FELFEDEZŐ
A Rovatból

Modern ketrecbe zártság – ma is sokan szenvednek a „lakótelep-szindrómában”

Többnyire ártalmatlan bosszantásokkal indul, de a vége súlyos agresszió vagy szív- és érrendszeri betegség is lehet.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Debrecen, Libakerti (ekkor Új Élet parki) lakótelep. Űrhajósok tere. Skoda Octavia. 1968. Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ - szmo.hu
2022. április 29.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A felső lakó lehúzza a WC-t, leengedi a kádat, és az alsó lakásokban ettől zeng a „vízszimfónia”. A gyerek labdázik, amitől az alatta lévő lakásban dübörög a mennyezet, vagy éppen az egész házban énekelnek a fűtéscsövek, amikor a labda a radiátornak pattan. Valaki odaégeti az ebédet, és az egész épületben ezt a kellemetlen szagot érzik. A szomszéd TV-t néz, és a mellette lévő lakásban nem lehet aludni...

Csupán néhány jellemző, idegesítő velejárója a lakótelepi életnek. Ezek a dolgok egyidősek a hatvanas években indult lakótelep-építési lázzal, és más ugyancsak jellemző sajátossággal együtt gyakran kezdik ki az emberek idegrendszerét.

A fokozatos elszigetelődés (a szomszédok néha azonos emeleten sem járnak össze, sőt néha nem is köszönnek), a kilátástalanság (szó szerint és átvitt értelemben is), a szürkeség és az összezártság (mint állatok a ketrecben), folyamatos indulatokat keltenek.

Az ilyen felgyülemlett düh pedig előbb vagy utóbb nyílt konfliktusba vagy rejtett kiszúrásokba, feljelentgetésekbe torkollik. A saját feszültségük okát az emberek másokban kezdik keresni.

Budapest IX., József Attila lakótelep, az Ifjumunkás út és a Dési Huber utca közötti rész, háttérben a Kós Károly téri templom. 1972. Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

Az így keletkezett tünetegyüttest, mely szélsőséges esetekben depresszióhoz, alkoholizmushoz, sőt szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet, féltudományosan „lakótelep-szindrómának” vagy „apartman-neurózisnak” hívják. Megjelenési formái nagyon színesek, ám aki lakott lakótelepen, annak szinte mind ismerős lesz és könnyen felismeri benne a hasonlóságot az általa megélt esetekkel. Egymásra seperik a szőnyeget, az alsó lakó fejére hullajtják a morzsát az abroszról. Valaki rendszeresen végigköpködi a lift üvegét és a nyomógombokat, feljelent számára teljesen ismeretlen embereket, hogy télikabátjukkal eldugaszolták a szemétledobót, tejet önt az alatta lakók ablakára, stb. Egytől egyig jellemző cselekvések a felgyülemlett düh okozta agresszió által indukálva.

Noha az első időkben a panelházak modernnek és jól felszereltnek tűntek az ideköltöző vidéki vagy szükséglakásokból kiszabadult tömegek számára, az örömbe csakhamar üröm vegyült.

Már a hetvenes évek elején(!) foglalkozni kezdtek a lakótelepen élők megváltozó szokásaival, sőt egyértelműen kimutatták a szív- és érrendszer túlterheltségéből adódó problémák sokasodása és a panelházak benépesülése közötti párhuzamot.

A gondok pedig fokozottan jelentkeztek olyan embereknél, akik a jó munka vagy a jobb lakhatás következtében vidékről költöztek lakótelepekre. A hetvenes évek második felében sok tanulmány szültetett a probléma gyökereinek feltárása kapcsán. magányosság, bezártság érzése, pihenésképtelenség, fokozott idegfeszültség és a felgyülemlő, le nem vezetett energiák okozta fokozott agresszív megnyilvánulások (melyek időnként felfokozott formában törnek ki) és az ezek által kiváltott mást tünetek okait végül néhány meglehetősen nyilvánvaló forrásra sikerült visszavezetni.

Az első ilyen ok, ami talán egyben a legkézenfekvőbbnek is nevezhető, hogy az embernek – az állatokhoz hasonlóan – szüksége van bizonyos territóriumra, amit a panellakások és a lakótelepek nem képesek megadni. A pici szobák, konyhák, a kert hiánya, mind a ketrecbe zártság érzetét erősíthetik.

Miskolc, légifotó a Szentpéteri kapu lakótelepről. 1981. Fortepan/Szalay Zoltán

Ezzel párhuzamosan a lakások jellemzői (vékony falak, közös csőrendszer hangtovábbítása) folytán sérül a nyugalom és biztonságérzet is. Az ember az otthonában érzi a legnagyobb kényelemben és biztonságban magát (mindenütt jó, de a legjobb otthon), ám ez gyakran kivitelezhetetlen a lakótelepi lakásokban. Egyrészt a szomszéd által keltett zajok, ételszag, stb. zavarja meg a nyugalmat, másrészt nekünk is folyamatosan ügyelnünk kell, hogy ne tegyünk olyat, ami a körülöttünk lakókat idegesítheti. Lábujjhegyen élni pedig sokak számára kényelmetlen.

