A The Washington Post beszámolója szerint az amerikai kongresszus Antitröszt (monopolellenes) Bizottságának republikánus elnöke, David Cicilline bejelentette, hogy széleskörű vizsgálatot indítanak a Facebook, a Google és több más "technológiai óriás" ellen, mert véleményük szerint akkora hatalom koncentrálódott a kezükben, ami gyakorlatilag megfojtja a versenytársakat, és a konkurens szolgáltatásokat is teljesen kizárja a tisztességes versenyből.
Az ügyben szokatlan egyetértés alakult ki a kongresszus demokrata és republikánus tagjai között, sőt, a Trump adminisztráció is határozottan támogatja az ötletet. Több képviselő azt nyilatkozta, hogy "az internetes gigászokat túl sokáig hagytuk szabályozatlanul."
Bár egyelőre nem listázták az összes, kereszttűzbe kerülő céget név szerint, a Facebook, a Google, az Amazon és az Apple részvényei máris esni kezdtek a tőzsdéken, ami jelzi, hogy mely vállalatóriásokat is veszik pontosan górcső alá.
A The Washington Post (amelynek tulajdonosa egyébként Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója) azt írja, ebben a kérdésben Amerika tulajdonképpen később "ébredt fel", mint Európa, amely a Google-t az elmúlt években már 9 milliárd dollárra büntette tisztességtelen piaci magatartásért.
David Cicilline szerint "sok módja lett volna, hogy az internetes cégeket még időben megfékezzük, de úgy gondoltuk, annyi jóval járulnak hozzá az állampolgárok életéhez, a szabad információ-áramláshoz, a közösségteremtéshez, a könnyebb, egyszerűbb árukereskedelemhez, hogy nem tettük. Most viszont úgy látjuk, nagyon komoly veszélyben van az internet által nyújtott szabadságunk, hiszen néhány ember kezében összpontosul minden."
A The Washington Post beszámolója szerint az amerikai kongresszus Antitröszt (monopolellenes) Bizottságának republikánus elnöke, David Cicilline bejelentette, hogy széleskörű vizsgálatot indítanak a Facebook, a Google és több más "technológiai óriás" ellen, mert véleményük szerint akkora hatalom koncentrálódott a kezükben, ami gyakorlatilag megfojtja a versenytársakat, és a konkurens szolgáltatásokat is teljesen kizárja a tisztességes versenyből.
Az ügyben szokatlan egyetértés alakult ki a kongresszus demokrata és republikánus tagjai között, sőt, a Trump adminisztráció is határozottan támogatja az ötletet. Több képviselő azt nyilatkozta, hogy "az internetes gigászokat túl sokáig hagytuk szabályozatlanul."
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL-híradó: A reptéren vették őrizetbe a Fidesz körözött szegedi politikusát
Rádi Ferízt a Liszt Ferenc repülőtéren fogták el a hatóságok péntek este. A politikust költségvetési csalás gyanúja miatt körözték, szombaton lemondott a pártban betöltött tisztségéről.
Péntek este a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren vették őrizetbe Rádi Ferízt, a szegedi Fidesz frissen lemondott elnökét, aki az RTL úgy tudja, hogy épp Egyiptomból érkezett haza. Az információt az adóhatóság is megerősítette a csatorna kérdésére.
A politikus elfogása után egy nappal, szombaton jelentette be a Fidesz szegedi szervezete, hogy Rádi lemondott a posztjáról.
Közleményük szerint Rádi, „amint értesült a vele kapcsolatos vádakról, azonnal lemondott a szegedi Fideszben betöltött elnöki tisztségéről”.
Az ügy múlt szerdán kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kecskeméti szerve költségvetési csalás gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki ellene. A Szeretlek Magyarország korábban már beszámolt a körözésről és a lemondásáról is.
Rádi Feríz arab származású növénygenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 2021-ben szerzett doktori fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, és még abban az évben elnyerte „Az év ifjú nemesítője” címet is. Jelenleg a Pannon Genetic Kft. ügyvezető igazgatója.
Mihálik szerint „Kevés olyan embert ismertem, aki jobban utálta a Fidesz rendszerét, mint Rádi Feríz”.
Több helyi lap is jelezte, hogy a Rádi Ferízről szóló körözési adatlap időközben eltűnt a rendőrség hivatalos oldaláról, ennek okát egyelőre nem közölték.
