Rabosították a Mi Hazánk Mozgalom elnökét, a párt XI. kerületi önkormányzati képviselőjét, miután két közintézményről - a Budapesti Városházáról és az Újbudai Önkormányzat épületéről - is eltávolította a szexuális egyenlőséget jelképező szivárványszínű zászlót.
A hírt maga a politikus jelentette be Facebook-oldalán. Azt írja:
„2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget a rendőrség, éjszakai házkutatást tartottak, rabosítottak, DNS-mintát is vettek az ujjlenyomatvétel és a fényképkészítés mellett, mindezt pusztán az újbudai zászló bevonása miatt, így próbálja a kormányzat megfélemlíteni a devianciák propagálásával szemben felsorakozott, normalitáspárti erőket.”
A szélsőjobboldali képviselő azt szeretné elérni, hogy azok ellen induljon eljárás, akik a zászlót középületekre tűzik ki. A XI. kerületi önkormányzat kedden közölte, hogy feljelenti Novákot, amiért leszedte és ellopta a polgármesteri hivatal elé felhúzott zászlót, valamint megrongálta a zászlótartó rudat.
Rabosították a Mi Hazánk Mozgalom elnökét, a párt XI. kerületi önkormányzati képviselőjét, miután két közintézményről - a Budapesti Városházáról és az Újbudai Önkormányzat épületéről - is eltávolította a szexuális egyenlőséget jelképező szivárványszínű zászlót.
A hírt maga a politikus jelentette be Facebook-oldalán. Azt írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Ha nem lesz gyanúsítás az ukrán pénzszállítmány ügyében, vissza kell adni a lefoglalt pénzt
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyelőre kérdések vannak az ügyben, a NAV vizsgálata fogja tisztázni ezeket. Gyanúsítás egyelőre nem történt.
A múlt héten lefoglalt ukrán pénzszállítmányról is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtök délelőtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben folyó vizsgálatnak a célja az, hogy tisztázza, mi volt a cél azzal, hogy ilyen mennyiségben szállítottak készpénzt és aranyat azokkal a járművekkel, amelyekben az „ukrán titkosszolgálathoz köthető” emberek ültek. Arra a kérdésre, hogy milyen gyanúval nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha egyáltalán van gyanú,
Gulyás azt válaszolta, hogy gyanúsítás nem történt, ha így lett volna, azt nyilvánosságra hozták volna. Jelenleg „egy, a pénzmosás elleni szabályok szerinti vizsgálat zajlik”.
„Egyet tudunk tényként mondani, hogy ebben a szállítmányban olyan mennyiségű deviza volt, ami mértékét tekintve egyedülálló. A legnagyobb magyar bank egy évben összesen nem szállít ennyi devizát. Emellett jelentős mennyiségű, 9 kilogramm arany is volt a szállítmányban. Azt is tudjuk, hogy ez egy folyamat része, mert 900 millió dollárt, 420 millió eurótés 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem is magyar partnereken keresztül, hanem ukrán szolgálati vagy szolgálathoz kötődő segítséggel. Ezért van folyamatban egy vizsgálat.
Ha ennek az eredménye az, hogy vagy meg lehet fogalmazni konkrét gyanúsítást, vagy ha nem, akkor természetesen a lefoglalást mellőzni kell”
– mondta.
Arra a vádra, hogy a mostani akció egyfajta "bosszú" lehet a Barátság kőolajvezeték "elzárására", a miniszter úgy reagált, hogy a korábbi években a szállítás más formában történt, a NAV és más hatóságok pedig ilyen jellegű politikai tevékenységet nem végeznek.
A múlt héten lefoglalt ukrán pénzszállítmányról is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtök délelőtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben folyó vizsgálatnak a célja az, hogy tisztázza, mi volt a cél azzal, hogy ilyen mennyiségben szállítottak készpénzt és aranyat azokkal a járművekkel, amelyekben az „ukrán titkosszolgálathoz köthető” emberek ültek. Arra a kérdésre, hogy milyen gyanúval nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha egyáltalán van gyanú,
Gulyás azt válaszolta, hogy gyanúsítás nem történt, ha így lett volna, azt nyilvánosságra hozták volna. Jelenleg „egy, a pénzmosás elleni szabályok szerinti vizsgálat zajlik”.
„Egyet tudunk tényként mondani, hogy ebben a szállítmányban olyan mennyiségű deviza volt, ami mértékét tekintve egyedülálló. A legnagyobb magyar bank egy évben összesen nem szállít ennyi devizát. Emellett jelentős mennyiségű, 9 kilogramm arany is volt a szállítmányban. Azt is tudjuk, hogy ez egy folyamat része, mert 900 millió dollárt, 420 millió eurótés 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem is magyar partnereken keresztül, hanem ukrán szolgálati vagy szolgálathoz kötődő segítséggel. Ezért van folyamatban egy vizsgálat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás megmagyarázta, miért drágább az üzemanyag védett áron itthon, mint más országokban árstop nélkül
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért is vezették be ezt az intézkedést, mert az üzemanyagárak mellett az inflációt is féken tartja. Szerinte csak napok kérdése, és a környező országokban többet kell fizetni a benzinért és a dízelért, mint nálunk.