Talán kevésbé egyértelmű ok a felsorolásban a változatlanság.

Amíg a hagyományos vidéki utca állandó változásban van – hiszen lebontanak/építenek épületeket, emeletet húznak a házra, boltokat nyitnak, kirakatot rendeznek, nyáron „kiköltöznek” a kertehelyiségek stb. –, addig a lakótelepi „utca” örökös változatlansága, színtelen szürkesége, a betonból sugárzó változtathatatlanság és az épületek folyamatos leromlása nem tesz jót a mentális egészségnek.

Ugyanígy hat a távlatok hiánya is. Az ember önkéntelenül a nyílt terek felé szeret nézni. Megnyugtatja egy végtelen rét vagy a tenger látványa, miközben biztonságot ad a mögötte álló épület, hegy vagy erdő érzete. A lakótelepek betondzsungelében ilyen perspektívát ritkán találni, hiszen többnyire minden irányban mesterséges hegyek (emeletes házak) zárják el a látványt.

Arról nem készült felmérés, hogy a lakótelepeken élők hány százaléka szenved a lakótelep-szindrómában, ám szerencsére a számuk nem lehet túlságosan magas. Az emberek többsége képes alkalmazkodni a környezethez és különösebb mentális problémák nélkül éli le életét panelházakban. Valószínűsíthető, hogy a szindróma kialakulása olyan embereknél játszódik le, akik egyébként is hajlamosabbak a lelki problémákra. Mindenestere a velük való együttélést megkönnyítheti, ha tudjuk, hogy milyen tényezők okozhatják a viselkedésüket és megpróbálunk azokon – a lehetőségeinek megfelelően - változtatni.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha érdekel a panelépítészet és a Balatoni szállodák születése, többet tudhatsz meg Tó-retró blog szerzőjének első könyvéből. A "Hotelek futószalagon" ezeket a témákat járja körbe. További részletek és megrendelés itt.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: Bosszút álltak a hotel dolgozói a napágyakat lefoglaló turistákon Zákinthoszon
A görög szigeteken dolgozó szezonmunkások szerint nem jellemző ez a fajta viselkedés.


Millie Newsham, egy 20 éves brit pincérnő június közepe óta dolgozik Zákinthoszon, és egy hotelben lakik a barátaival, akik szintén nyári munkát vállaltak a görög szigeten. Egyik reggel, miután egy éjszakai programról tértek vissza, hajnali hat körül észrevették, hogy néhány turista törölközőket helyezett el a medence melletti napozóágyakon. Így próbálták lefoglalni maguknak a helyeket még az előtt, hogy lementek volna a medencéhez – számolt be róla a Daily Mail.

A fiatalok erre úgy döntöttek, hogy összeszedik a törölközőket, eldugják őket, néhányat pedig a fákra dobnak. Az akcióról videó is készült, amit Newsham megosztott a TikTokon. A fiatal pincérnő azt mondja, a barátai egyre frusztráltabbak amiatt, hogy a turisták így próbálják biztosítani maguknak a helyet a medence partján. Szerinte ez a viselkedés nem jellemző Zákinthoszra, és nem is illik a sziget hangulatához.

„A hotelben lakunk, mert itt dolgozunk, és most rengeteg turista száll meg itt. Jöttek és letették a törölközőiket a medence partjára. Senki sem csinál ilyet. Te sem csinálod, mert Zákinthoszon vagyunk”

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy nem józanul hajtották végre az akciót, de továbbra is úgy gondolja, hogy a törölközős helyfoglalás idegesítő és értelmetlen. Mint mondta, délután három előtt úgysem kel fel senki a nyaralók közül, aki pedig igen, annak nem marad hely, mert mások előre lefoglalták.

„Elijesztettük őket. Azóta nem tették”

– tette hozzá.

A Daily Mail megjegyzi, hogy bár a brit fiatalok módszere kevésbé elegáns, mint egy korábbi mallorcai hotel alkalmazottainak megoldása, a hatása hasonló volt.

@millienewsham We’re in Zante mate #fyp #lol #sunbeds #zante ♬ Red Alert - Basement Jaxx

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Török Gábor magára vette Orbán megjegyzését, és visszaszólt: A politikai elemzők tudása minden esetben korlátos
A miniszterelnök Tölgyessy Péter kapcsán tett egy rövid megjegyzést a politológusokra: „A politológus az, akinek nem sikerült” - mondta. Erre reagált Török.
F. O. - szmo.hu
2025. július 06.



A politológusoknak is odaszúrt Orbán Viktor a Hotel Lentulai című műsorban, és ezt nem hagyta szó nélkül Török Gábor. A miniszterelnök Tölgyessy Pétert méltatva tett egy rövid megjegyzést a politológusokra: „A politológus az, akinek nem sikerült” – fogalmazott Orbán.

Török Gábor politikai elemző megosztotta a műsort a Facebook-oldalán, és pontosan megjelölte az idézett rész. Első posztjában szűkszavúan csak annyit írt: „Politológus az, akinek nem sikerült” – vagyis mintha önmagára is vonatkoztatta volna a mondatot, nem titkolt iróniával.

Ezt követően egy hosszabb bejegyzésben elmélkedett arról, hogy a politikai elemzés része-e az előrejelzés.

„Van egy vicces pavlovi reflex:

ha írok valamit, ami az egyik politikai oldalnak nem tetszik, akkor rendre előjönnek azok a cikkek, amelyekben korábbi nagy tévedéseimet próbálják meg összefoglalni.

Az csak még szórakoztatóbb, hogy általában nem a legnagyobbakat találják meg, most legutóbb például valahol azt kérték rajtam számon, két ciklussal ezelőtt miért nem láttam, hogy a Momentum majd nem indul el a 2026-os választáson” – kezdte írását Török Gábor.

A politológus szerint fontos kérdés, hogy a politikai elemzés része-e az előrejelzés, mert a sokan ehhez kötik a nyilvánosságban egy-egy elemző megítélését.

„Miközben az ezzel foglalkozó kutatók már többször bebizonyították, hogy a dartsdobáló csimpánzoknál (Philip E. Tetlock munkái nyomán) csak kicsivel mutatnak az előrejelzésben jobb teljesítményt a szakértők, az egyetemi hallgatók pedig ugyanezen kutatások szerint képesek rosszabb eredményt is elérni ebben a versenyben, mint amit pénzfeldobással el lehetne érni” – tette hozzá, majd kiemelte: a politikai elemzők tudása minden esetben korlátos.

„Mondunk valamit, amit akkor legjobb tudásunk szerint a legvalószínűbbnek tartunk, de ez

a tudásunk minden esetben korlátos, hiszen olyan dolgokkal értelemszerűen nem tud számolni, amelyek még nem történtek meg.

Így aztán ezek az előrejelzések (valószínűségek) leginkább a jelenről és nem a jövőről szólnak, a politikai elemző munkáját pedig nem az minősíti, hogy mit tud a jövőről (a semmit és a nagyon keveset között valahol), hanem az, mennyire érti azt a politikai helyzetet, amelyről lehet és kell is, hogy legyen tudása” – zárta gondolatait Török Gábor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kiderült, melyik leves a legkárosabb az egészségre, pedig ez az egyik legnépszerűbb „gyógyító” leves a családokban
A főzés során érdemes néhány dolgot betartani, és akkor nem okoz gondot a fogyasztása. Ha nem figyelünk ezekre, akkor akár súlyos következménye is lehet a régi, hagyományos leveskészítésnek.


Sokan még mindig előszeretettel készítenek csirkehúslevest, ha megfáznak vagy egyszerűen csak valami táplálóra vágynak. Bár sokáig az egészséges táplálkozás egyik alapjának számított, ma már több szakértő is óvatosságra int.

A a cseh Restaurace Pasticka étterem blogja szerint a főzés során az üzemi körülmények között nevelt csirkékben lévő káros anyagok nagy mennyiségben juthatnak a levesbe. Ha valaki rendszeresen eszik ilyen húslevest, annak hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek.

Egyre gyengébben reagálhat a szervezet az antibiotikumokra, így akár egy egyszerű fertőzés is komoly bajt okozhat. A gyerekek különösen érzékenyek, mert fejlődő hormonrendszerükre hatással lehetnek a húsban maradó anyagok. A bőr, a zsír és a csontvelő gyakran tartalmazhat különféle szennyeződéseket vagy takarmányból származó toxinokat.

Sokan nem öntik le az első főzővizet, pedig ez a legfontosabb lépés. A főzés elején, az első 10–15 percben szabadulnak fel a húsból a legnagyobb mennyiségben a káros anyagok. Ha ezt a vizet nem öntjük le, a leves szinte toxinkivonattá válik.

Nem csak ez okozhat problémát. A bőrrel és a zsírral együtt főzött hús még több káros anyagot engedhet a levesbe. Ha ehhez még leveskockát vagy túl sok sót is adunk, a májat és a vesét is megterhelhetjük, a magas vérnyomás és az ödéma pedig csak tovább nehezítheti a dolgunkat. A csapvíz vagy bizonytalan eredetű forrásvíz szintén gondot okozhat: előfordulhat, hogy nehézfémeket, klórt vagy más szennyeződést viszünk be vele.

A problémák egyik fő oka az ipari baromfitartás. A gyors növekedés és a betegségek megelőzése érdekében sok helyen antibiotikumokat használnak, ezek pedig nem tűnnek el nyomtalanul. A legnagyobb mennyiségben a bőrben, a csontokban és a zsírszövetben maradnak meg

– pont azokban a részekben, amikből sokan főznek húslevest.

Ahhoz, hogy biztonságosabb legyen a csirkehúsleves, érdemes figyelni néhány fontos dologra. A legjobb, ha olyan csirkét használunk, ami megbízható forrásból származik, és nem kezelték antibiotikumokkal. A főzés előtt szedjük le róla a bőrt, vágjuk le a zsírt, majd forraljuk fel a húst a vízben. Az első levet 7–10 perc után öntsük le, a húst és az edényt alaposan mossuk el, és csak ezután öntsük fel friss vízzel.

A zöldségeket se spóroljuk ki belőle: a sárgarépa, zeller, hagyma és petrezselyemlevél nemcsak ízesítik a levest, hanem hasznos tápanyagokat is adnak hozzá. Ízesítéshez használjunk természetes fűszereket – például babérlevelet, szegfűborsot, fokhagymát, gyömbért vagy friss zöldfűszereket. A sóval bánjunk óvatosan, inkább csak a végén, a tányérban adjunk hozzá egy keveset.

Ha pedig bizonytalanok vagyunk a csirkehús minőségében, bátran készítsünk inkább zöldséglevest, hallevest, pulykalevest vagy marhahúslevest – természetesen megbízható alapanyagokból.

Nem a csirkehúsleves a probléma, de fontos, hogyan készítjük el. Tudatos alapanyagválasztással és a főzési szabályok betartásával továbbra is lehet belőle tápláló, finom és biztonságos fogás.

Forrás: Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megszólalt Kapu Tibor édesanyja: Fél óráig zokogtunk, alig tudtuk összeszedni magunkat a nagy eseményre
Egyetlen perc jutott a magyar űrhajósnak a családi búcsúra a kilövés előtt. Kapu Tibor a Tévémacit is magával vitte a nagy útra.
F. O. - szmo.hu
2025. július 06.



Ahogy már beszámoltunk róla, Kapu Tibor június 25-én, közép-európai idő szerint 08:31-kor indult a világűrbe a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontból. A Crew Dragon űrhajót a SpaceX Falcon 9-es rakétája vitte fel, fedélzetén négy asztronautával, köztük a második magyar kutatóűrhajóssal.

A start előtt minden űrhajósnak lehetősége volt arra, hogy egy percben telefonon elköszönjön a hozzátartozóitól. Kapu Tibor nagyjából három órával a kilövés előtt hívta fel családját. Édesanyja, Ildikó a Story magazinnak mesélt az emlékezetes beszélgetésről. Elmondása szerint Tibor mindössze ennyit kérdezett: „Azt kérdezte: anyuci, jól vagy? Pontosan tudta, mennyire aggódom. De nem akartam mutatni neki.

Nem szerettem volna beárnyékolni ezt a fontos pillanatot, pedig majd’ elájultam. Megköszönte, hogy vagyunk és mellette állunk minden helyzetben.

Fantasztikus beszédet mondott. Megmondom őszintén, az édesapja, a húga és én is fél óráig zokogtunk utána. Alig tudtuk összeszedni magunkat a nagy eseményre.”

A Magyar Űrhajós Program (HUNOR) július 1-jén számolt be arról, hogy sikeresen megérkeztek a kísérleti muslicák a Nemzetközi Űrállomásra. A kutatás célja annak vizsgálata, hogyan hat a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagára, és milyen javító mechanizmusokkal lehet védekezni a káros hatások ellen. A HUNOR egy fotót is közzétett, amelyen Kapu Tibor arcvonásai láthatók az űrbéli napok hatására.

A magyar űrhajós előzetes tervek szerint 14 napot tölt az ISS fedélzetén, ez idő alatt összesen 25 tudományos feladatot végez el. Három társával együtt dolgozik a nemzetközi legénység részeként.

Az is kiderült, hogy Kapu Tibor egy különleges személyes tárgyat vitt magával: egy szkafanderes Tévémacit.

A kabalát 1963-ban mutatták be a Magyar Televízióban, és a magyar kultúrát jelképezve jutott fel az űrbe. Az MTVA közleménye szerint „Hazánk televíziózásának egyik legismertebb figurája, a generációk óta ismert alvásra bíró bábfigura, jelképesen képviseli majd a magyar kultúrát az űrben. A plüss TV Maci egyfajta kabalaként kíséri Kapu Tibort a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), szimbolizálva a magyar nézők és gyerekek támogatását, valamint a múlt és a jövő összekapcsolását.”

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: