellett, és felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára.
A rendőrség azonban megtiltotta a gyűlés megtartását. A szervezők ezt nem fogadták el, és a döntés ellen jogorvoslatot kértek a Kúriánál - írja a 24.hu.
A legfelsőbb bírói testület most megsemmisítette a rendőrségi határozatot, és új eljárás lefolytatására kötelezte a rendőrséget. A Kúria közleményében azt írta: a határozat a bejelentés megfogalmazásán, a helyszínen, valamint azon a nyilatkozaton kívül, hogy a felvonuláshoz akár gyermek is csatlakozhat, nem tartalmazott értékelhető tényt.
„A határozat nem vezette le, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette”
– áll a közleményben. A Kúria hozzátette: a hiányzó bizonyítást nem pótolhatja, így nem tudott dönteni a tiltás törvényességéről.
Ez volt az első eset, hogy a Kúria alkalmazta az Alaptörvény áprilisban hatályba lépett tizenötödik módosítását. Ennek célja az volt, hogy lehetőséget adjon a kormánynak a Budapest Pride felvonulás megtiltására, „gyermekvédelmi” indokokra hivatkozva. A módosítás bevezetését Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjében már előrevetítette. Márciusban egy törvénymódosítás is született, amely szerint nem tartható olyan gyűlés, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget. A jogszabály szerint a gyermekek fejlődéséhez szükséges védelem megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot.
A Budaoest Pride közösségi oldalán egy napja számolt be arról, hogy a Kúriához fordultak a június 1-re tervezett, betiltott szivárványos felvonulásunk miatt négy emberi jogi szervezettel közösen. Azt is ígérték, hogy június 28-án megtartják a 30. Budapest Pride Felvonulást, Magyarország legnagyobb Pride-ját. Mint írták: "Minket nem lehet elhallgattatni! Az idei Budapest Pride Felvonulást június 28-án fogjuk megtartani, és már most azon dolgozunk, hogy ez legyen Magyarország történetének legnagyobb Pride-ja!"
Június 1-re öt civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást szervezett volna az Andrássy útra. A rendezvény célja az volt, hogy kiálljon az LMBTQI-emberek jogai mellett, és felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára.
A rendőrség azonban megtiltotta a gyűlés megtartását. A szervezők ezt nem fogadták el, és a döntés ellen jogorvoslatot kértek a Kúriánál - írja a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra Nagy Feró szavairól: Erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet
A fideszes politikus szerint a teljes kontextus hiányzik, és a sajtónak „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
A DK kezdeményezte, hogy vegyék el a zenész Kossuth-díját. Lázár János építési és közlekedési miniszter erre azt mondta: „Kossuth-díjat vissza nem vonunk“.
Király Nóra fideszes képviselő, a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör alapítója a Parlament folyosóján a Blikknek nyilatkozva úgy fogalmazott, „nem jó” és „nem helyes”, ha a politikai közösségükhöz tartozó közszereplők ilyen kijelentéseket tesznek.
Szerinte a médiának is felelőssége van, mert gyakran
„rákényszerítenek közszereplőket, hogy akaratukon kívül is nyilatkozzanak. Lehet hogy Nagy Ferónak ez így pont nem volt szerencsés, hogy ott megállították, erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet.”
Úgy látja, a médiának „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”, az ellenzéknek pedig „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben” - közölte a Telex megkeresésére a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF).
Október 23-án Budapesten néhány óra eltéréssel tartották a Kossuth téren végződő Békemenetet és a Hősök terén végződő Nemzeti Menetet. Az események után azonnal megindult a számháború, hogy a fideszes vagy a tiszás rendezvényen voltak többen.
„A Békemenetre mi nem mint számháborúra tekintünk. Ezért az elért és látható eredményt regisztráljuk. Így elfogadjuk azok véleményét, akik 2025. október 23-án úgy érezték, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete”
- fogalmaztak a CÖF válaszában.
Az események után több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete, ez pedig a szervező Civil Összefogás Fórum Facebook-bejegyzéseiben is megjelent.
A számok viszont erősen eltérnek: Szabó Andrea szociológus és csapata 85–92 ezer főre becsülte a Békemenetet, a Nemzeti Menetet pedig 160–170 ezer főre. A kormány operatív törzse cellainformációk alapján azt állította, hogy a Kossuth téren 80 ezren, a Hősök terén pedig 45 ezren voltak.
A Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben” - közölte a Telex megkeresésére a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF).
Október 23-án Budapesten néhány óra eltéréssel tartották a Kossuth téren végződő Békemenetet és a Hősök terén végződő Nemzeti Menetet. Az események után azonnal megindult a számháború, hogy a fideszes vagy a tiszás rendezvényen voltak többen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Konfrontáció helyett higgadtság: így készült az interjú Orbán Viktor anyukájával
A felvétel az október 23-i Békemeneten született, és rövid idő alatt nagy nézettséget ért el. A készítő értékítélet nélkül hagyta a párbeszédet, a közönségre bízva a véleményalkotást.
Kersák István négy hónapja indította közéleti YouTube-csatornáját. Eddig 71 videót tett közzé, és valamivel több mint 3000 feliratkozója van. Legutóbbi felvétele már 380 ezer megtekintés körül jár, miközben korábbi videói többnyire néhány száz és néhány ezer nézés között mozogtak.
A nagy figyelmet az hozta, hogy az október 23-i Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A. miniszterelnök anyukája arról mesélt, hogy szerény körülmények közül indultak, a rendszerváltás idején vették át a gánti kőbányát, és saját erőből építették sikeres céggé. Megerősítette, hogy a hatvanpusztai major az ő és férje tulajdona, ugyanakkor tagadta, hogy ott zebrák lennének.
Kersák célja, hogy a csatorna a kritikus gondolkodást erősítse, ne egyoldalú politikai véleményeket közvetítsen.
„Mindig is szerettem megosztani a véleményemet, és úgy éreztem, hogy Magyarországon különösen fontos megszólalni közéleti kérdésekben. A politikai apátia elleni fellépés számomra személyes ügy, és különösen a gyermekvédelmi törvény érintett meg mélyen. Erős szociális érzékenységgel rendelkezem, ezért ezek a témák különösen fontosak a számomra” - mondta a 24.hu-nak.
Elmondása szerint a találkozás Sipos Erzsébettel spontán történt. Eredetileg hétköznapi embereket szeretett volna kérdezni, és ezekből összeállítani egy hosszabb anyagot, de sok elutasítás után épp a miniszterelnök édesanyja állt meg vele beszélgetni. Először általános kérdéseket tett fel, majd felmerült benne, hogy részletesebben rákérdezzen Hatvanpusztára és a zebrákra.
Az interjú közben végül úgy döntött, nem konfrontálódik. Indoka az volt, hogy az idős hölgy nem rendelkezik közpénzek felett, és nem felel a fia politikai döntéseiért. Szándékosan értékítélet nélkül készítette el a beszélgetést, hogy a nézők maguk alakíthassanak ki véleményt
„Nyilvánvaló, hogy egy szülő valamilyen szinten felelős a gyermeke tetteiért, de nem gondoltam helyesnek, hogy Orbán Viktor édesanyján kérjek számon olyan dolgokat, amelyekkel kapcsolatban valójában a miniszterelnököt kellene kérdezni. Ezért tudatosan úgy döntöttem, hogy az interjúban megőrzöm a független sajtóhoz méltó távolságtartást. Mivel előre sejthető volt, hogy sokan meg fogják nézni a videót, fontosnak tartottam, hogy ne befolyásoljam a nézőket, hanem adjak nekik lehetőséget arra, hogy saját véleményt alkossanak – akár kormánypárti, akár ellenzéki szemszögből.”
A visszajelzések vegyesek voltak. Volt, aki kedves idős hölgyként látta Sipos Erzsébetet, mások manipulációnak nevezték az interjút. Kersák tervezi, hogy az asszony meghívására ellátogat a gánti kőbányába és Hatvanpusztára is, de erről egyelőre nem mondott részleteket.
Korábban a Pécs Pride-on már volt egy hasonló beszélgetése egy konzervatív influenszerrel, Fair Right Ádámmal. A mostani interjú után azonban sokkal több kérdés és komment érkezett hozzá, ezeket igyekszik átnézni és feldolgozni. Visszajelzései alapján az ellenzéki nézők szerint nem volt elég kritikus, a kormánypártiak pedig soknak tartották a Hatvanpusztával kapcsolatos kérdéseket, így egyik oldal sem tekinti „sajátjának” a videót.
A helyzet irányválasztás elé is állította. „Folytassam-e azt az autentikus, pártoktól független tartalomkészítést, amelyben kritikus szemmel vizsgálom a kormánypártot – ez az irány, amit valószínűleg követni fogok –, vagy váltsak a mainstream videók felé, amelyek ugyan több nézőt vonzanak, de kevésbé tükrözik azt a független hangot, amit eddig képviseltem.”
Példaképei között említi Puzsér Róbertet. Inspirációt ad neki Pankotai Lili és Mehringer Marci is, akik baranyai kötődésűek és aktívak a közéletben.
A Sipos Erzsébettel készült beszélgetés mellett felszólalt a tiltás ellenére megtartott Pécs Pride-on is, ott határozottabb hangon. Szerinte a kormány félelmet kelt, és veszélyesnek mutatja be a rendezvényt, különösen a gyerekekre hivatkozva. Úgy látja, a hatalom fél azoktól, akik nem illeszkednek az általa elképzelt világképbe, és a tiltás a gyengeség jele. Beszélt arról is, hogy a meghallgatásnak van ereje, míg a jelenlegi rendszer nem az igazságot keresi, hanem bűnbakokat gyárt az LMBTQ-közösség és a pedofília összemosásával. „Amit ma Magyarországon látunk, az nem erő, hanem pánik attól, hogy az emberek egyszer ráébrednek, a hatalom nem a politikusoké, hanem a népé.”
A 24.hu-nak azt is elmondta, szerinte akkor lehet érdemi vitát folytatni a Pride-ról és más, XXI. századi kérdésekről – mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy a monogámia –, ha a választók leváltják a mostani kormánypártokat. „Amíg a Fidesz van hatalmon, addig az emberek pszichózisban élnek és félnek.”
Kersák István négy hónapja indította közéleti YouTube-csatornáját. Eddig 71 videót tett közzé, és valamivel több mint 3000 feliratkozója van. Legutóbbi felvétele már 380 ezer megtekintés körül jár, miközben korábbi videói többnyire néhány száz és néhány ezer nézés között mozogtak.
A nagy figyelmet az hozta, hogy az október 23-i Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A. miniszterelnök anyukája arról mesélt, hogy szerény körülmények közül indultak, a rendszerváltás idején vették át a gánti kőbányát, és saját erőből építették sikeres céggé. Megerősítette, hogy a hatvanpusztai major az ő és férje tulajdona, ugyanakkor tagadta, hogy ott zebrák lennének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi Tamás nekiment a Kabukinak Schmidt Mária színpadi agyonverése miatt
Bejegyzésében erőszakot legitimáló mintát emlegetett, és külföldi finanszírozásról írt. Közben egy fővárosi fideszes képviselő a támogatásról szóló állítását vitatta, Szentkirályi a helyzet elmérgesedésétől tart.
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
„a külföldről finanszírozott erők legitimálni akarják az erőszakot, ugyanis valódi társadalmi támogatottság híján egyetlen eszközük maradt: a fizikai erőszakra való felbujtás.”
Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”
A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.
A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