Péntek este a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren vették őrizetbe Rádi Ferízt, a szegedi Fidesz frissen lemondott elnökét, aki az RTL úgy tudja, hogy épp Egyiptomból érkezett haza. Az információt az adóhatóság is megerősítette a csatorna kérdésére.
A politikus elfogása után egy nappal, szombaton jelentette be a Fidesz szegedi szervezete, hogy Rádi lemondott a posztjáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Duna Aszfalt Szijjártó jachtozásáról, megerősítették a miniszter új verzióját, de maradtak kérdések
A Szíjj László tulajdonában álló cég közölte, a külügyminiszter valóban Benkő Szilárd vendégeként volt a Lady Mrd fedélzetén 2020-ban. Arra azonban sem a cég, sem a miniszter nem adott választ, hogy a nyaralásért ki és milyen formában fizetett.
Szijjártó Péter adriai jachtozásáról szóló, évek óta húzódó története új fejezettel bővült, miután a miniszter egy interjúban azt állította, legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a nyaralásra. Ezt pénteken a jacht tulajdonosához, Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt is megerősítette a Telexnek, de azt továbbra sem árulták el, hogy Benkő milyen konstrukcióban használta a luxushajót, és a miniszter fizetett-e az útért.
A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy stúdióbeszélgetésben beszélt először arról, hogy nem a NER-oligarcha Szíjj László, hanem gyerekkori barátja invitálta meg a Lady Mrd fedélzetére 2020-ban.
„Az én legjobb barátom a családjával ment el hajózni erre a hajóra, [...] ő a Benkő Szilárd, akit szoktak is emlegetni szegényt, pedig hát az egyetlen bűne az, hogy nekem a legjobb barátom 30 éve. És a Szilárdék mentek hajózni családilag és a Szilárd mondta, hogy nincs-e kedvünk elmenni velük. És úgy voltam vele, hogy Covid van, bonyolult lenne másként megszervezni, nincs sok időnk, menjünk el. Így döntöttem, és elmentünk velük” – mondta Szijjártó.
Az interjúban az újságíró rákérdezett, hogy a helyzet nem hordoz-e „ordító korrupciós kockázatot”, miután Benkő cége éppen a jachtozás évében kapott 280 millió forint állami támogatást a külügyminisztériumtól. Szijjártó Péter ezt visszautasította.
A miniszter tagadta, hogy barátja valaha is a segítségét kérte volna üzleti ügyekben.
„Hogy a Szilárd soha, egyetlenegy alkalommal sem kért tőlem semmilyen segítséget az ő gazdasági tevékenysége során. Soha a büdös életben. És ezt most vagy elhiszik, vagy nem, így van.”
A miniszter szerint a támogatást egy olyan pályázaton nyerték, ahol 1200 másik vállalat is kapott pénzt, és minden szakmai kritériumnak megfeleltek.
Benkő Szilárd üzleti érdekeltségei azóta több, a Szijjártó által felügyelt minisztériumhoz köthető nagyberuházásnál is felbukkantak. Cége, a Verbau Kft. dolgozott egy KKM-támogatással megvalósuló kecskeméti gépgyár építésén, munkát kapott a debreceni BMW-gyárhoz vezető vasútvonalon, és 7 milliárd forint értékben a szintén debreceni CATL akkumulátorgyárhoz kapcsolódó építkezéseken is.
A jacht tulajdonosa, Szíjj László cégei az elmúlt évtizedben több százmilliárd forintnyi állami megbízást nyertek, köztük a mohácsi Duna-híd több mint 200 milliárd forintos építését, Mészáros Lőrinccel közösen pedig 35 évre elnyerték a magyar autópálya-hálózat üzemeltetési koncesszióját is. A botrány kirobbanása után nem sokkal kiderült, hogy a jacht tulajdonosának cége épp egy 91 milliárdos állami megbízást kapott.
A mostani fejlemények ellenére a legfontosabb kérdések továbbra is nyitottak: nem tudni, hogy Benkő Szilárd bérelte-e a hajót Szíjj Lászlótól, és ha igen, mennyiért, illetve hogy Szijjártó Péter fizetett-e a nyaralásért. A témában megkeresett, Benkő tulajdonában álló cégek nem válaszoltak a sajtó kérdéseire.
Szijjártó Péter adriai jachtozásáról szóló, évek óta húzódó története új fejezettel bővült, miután a miniszter egy interjúban azt állította, legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a nyaralásra. Ezt pénteken a jacht tulajdonosához, Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt is megerősítette a Telexnek, de azt továbbra sem árulták el, hogy Benkő milyen konstrukcióban használta a luxushajót, és a miniszter fizetett-e az útért.
A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy stúdióbeszélgetésben beszélt először arról, hogy nem a NER-oligarcha Szíjj László, hanem gyerekkori barátja invitálta meg a Lady Mrd fedélzetére 2020-ban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Guardian: Bécsből induló magángépekkel menti ki a vagyont Orbán Viktor köre
A The Guardian vasárnapi cikke szerint az Orbán-kormány idején meggazdagodottak sietve viszik külföldre a vagyonukat. A lap fideszes forrásokra hivatkozva Szaúd-Arábiát, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket is a célországok között említi.
Folyamatosan szállnak fel Bécsből olyan magánrepülőgépek, amelyek állítólag az Orbán-kormány idején meggazdagodottak vagyonát szállítják külföldre a választási vereség után – írja a brit The Guardian fideszes forrásokra hivatkozva.
A lap szerint Orbán Viktor belső körének legalább három tagja már megkezdte a vagyonkimentést. Célpontjaik között Szaúd-Arábia, Omán és az Egyesült Arab Emírségek szerepelnek, míg mások Ausztrália és Szingapúr felé kacsintgatnak.
„Tudomásom van róla, hogy a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával.”
Az értesülések egybecsengenek azzal, amit Magyar Péter szombaton mondott. A Tisza Párt elnöke szerint a háttérben már zajlik az ország elhagyásának előkészítése. Úgy fogalmazott: „az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emirátusokba, Uruguayba és az Egyesült Államokba és más távoli országokba”. Magyar azt is állította, hogy tudomása szerint a napokban Mészáros Lőrinc családja is Dubajba repül.
Az RTL megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem cáfolta az értesülést, de közölték, hogy konkrét ügyekről nem adhatnak ki információt.
A Guardiannek egy amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy Orbánhoz közel álló, magas rangú személyek amerikai vízumlehetőségeket keresnek, részben a Donald Trumphoz kötődő MAGA-mozgalomhoz közeli intézményeken keresztül.
A vagyonkimentésről szóló híreknek voltak már előzményei. A 444.hu márciusban írta meg, hogy konténerekben szállítják Dubajba a Matolcsy család vagyontárgyait. Magyar Péter pedig már korábban is beszélt külföldi, többek között svájci és szingapúri számlákról.
A vagyonkimentésről szóló szombati állításait követően Magyar felszólította a hatóságokat, hogy vegyék őrizetbe azokat, akiket a magyar emberek megkárosításával vádol, és ne hagyják őket olyan országokba menekülni, ahonnan egyelőre nincs kiadatás.
A Guardian a külügyminisztériumi iratmegsemmisítésekről szóló vádakat is felidézte, amelyeket Szijjártó Péter külügyminiszter korábban „nonszensznek” és „felháborítónak” nevezett. A tárca szerint csupán felesleges papíralapú másolatokat selejteztek.
Folyamatosan szállnak fel Bécsből olyan magánrepülőgépek, amelyek állítólag az Orbán-kormány idején meggazdagodottak vagyonát szállítják külföldre a választási vereség után – írja a brit The Guardian fideszes forrásokra hivatkozva.
A lap szerint Orbán Viktor belső körének legalább három tagja már megkezdte a vagyonkimentést. Célpontjaik között Szaúd-Arábia, Omán és az Egyesült Arab Emírségek szerepelnek, míg mások Ausztrália és Szingapúr felé kacsintgatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felszámolhatják a Kutyapártot a 644 milliós kampányadósság miatt
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak a Magyar Államkincstár felszólításától számítva 15 napja lesz a tartozás rendezésére. A párt adománygyűjtésből eddig 124 millió forintot szedett össze.
Félmilliárdos adósság és a megszűnés réme fenyegeti a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, miután az országgyűlési választáson nem érték el a szavazatok egy százalékát. A kampányra kapott állami támogatásból 643,8 millió forintot kell visszafizetniük, amiből tizenkét nap alatt 124 milliót sikerült adományokból összegyűjteniük – írta a Telex. Bár a Magyar Államkincstár fizetési felszólítása még nem érkezett meg, ha megjön, a pártnak 15 napja lesz a teljesítésre, különben a NAV felszámolást kezdeményezhet.
A párt saját adománygyűjtése mellett zenészek, klubok és szervezők is összefogtak, hogy támogató bulisorozattal segítsenek, ahol készpénzben és online utalással is gyűjtenek a párt fennmaradásáért. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a párt működéséhez ezentúl költségvetési támogatás sem jár, így teljesen a közösségi finanszírozásra kell támaszkodniuk.
A tét óriási, mert ha a párt mint jogi személy nem tudja rendezni a tartozást, azt a hatóság a vezető tisztségviselőkön és a jelölteken is behajthatja.
„Jelenleg a törvény úgy fogalmaz, hogy amennyiben a párt nem tudja visszafizetni ezt az összeget, úgy a NAV felszámolást kezdeményez a párttal szemben” – közölte a párt elnökségi tagja, Tóth-Benedek Csanád.
Szerinte a legfőbb céljuk, hogy „a párt mint jogi személy elszámoltatása után ne maradjon tartozás és a jelölteknek ne keletkezzen tartozásuk a NAV felé”.
A párt a napokban hozta nyilvánosságra a kampányelszámolását, amiből kiderül, hogy a legtöbbet, 225 millió forintot hirdetésekre költöttek. Ezen felül 160 millió forintot a Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül osztottak ki karitatív célokra, városfejlesztési és zöldprojektekre, de jutott 40 millió bérekre, 20 millió rendezvényekre és 7 millió egy kisbuszra is.
A kampány utolsó szakaszát beárnyékolta a Mérő Vera által készített, a pártot bíráló dokumentumfilm, ami Tóth-Benedek Csanád szerint volt, akit eltántorított a támogatástól, de olyanok is akadtak, akik éppen emiatt álltak a párt mellé. A kampánypénzből finanszíroztak olyan közösségi projekteket is, mint például egy ajkai közösségi tér felújítása.
Nem a Kutyapárt az első, amely hasonló helyzetbe került. 2018-ban az Együtt visszafizette a tartozását, de meg is szűnt, míg Gődény György pártja, a Közös Nevező esetében a 2018-as választás után évekkel is közel 153 millió forint tartozás állt fenn, és nyomozás is indult költségvetési csalás miatt.
A Kutyapárt most a korábbi, állami támogatás nélküli működéshez térne vissza.
„Vissza a gyökerekhez, vissza a természethez” – fogalmazott Tóth-Benedek Csanád, hozzátéve, hogy az önkéntes munkára és a párt civil alapjaira koncentrálnak. „Felépítjük a rendszert újra, ezúttal sokkal jobban és erősebben.”
A legrosszabb forgatókönyv a párt megszűnése, amit mindenképpen el akarnak kerülni. „Mindent meg fogunk tenni, nem csak mi, de ahogy látjuk a szimpatizánsaink is, hogy ez ne következzen be, hiszen ahol jelen voltunk, ott lett több közösségi kezdeményezés, több átláthatóság és több részvétel” – mondta az elnökségi tag, hozzátéve, hogy „ez az, ami nélkül a jövő biztosan szegényebb lenne”.
Félmilliárdos adósság és a megszűnés réme fenyegeti a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, miután az országgyűlési választáson nem érték el a szavazatok egy százalékát. A kampányra kapott állami támogatásból 643,8 millió forintot kell visszafizetniük, amiből tizenkét nap alatt 124 milliót sikerült adományokból összegyűjteniük – írta a Telex. Bár a Magyar Államkincstár fizetési felszólítása még nem érkezett meg, ha megjön, a pártnak 15 napja lesz a teljesítésre, különben a NAV felszámolást kezdeményezhet.
A párt saját adománygyűjtése mellett zenészek, klubok és szervezők is összefogtak, hogy támogató bulisorozattal segítsenek, ahol készpénzben és online utalással is gyűjtenek a párt fennmaradásáért. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a párt működéséhez ezentúl költségvetési támogatás sem jár, így teljesen a közösségi finanszírozásra kell támaszkodniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
