30 nagykövetség és 12 külföldi kulturális intézet állt ki a szombati Pride felvonulás mellett
A nyilatkozat aláírói szerint minden embernek, szexuális irányultságától vagy nemi identitásától függetlenül, egyenlő bánásmódban és a törvény teljes védelmében kellene részesülnie.
Közös nyilatkozatban állt ki harminc nagykövetség és 12 külföldi kulturális intézet a szombatra szervezett 26. Budapest Pride felvonulás mellett - derült ki a Francia Intézet Facebook-oldalán megjelent közleményben.
„A 26. Budapest Pride Fesztivál alkalmából mi, az alábbi nagykövetségek és kulturális intézetek, teljes támogatásunkról biztosítjuk a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI+) közösség tagjait. Kiállunk amellett, hogy megilleti őket az egyenlőséghez és diszkriminációmentességhez, a szabad véleménynyilvánításhoz és békés gyülekezéshez való jog, valamint hogy ne érje őket semmilyen erőszak. Elismerjük az LMBTQI+ civil jogvédő szervezetek arra irányuló munkáját, hogy minden ember, szexuális irányultságától vagy nemi identitásától függetlenül, egyenlő bánásmódban és a törvény teljes védelmében részesüljön. A demokratikus államok a jogállamiság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására épülnek”
– írja a Francia Intézet.
A nyilatkozatot az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izrael, Kanada, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és Új-Zéland nagykövetségei, valamint a British Council, Cervantes Intézet, Camões Intézet, Cseh Centrum, Észt Intézet, FinnAgora, a Flamand Kormány magyarországi Képviselete, Francia Intézet, Goethe Intézet, Olasz Kultúrintézet, Osztrák Kulturális Fórum Budapest, Wallonie-Bruxelles International írta alá.
"Aggodalommal tekintve a közelmúltbeli fejleményekre, amelyek veszélyeztetik a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés tilalmát, minden országot arra biztatunk, hogy tegyen további lépéseket valamennyi ember egyenlősége és méltósága érdekében, függetlenül azok szexuális irányultságától vagy nemi identitásától. Fontosnak tartjuk, hogy a megválasztott vezetők és kormányok tiszteljék és védjék az LMBTQI+ egyének jogait"
– áll a nyilatkozatban.
Közös nyilatkozatban állt ki harminc nagykövetség és 12 külföldi kulturális intézet a szombatra szervezett 26. Budapest Pride felvonulás mellett - derült ki a Francia Intézet Facebook-oldalán megjelent közleményben.
„A 26. Budapest Pride Fesztivál alkalmából mi, az alábbi nagykövetségek és kulturális intézetek, teljes támogatásunkról biztosítjuk a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI+) közösség tagjait. Kiállunk amellett, hogy megilleti őket az egyenlőséghez és diszkriminációmentességhez, a szabad véleménynyilvánításhoz és békés gyülekezéshez való jog, valamint hogy ne érje őket semmilyen erőszak. Elismerjük az LMBTQI+ civil jogvédő szervezetek arra irányuló munkáját, hogy minden ember, szexuális irányultságától vagy nemi identitásától függetlenül, egyenlő bánásmódban és a törvény teljes védelmében részesüljön. A demokratikus államok a jogállamiság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására épülnek”
– írja a Francia Intézet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kínos baki: cirill betűs egyenruhás rendőrök fogták el az ukránokat a kormánymédia 170 ezer lájkot hozó AI-képein
A Ripost, a Bors és a Metropol egyenszöveggel posztolt az ukrán pénzszállítmány elfogásáról. A posztokhoz jelöletlen AI-illusztrációkat használtak, noha a kormány már közzétette a valódi fotókat.
Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”
A posztokhoz mellékelt képekről sehol sem tüntették fel, hogy azok nem valódi fotók, hanem MI-illusztrációk
– írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.
A képeken több árulkodó jel is leleplezte a mesterséges intelligencia használatát:
a NAV-os alakok egyenruháján és a rendőrautó motorháztetején a feliratok torzak és olvashatatlanok voltak, az egyenruhák pedig nem egyeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valós viseletével.
A hiteles felvételeken ráadásul nem is a NAV, hanem a Terrorelhárítási Központ emberei láthatók akció közben.
Az egyik felvarrón cirill betűs „Policija” felirat is feltűnt.
A HIVE AI-detektor az egyik képet 99, a másikat 85 százalékos valószínűséggel minősítette mesterséges intelligencia által generált tartalomnak.
A jelöletlen AI-képekkel ellátott bejegyzések a lapok átlagos elérésének sokszorosát érték el.
A Ripostnál egy átlagos poszt 265 reakciót vált ki, az „aranykonvojos” viszont már több mint 170 ezernél jár. Hasonló a helyzet a Borsnál, ahol a 720-as átlaghoz képest a kép több mint 40 ezer reakciót kapott, míg a Metropolnál a 30 alatti átlagos reakciószám 8 ezer fölé ugrott.
A több tízezer reakció között feltűnően sok a nem magyar, például szláv, távol-keleti vagy angolszász hangzású profilnév.
A valós esemény március 5-én történt, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M0-s autóúton feltartóztattak két páncélozott járművet. A kormányzati kommunikáció szerint a hatóságok pénzmosás gyanúja miatt jártak el. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint „a készpénzzel és arannyal teli páncélozott járművek mozgása Magyarországon nem így szokott kinézni a legitim pénzügyi tranzakciók esetében”. A NAV közleménye szerint „a most feltartóztatott szállítmány irányításáért egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornok felelt”.
Az ukrán fél szerint a szállítás jogszerű volt.
Az Oscsadbank közölte, hogy a járművek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába, minden szükséges dokumentum birtokában. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az akciót „állami zsarolás és állami terrorizmus”-nak minősítette. A hét ukrán állampolgárt másnap este szabadon engedték és Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt vagyon azonban Magyarországon maradt. Az ügyben a kormány március 9-én törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a vagyon visszatartását a vizsgálatok lezárultáig.
A készpénz- és nemesfémszállítmányok közúti mozgatása egyébként nem szokatlan az ukrán légtér 2022-es lezárása óta. A politikai célú, jelöletlen mesterséges intelligencia-tartalmak használata szintén nem új jelenség a kormányzati kommunikációhoz köthető felületeken; 2025-ben egy háborús képsorokat imitáló, kormányzati oldalon megosztott AI-videó váltott ki vitákat.
Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”
A posztokhoz mellékelt képekről sehol sem tüntették fel, hogy azok nem valódi fotók, hanem MI-illusztrációk
– írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd reagált arra, hogy gyermekorvos testvére szerint ő és Dúró Dóra „butaságokat terjesztenek” az oltásokról
Novák Hunor szerint a Mi Hazánk politikusai által megosztott tartalmak „álhírek, rögeszmés összeesküvés elméletek, kiragadott félinformációk, megtévesztő végkövetkeztetésekkel”. Állítja, testvére és sógornője felelőtlenül riogatja a szülőket, és ezzel veszélyezteti a gyerekeket.
A népszerű gyermekorvos, Novák Hunor egy hosszú bejegyzést írt a Facebookon arról, mit gondol testvére, a politikus Novák Előd, a a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és annak felesége, Dúró Dóra oltásokkal kapcsolatos tevékenységéről. Azzal kezdte a posztját, hogy náluk a családi ebédnél soha nem volt téma az oltásellenesség, mivel a családja nem oltásellenes, és tudomása szerint minden testvérének minden gyermeke oltva van. Elárulta, hogy édesanyja több mint 50 éve gyermekorvosként dolgozik, és a családban soha senki nem kérdőjelezte meg a vakcinák fontosságát.
Úgy véli, Dúró Dórának és Novák Elődnek semmilyen ilyen irányú végzettsége vagy tapasztalata nincs, és a téma még a hobbi szintű érdeklődési körükbe sem tartozott. Ezzel szembeállítja saját magát, mondván, ő sem tesz javaslatot gazdasági vagy abortusszal kapcsolatos kérdésekben, mert nem a szakterülete.
A két politikus által megosztott tartalmakról azt írta, azok nem a saját gondolataik, hanem felületes, általános oltásellenes tévhiteket osztanak tovább, sokszor csak kérdéseket feltéve vagy kiragadott dolgokat félreértelmezve.
„Ki kell emelnem: amit Dóri és Előd az oltásokkal kapcsolatban közzétett eddig, és azokból amilyen következtetéseket levonhatnak olvasóik, azok mind tudománytalanok és hamisak. Álhírek, rögeszmés összeesküvés elméletek, kiragadott félinformációk, megtévesztő végkövetkeztetésekkel. Aki az ő posztjaikat olvassa, azt hiheti, a COVID oltás meddőséget okoz és amiatt fogy a magyar. De ez nem igaz. Divatosan: 100% fake news”
– írta Novák Hunor.
A gyermekorvos szerint testvére és sógornője „kamu oltáskárosodott eseteket” is bemutatnak, amelyek valójában a szülői rögeszméről szólnak. Állítja, „a hazai oltáskárosodott esetek elsöprő többsége kamu, arról szól, hogy beszereztek egy oltásellenes orvostól egy papírt”.
Novák Hunor azt is írta, hogy tiszteli a szüleit, és nem szeretne nyilvánosan vitába szállni a testvérével, de úgy érezte, orvosként meg kell szólalnia.
„Nagyon szomorúnak tartom, hogy politikai okokból Dóri és Előd ilyen butaságok terjesztésében élen jár az utóbbi időben. Felelősségteljes, a mainstreammel szembe menő, számos tévhitet leleplező és modern felfogású orvosként ki kell mondjam: ezirányú tevékenységük társadalmilag egyértelműen káros, és veszélyes minden magyar állampolgárra, gyermekes szülőre is, azokra is, akik szeretnék gyerekeiket beoltani”.
Mint írta, aki oltásellenes nézeteket terjeszt, emberi sorsokkal játszik, és egy-egy felelőtlenül megosztott poszt ilyen módon súlyos egészségkárosodásokat okozhat. A gyermekorvos szerint az oltáselleneseknek nemcsak a vakcinákkal van bajuk, hanem küzdenek az újszülöttkori szifiliszszűrés ellen, gondjuk van a fogkrémben lévő fluoriddal, a kemoterápiával és a K-vitaminnal is. Azt is írta, hogy a kötelező oltások választhatóvá tételét veszélyesnek tartja.
„Az oltásellenesekkel nem lehet szakmai vitát folytatni, mert láthatóan rögeszmés összeesküvés elméletekről van szó, olyan vírustagadókról, akik alternatív valóságban élnek, és a valóságot is letagadják. Itt sajnos nincs szakmai vita a másik oldallal, éppen ezért nem támogatom, hogy konteós szülők kezébe adjuk a döntést, hogy ilyen fokú hozzá nem értő, K-vitamin- és oltásellenes, rögeszmés szülők döntsék el, kell-e kanyaró vagy gyermekbénulás ellen oltani a gyermeküket”
– jelentette ki Novák Hunor.
A bejegyzésre Novák Előd a 24.hu érdeklődésére reagált röviden.
„Sajnálom, ráadásul valótlanságokat írt Hunor velünk kapcsolatban is, ami végleg megrontja köztünk a viszonyt, de nem szeretnék nyilvánosság előtt vitázni, elsősorban idős szüleimre való tekintettel”
– közölte a politikus.
Arra a kérdésre, hogy „valóban oltva vannak-e gyerekeik, és, ha igen, akkor a kötelező oltások eltörléséért küzdő politikusokként miért döntöttek így”, Novák úgy válaszolt, nem érti, hogy kérdezhetnek tőle ilyeneket, hiszen az egészségügyi adatok különleges adatok. „Mi a gyermekeink egészségügyi adatait nem tettük közzé, nem is szeretnénk” – jelentette ki.
A népszerű gyermekorvos, Novák Hunor egy hosszú bejegyzést írt a Facebookon arról, mit gondol testvére, a politikus Novák Előd, a a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és annak felesége, Dúró Dóra oltásokkal kapcsolatos tevékenységéről. Azzal kezdte a posztját, hogy náluk a családi ebédnél soha nem volt téma az oltásellenesség, mivel a családja nem oltásellenes, és tudomása szerint minden testvérének minden gyermeke oltva van. Elárulta, hogy édesanyja több mint 50 éve gyermekorvosként dolgozik, és a családban soha senki nem kérdőjelezte meg a vakcinák fontosságát.
Úgy véli, Dúró Dórának és Novák Elődnek semmilyen ilyen irányú végzettsége vagy tapasztalata nincs, és a téma még a hobbi szintű érdeklődési körükbe sem tartozott. Ezzel szembeállítja saját magát, mondván, ő sem tesz javaslatot gazdasági vagy abortusszal kapcsolatos kérdésekben, mert nem a szakterülete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő szavazatokkal, de simán átment a magyar parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata
Az Országgyűlés 142 igen szavazattal elfogadta a Szijjártó Péter és Kocsis Máté által benyújtott határozatot. A döntés a kormányt Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak és pénzügyi támogatásának blokkolására kötelezi.
Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.
Az már meglepő lehetett, hogy 3 volt LMP-s, most független képviselő is igennel szavazott: Bakos Bernadett, Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt
Az „Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról” címet viselő határozat több pontban is felszólítja a kormányt. Ezek szerint
meg kell akadályoznia, hogy Magyarország és a magyar emberek pénzét, illetve a nekik járó uniós forrásokat Ukrajnába vigyék, és nem fogadhat el olyan költségvetést, amely a magyar gazdákat megillető támogatás jelentős részét Ukrajnába küldené.
A dokumentum szerint a kormánynak fel kell lépnie az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben, és nem járulhat hozzá Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez sem.
A javaslat benyújtása óta ráadásul még jobban eldurvultak az ukrán–magyar kapcsolatok. Élesedett a Barátság kőolajvezeték körüli politikai vita, a Fidesz kampányában pedig aktívan használja, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „megfenyegette” Orbán Viktor miniszterelnököt. Ehhez társult legújabban az ukrán állami pénzszállítmány botránya, ami miatt már törvényt is módosítanának. A határozat a kormány és a Fidesz Ukrajna-ellenes politikai hecckampányába illeszkedik, amellyel a kormánypártok a Fidesz kampányszlogenjeit mondatják ki az Országgyűléssel.
Ukrajna már a tavaszi ülésszak február 23-i nyitónapján is téma volt. Akkor Orbán Viktor Brüsszel–Kijev-tengelyt emlegetett, és arról beszélt, hogy szerinte „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”
Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.
Az már meglepő lehetett, hogy 3 volt LMP-s, most független képviselő is igennel szavazott: Bakos Bernadett, Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt
„Vigyázz magadra, nehogy téged semmisítsenek meg!” - megfenyegette Irán Trumpot, aki egyik nap lezárná a háborút, a másikon totális győzelmet ígér
Az amerikai elnök hétfőn a háború közeli végéről, majd a totális győzelemig tartó harcról is beszélt. A zavaros üzenetek miatt a piacok kilengtek. Az iráni nemzetbiztonsági tanács titkára pedig megfenyegette Donald Trumpot.
Egyetlen nap alatt jutott el Donald Trump amerikai elnök attól, hogy a háború „nagyjából teljesen befejeződött”, addig, hogy „nem nyertünk eleget”, miközben kijelentései azonnali hullámokat keltettek a hadszíntéren és a pénzügyi piacokon is.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított hadműveletet Irán ellen, amelynek első napjaiban hivatalosan is megerősítették Ali Hamenei iráni legfőbb vezető halálhírét. Az amerikai hírszerzés még a háború előtt úgy értékelte, egy elhúzódó hadjárat sem hozna rendszerváltást Iránban, Washingtonban pedig a demokraták többsége kongresszusi felhatalmazás nélkül indított, illegális háborúról beszél, míg a republikánusok az elnöki mozgástér fenntartása mellett érvelnek.
Donald Trump már az első napokban ellentmondásos üzeneteket küldött.
Február 28-án az Axiosnak azt mondta: „hosszan is csinálhatom, és akkor átveszem az egészet, vagy befejezhetem két-három nap múlva, és azt mondom az irániaknak, pár év múlva találkozunk, ha elkezditek újra felépíteni”. Két nappal később, március 2-án a Fehér Házban már arról beszélt, hogy most jön a java. „Még el sem kezdtük igazán keményen ütni őket, a nagy hullám még el sem kezdődött. A nagy csapás hamarosan jön” – ígérte.
Március 5-én Trump jelezte, hogy bele akar szólni Irán következő vezetőjének kiválasztásába, de később csalódottságát fejezte ki, amikor Hamenei fia, Mojtaba Hamenei került az ország élére. Március 8-án Maszúd Pezeskján iráni elnök bocsánatot kért a szomszédos országoktól, és önmérsékletet ígért, amire Trump úgy reagált: „ma Irán nagyon kemény csapást fog kapni!” A csapás meg is érkezett, amikor Izrael lebombázta az olajtárolókat, a támadás után pedig a jelentések szerint savas eső hullott a lakosságra.
A Time egy hétfői sajtótájékoztató után szedte össze, hogy az amerikai elnök gyakorlatilag egymást követő interjúiban mondott ellent a saját szavainak. Március 9-én délután a CBS Newsnak Trump még úgy állította be a háborút, mint ami szinte már véget ért.
„Szerintem a háború nagyjából teljesen befejeződött”
– mondta, azzal érvelve, hogy Irán katonai képességeit megsemmisítették. „Ha megnézik, semmijük sem maradt. Katonai értelemben semmi sem maradt.”
Néhány órával később, Floridában republikánus törvényhozóknak már egészen más hangot ütött meg.
„Sok szempontból már nyertünk, de nem nyertünk eleget”
– mondta, majd hozzátette: „Még elszántabban haladunk tovább, mint valaha, hogy elérjük a végső győzelmet, amely egyszer és mindenkorra véget vet ennek a régóta fennálló veszélynek.” Itt már arról beszélt, hogy az Egyesült Államok addig nem áll meg, amíg Irán vezetését és katonai apparátusát teljesen le nem győzik. „És nem fogunk meghátrálni addig, amíg az ellenséget teljesen és döntően le nem győzzük” – tette hozzá.
Az estét a közösségi oldalán zárta, ahol
azzal fenyegetőzött, hogy ha Irán megállítja az olaj áramlását a Hormuzi-szoroson, „akkor az Amerikai Egyesült Államok hússzor keményebben fogja őket sújtani, mint eddig”.
Kifejtette: „olyan könnyen megsemmisíthető célpontokat fogunk kiiktatni, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy Irán valaha is újra felépüljön, mint nemzet - halál, tűz és düh fog uralkodni rajtuk - De remélem és imádkozom, hogy ez nem fog megtörténni.”
A fenyegetésre kedden érkezett válasz. Ali Laridzsani, az iráni nemzetbiztonsági tanács titkára közvetlenül Trumpnak üzent: „Az iráni nemzet nem fél az üres fenyegetéseitektől. Még a nálad nagyobbak sem tudnák elpusztítani az iráni nemzetet.
Vigyázz magadra, nehogy téged semmisítsenek meg!”
Trump követhetetlen kijelentéseinek súlyos piaci hatásai is vannak. Hétfőn az olajár 120 dolláros csúcsra ugrott, majd amikor az elnök a háború lezárásáról beszélt, zuhanni kezdett, a tőzsdék pedig emelkedtek.
Egyetlen nap alatt jutott el Donald Trump amerikai elnök attól, hogy a háború „nagyjából teljesen befejeződött”, addig, hogy „nem nyertünk eleget”, miközben kijelentései azonnali hullámokat keltettek a hadszíntéren és a pénzügyi piacokon is.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított hadműveletet Irán ellen, amelynek első napjaiban hivatalosan is megerősítették Ali Hamenei iráni legfőbb vezető halálhírét. Az amerikai hírszerzés még a háború előtt úgy értékelte, egy elhúzódó hadjárat sem hozna rendszerváltást Iránban, Washingtonban pedig a demokraták többsége kongresszusi felhatalmazás nélkül indított, illegális háborúról beszél, míg a republikánusok az elnöki mozgástér fenntartása mellett érvelnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
