KULT
A Rovatból

Elektromos Nőország boldog fejedelme – 50 éve jelent meg Jimi Hendrix remekműve

Az első kozmikus zenésze volt a rocknak, mert a benne lévő energiát, Zene-tudatot egyenesen az Univerzumtól kapta.

Link másolása

Jimi Hendrixet nem véletlenül érdekelték a csillagok, az űr a Földön túli világ, nem véletlenül írta le, hogy „bocsáss meg, amíg az eget csókolom” („scuse me, while I kiss the sky”). Nem véletlenül érezzük egyes motívumaiban – mindenek előtt a 2rd Stone From The Sun számtalanszor idézett dallamában - hogy azokat egy másik szférából kapta, hogy hírnök küldetését teljesítse.

Csak így lehetett olyan zseni, aki nem ismer korlátokat, aki számára megnyíltak a hangok mások előtt rejtett, titokzatos útjai.

Ő tudta megvalósítani Zene és Szerelem többdimenziós Egységét úgy, hogy követői legfeljebb ennek az egységnek csak kisebb-nagyobb töredékeit tehették magukévá.

Ez az egység a legtökéletesebben az Experience-trió Electric Ladyland című, 50 éve, 1968 október 24-én megjelent kettős albumában mutatkozott meg.

Hendrix és két angol társa, a becsületes iparos Noel Redding basszusgitáros, akivel volt szerencsém a 90-es években Budapesten kezet fogni, valamint a sokoldalú, hű dobos, Mitch Mitchell ebben a 82 percben, amely eredeti borítóján 24 meztelen szépséggel a Nő felszabadításához hozzájárult, (nem véletlenül tiltották be sokhelyűtt, miközben a Playboy és a Penthouse virágzott...) átértelmezett mindent, amit addig a modern zenéről tudtunk. Innentől kezdve mást jelentett a blues, amelyben Jimi első élményei gyökereztek, mást jelentett a pszichedelia, de rock and roll, a jazz, a funky és az elektronikus muzsika is. Holott Jimi is csak hat húros gitáron játszott, igaz, annak minden apró lehetőségét kihasználta, mind a hangsorokban, mind az elektromos technikában: ő nem azért használt hanghatásokat, feed-back-et, wah-wah-t, és más, abban a korban élenjárónak számító szerkezeteket, hogy "villogjon" velük, hanem azért, mert féktelen kíváncsiság, útkeresési vágy hajtotta.

Az ő michelangelói sziklája az a bizonyos Őshang volt, amelyből csak a legelhivatottabbak hallják ki saját testük és lelkük mágneses rezgéseit.

Éppen Redding mesélte el, hogy a Ladyland felvételei közben voltak napok, amikor Jimi mást sem csinált, mint a gitárját hangolta újra és újra. De nem azért, hogy társait az őrületbe kergesse, hanem, hogy megtalálja azt az egyetlen hangzást, ami számára abban a pillanatban tökéletes volt.

És bár Hendrix jócskán élt drogokkal, halálát pedig alkohol- és gyógyszermérgezés okozta, akárcsak hasonló sorsú és hasonlóan fáradhatalan útkereső kortársát, John Coltrane-t, őt sem a "mesterséges paradicsomok" tették emberfelettivé. Sajnos, túl szűkre szabta magának az időt, mindössze két hónap híján 28 év, és abból öt esztendő tündöklés jutott neki, és már soha nem tudjuk meg, meddig juthatott volna.

Életműve mégsem tekinthető torzónak, mert minden ösvény, amin elindult, utat mutatott az utókor zenei fantáziájának.

Próbáljuk meg az Electric Ladylandet csendben, akár sötétben végighallgatni – ne számítógépről, ne iPhone-ról, ha egy mód van rá, bakelitről - hogy minden hangja átjárjon minket. Öleljük magunkhoz a Női Nemet a címadó rövid dallal, találjuk meg a Rendet a Crosstown Traffic felgyorsult zűrzavarában, éljük át a Sámánok extázisának két stádiumát a Voodoo Chile hosszú, majd rövid, kataklizmatikus változatával, amely öt percbe sűríti bele egy emberré vált hangszer (vagy egy hangszerré vált ember?) teljes létét.

A Rainy Day, Dream Away rajzfilmhangú gitár-kérdéseivel a felszínességet állítsuk pellengérre. Tangólépésben bámuljuk a tüzet a House Burning Downban.

Utazzunk el az 1983...A Merman I Should Turn To Be, majd a Moon, Turn The Tides, Gently, Gently Away...15 percével (mi az, hogy 15, mi az, hogy perc?) a Galaxis sugarainak minden irányába, de mielőtt visszatérünk a Földre, vegyünk egy mély levegőt, hogy nehogy egy köztes állapotban maradjunk.

De rajzolhatunk kínai árnyakat a The Burning of The Midnight Lamp tükröződő fényeiből és kinevethetjük az egérutat nyert Bolond és a Tolvaj üldözőit a Bob Dylan All Along The Watchtowerének gúnyosra húzott pendítéseivel.

Az 50. évfordulóra a Sony különleges ajándékkal lepi meg Jimi rajongóit. Egy hat LP-ből álló dobozban jelenik meg újra az Electric Ladyland újrakevert változata, a lemez felvételei során készült más verziók gyűjteménye és végül a Jimi Hendrix Experience 1968 szeptember 14-i, Hollywood-beli koncertje. Mellékelnek hozzá egy 48 oldalas kis könyvet, amelyben korabeli fotók, Hendrix kézírásos szövegei, és a lemezkiadónak adott utasításai láthatók.

Amikor nemrégiben néhány megszállott tudós megpróbálta rögzíteni és az emberi fül számára hallhatóvá tenni az Univerzum hangjait, Jimi Hendrix jutott eszembe. Egyszer azt mondta, hogy szeretne elsőként bluest játszani a Marson. Lehet, hogy ha ma élne földi, fizikai valóságában, az egykor élő bolygó emlékeit kutatná.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: