5 magyar kirándulóhely, ahová télen érdemes elmenni igazán
Hazánk tele van szebbnél szebb téli kirándulóhelyekkel. Akár van hó, akár nincs, ezek a túrák felejthetetlen élményt nyújtanak az egész családnak. Most csak 5 helyszínt ajánlunk figyelmetekbe.
Kommentben várjuk a ti kedvenc hazai téli kirándulóhelyeitek nevét!
1. Nagy Hideg-hegy
Neve sokat sejtet: tényleg nem ez hazánk legmelegebb pontja. A 864 méter magasságú csúcs, Börzsöny egyik kedvelt kirándulóhelye a múlt században is vonzotta a turistákat. Különösen a téli hónapokban a síelési és szánkózási lehetőségek miatt. Ha nincsen hó, a környéken akkor is érdemes körülnézni. Itt találjátok például hazánk egyik olyan turistaházát, amely építése (az 1930-as évek) óta eredeti funkciójában maradt fenn. A hatalmas túra vagy a több órás síelés után a gyönyörűen felújított turistaházban ehettek és ihattok.
A turistaház 1951-ben - Forrás: Fortepan.hu
A turistaház jelenleg - Forrás: Börzsöny.hu
2. Felsőtárkány
A Bükki Nemzeti Parkban találjátok ezt a 3500 lakosú, festői községet. Több látnivaló is akad. Az egyik a késő barokk stílusú római katolikus templom a XVIII. század végéről. Nevezetessége, hogy egy olasz testvérpár, Giacomo és Giovanni Adami készítette az oltárokat, a szobrokat pedig Mozer József kőfaragó mester. A templom védőszentje Bűnbánó Szent Mária Magdolna. A helyi márványbányából került ki a templom oltárát díszítő márvány.
Patakok is erednek Felsőtárkány környékén, emiatt akkor is végtelenül romantikus a táj, ha éppen nem borítja hó. A Vár-hegyi tanösvényen mindenképpen menjetek végig. Bár körülbelül 10 kilométert kel gyalogolnotok, láthatjátok a Bükk jellemző kőzeteit, földtani formációit, és felderíthetitek az egykori földvárat. Ezen az útvonalon menjetek: Felsőtárkány, volt ifjúsági tábor parkolója, indítóállomás - Csák-Pilis-hegy - dolomitbánya - Dolomitbánya fölötti kilátópont, Vár-hegy nyerge - Vár-hegy, őskori földvár sánca - Várkúti Turistaház - Törökút, Kövesdi-kilátó - Kőbánya-lápa - Felsőtárkány, parkoló.
VIDEÓ: Ilyen szép télen Vöröskő-forrás
3. Őrség
Hazánk egyik legizgalmasabb tájegysége, gazdag növény- és állatvilággal. Legjelentősebb, és talán a legtöbbek által ismert települése Őriszentpéter, amely az Árpád-házi királyok alatt már létezett. Lakói a nyugati határ védelmére felesküdött szabad határőrök voltak. Első temploma a XIII. században épült – ez a jelenlegi román kori katolikus templom. Bár a török hódoltság alatt többször is kellett sarcot fizetniük az itt élőknek, adózniuk nem kellett a szultánnak. A XVIII. századtól a szlovén nemzetiségűek egyik központi települése lett. Az ódon templomon kívül érdekes végigjárni a települést, hogy lássátok a tájegység tipikus parasztházait is. Az Őrség csodálatos kirándulóhely.
Őriszentpéter régi temploma - Forrás: Wikipédia
Ilyen gyönyörű télen az Őrség - Forrás: Őrség képekben Facebook-csoport
Ilyen gyönyörű télen az Őrség - Forrás: Őrség képekben Facebook-csoport
4. Ilona-völgy
Ha csak a vízesés miatt mentek el, már az is megéri. A Mátrában, Parádfürdő közelében zúdul alá a víz 10 méteres magasságból, egy sziklafalról. Ha tartósan fagypont alá esik a hőmérséklet, akkor jéggé fagy a víz, és ez nyújt lenyűgöző látványt. Tanösvényt itt is találtok, 6,5 km hosszan vezet, és a környék földtani érdekességeit mutatja be. A hegyek körülbelül 40 millió évvel ezelőtt, az eocén korban lezajlott vulkáni működés során keletkeztek. A vulkáni kőzetek megszilárdulása után ércképző elemeket (réz, ólom, cink, arany, ezüst) tartalmazó oldatok járták át a kőzetek repedéseit, üregeit, ahol aztán megszilárdulva érctelepek alkottak. Erre épült a helyi ércbányászat. Ha kigyönyörködtétek magatokat, irány Parádfürdő, és a múzeum, ahol hintókat, kocsikat is láthattok!
VIDEÓ: Képek az Ilona-völgyből
5. A majki kamalduli szerzetesek telepe
A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén, Majkpusztán áll. Lélegzetellító épületegyüttes, amelyet egyébként részben a török uralom alatt elnépteledő várgesztesi lakóházak tégláival építettek. A XVIII. században kamalduli szerzetesek éltek itt különálló kis cellaházakban. A telepen állt egy temlom, amelynek már csak a csonka tornyát láthatjátok. 1727-ben fraknói gróf Esterházy József birtoka lett e terület, ő hívta ide a szerzeteseket. A rendnek adományozta az 1200 holdas pusztát, a tavakkal, és a rajtuk működő malmokkal. Pár évtizeden át virágzott a telep, ám a legendák szerint a szerzetesek botrányosan éltek, zűrös ügyekbe keveredtek, és a XVIII. század végére már el is néptelenedett a hely, üresen álltak a cellalkások. A telep felújítása még nem teljes, de így is izgalmas helyszín.
VIDEÓ: Fotósorozat Majkpusztáról