Az európai üzemanyagárak robbanásszerűen nőnek, már most 900 forintig terjednek a literenkénti árak, és attól tartunk, hogy a következő hetekben lesz ennél rosszabb is – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
Ha a benzin- és a gázolajárak elszabadulnak, akkor a szállítási költségek is nőnek, ami inflációt eredményez. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért is vezették be a védett árat, mert a magyar gazdaság szempontjából is fontos garancia, hiszen az inflációt is féken tartja.
Arra kérdésre, hogy kaptak-e jelzést a Moltól arra vonatkozóan, hogy meddig tudják biztosítani az üzemanyagot a védett árhoz, Gulyás annyit mondott, hogy az intézkedés elrendelése előtt egyeztettek velük, már folyamatban van a szükséges kőolajmennyiség beszerzése.
Azt is megkérdezték tőle, hogy hogy lehet az, hogy több szomszédos országban még mindig olcsóbb a benzin és/vagy a dízel, mint Magyarországon. A miniszter szerint „néhány forintos különbségek vannak, ami az aktuális árfolyamtól is függ.”
„Mi egy olyan árat rögzítettünk, ami azért védett ár, hogy efölé a benzin ne mehessen. Ahol nem rögzítenek ilyen árat –a felsorolt országok mindegyikében – jóval meg fogja haladni néhány napon belül a benzin és a gázolaj ára a magyarországi értéket”
Az európai üzemanyagárak robbanásszerűen nőnek, már most 900 forintig terjednek a literenkénti árak, és attól tartunk, hogy a következő hetekben lesz ennél rosszabb is – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
Ha a benzin- és a gázolajárak elszabadulnak, akkor a szállítási költségek is nőnek, ami inflációt eredményez. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért is vezették be a védett árat, mert a magyar gazdaság szempontjából is fontos garancia, hiszen az inflációt is féken tartja.
Arra kérdésre, hogy kaptak-e jelzést a Moltól arra vonatkozóan, hogy meddig tudják biztosítani az üzemanyagot a védett árhoz, Gulyás annyit mondott, hogy az intézkedés elrendelése előtt egyeztettek velük, már folyamatban van a szükséges kőolajmennyiség beszerzése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Bohár Dánielék több száz mozijegyet vettek, hogy lejárató fotókat készítsenek a róla szóló film vetítésén
Azt állítja, hogy a kormánypárti Megafon olyan képeket akart csinálni, amelyen szemmel láthatóan kevesen ülnek a moziteremben a Tavaszi szél című film premierjén. Magyar úgy gondolja, hogy Bohár Dánielék ezzel épp a film rekordnézettségét támogatják.
Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy szerinte a kormánypárti influenszer, Bohár Dániel és csapata szándékosan próbálja meg lejáratni a róla szóló, Tavaszi Szél című dokumentumfilmet. A Tisza Párt elnöke szerint a Megafon és Bohár Dániel ezzel épp a film rekordnézettségét támogatja. Mint írja, egy „egész hadműveletet raktak össze a még 31 napig velünk lévő propagandisták”.
Magyar azt állítja, hogy a kormánypárti szereplők három budapesti moziban délelőtti vetítésekre foglaltak le teljes termeket.„(A mi pénzünkön megvettek több száz mozijegyet), majd persze csak az a 30-40 ember ült be a vetítésre, aki ténylegesen meg is akarta nézni a filmet. Erre azért volt szüksége Boháréknak, hogy tudjanak készíteni néhány fotót, amin kevés ember látszódik a mozitermekben”
– írja a posztban.
A politikus szerint a szervezők nem számoltak azzal a következménnyel, hogy a rengeteg megvásárolt jegy miatt a mozik újabb termeket fognak megnyitni, és még több vetítés lesz.
Magyar Péter a bejegyzésében azt is megemlíti, hogy szakértők szerint a film „valódi repülőrajttal indult”, és sok helyen teltházakkal fut, ami szerinte egy dokumentumfilmnél teljesen szokatlan. Posztját azzal zárja, hogy arra kéri a nézőket, értékeljék a filmet a hivatalos oldalakon. A bejegyzés a „Tavaszi szél Tiszát áraszt” mondattal végződik.
A Magyar Péterről szóló, Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm országos premierje március 12-én van. A filmet Topolánszky Tamás Yvan rendezte, producere Sümeghy Claudia, akik hangsúlyozták, hogy az alkotás állami és szponzori pénz nélkül, saját forrásból készült.
Az előfoglalási számok az alkotók szerint kifejezetten erősek voltak a premier előtt.
Bohár Dániel, vagy gyakrabban Bohár Dani a Megafon nevű, 2020 óta működő kormánypárti digitális kommunikációs szervezet egyik legismertebb arca. A szervezet jelentős, többmilliárdos éves bevételekről számolt be, miközben működésének átláthatósága rendszeresen viták tárgya. Bohárt korábban több esetben is érte kritika manipulatív vagy félrevezető tartalmak készítése miatt, például egy délelőtti fotó félreértelmezett használata vagy egy interjú meghamisítása kapcsán.
A Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet egyébként mi is megnéztük, itt olvashatjátok a kritikánkat:
Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy szerinte a kormánypárti influenszer, Bohár Dániel és csapata szándékosan próbálja meg lejáratni a róla szóló, Tavaszi Szél című dokumentumfilmet. A Tisza Párt elnöke szerint a Megafon és Bohár Dániel ezzel épp a film rekordnézettségét támogatja. Mint írja, egy „egész hadműveletet raktak össze a még 31 napig velünk lévő propagandisták”.
Magyar azt állítja, hogy a kormánypárti szereplők három budapesti moziban délelőtti vetítésekre foglaltak le teljes termeket.„(A mi pénzünkön megvettek több száz mozijegyet), majd persze csak az a 30-40 ember ült be a vetítésre, aki ténylegesen meg is akarta nézni a filmet. Erre azért volt szüksége Boháréknak, hogy tudjanak készíteni néhány fotót, amin kevés ember látszódik a mozitermekben”
– írja a posztban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lángoló olajtankerek és egy halott: Irán támadása után leálltak az iraki olajterminálok, újabb csapás a globális energiaellátásra
37 tengerészt mentettek ki a lángoló hajókról, de a legénység több tagját még keresik. A támadás hírére az olajár azonnal 100 dollár fölé ugrott a világpiacon.
Lángokban állt két olajtanker csütörtök kora reggel az iraki partoknál egy támadás után, amelyben legalább egy ember meghalt. Bagdad válaszul lezárta az összes olajterminálját, miközben Irán magára vállalta az egyik hajó elleni csapást.
A közel-keleti konfliktus ezzel újabb csapást mért a globális energiaellátásra – írta a The New York Times. Az incidens egy hajóról hajóra történő átrakodási övezetben történt. A két megtámadott hajót Irak saját olajszállításra használta. A támadás a Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó Safesea Vishnut és a máltai zászlós Zefyrost érte. Magas rangú iraki tisztviselők szerint az előbbi egy amerikai cég tulajdonában van.
Irán Forradalmi Gárdája közölte, hogy a Marshall-szigeteki hajót azért támadták meg, mert az „engedetlenséget tanúsított és figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket”. A közlemény a másik hajót nem említette, de iraki tisztviselők megerősítették: szerintük mindkét támadásért Irán a felelős, és próbálják megérteni a motivációt.
A támadásban legalább egy ember meghalt, a mentőegységek 37 tengerészt mentettek ki, de a kutatás az eltűntek után még tart. A baszrai olajkikötőből tűzoltó vontatóhajókat küldtek a lángok megfékezésére. A kisebbik, máltai zászlós tankert robbanás érte, de egyelőre nem tudni, hogy közvetlen találat vagy egy vízi robbanóeszköz okozta-e.
Az eset után felfüggesztették minden iraki olajterminál működését, a kereskedelmi kikötők azonban továbbra is üzemelnek – jelentette be Farhan al-Fartousi, az állami kikötővállalat vezetője. „Két olajtankert gyáva szabotázscselekmény ért” – közölte Szaad Maan altábornagy, az iraki kormány biztonsági kommunikációs egységének vezetője. Az iraki olajmarketing-szervezet szerint „ez az incidens negatívan hat Irak biztonságára és gazdaságára, és fenyegetést jelent a tengeri hajózás és az olajipari tevékenységek biztonságára az iraki felségvizeken belül”.
A támadás napján a Perzsa-öböl más pontjain is történtek incidensek: Dubaj közelében egy teherhajót találtak el ismeretlen lövedékek, Omán pedig biztonsági okokból lezárt egy kulcsfontosságú olajexport-terminált.
A térség tengeri biztonsági helyzete már napok óta romlik: a brit biztosítói és hajózási körök több incidensről, köztük dróntámadásokról is beszámoltak Ománban, a salálai és a dukmi kikötői infrastruktúra ellen. A nemzetközi hajózási közösség ezért fokozott óvatosságra int a Hormuzi-szoros környékén.
A támadások piaci hatásai azonnal érezhetők voltak: az olajárak 100 dollár fölé ugrottak, mivel a hajózási kockázatok és az infrastruktúra elleni támadások zavarják az exportot. Elemzők a biztosítási fedezetek drágulását és a szállítások akadozását emelik ki, miközben a szállítmányok egy része már kerülőútvonalakat keres.
Lángokban állt két olajtanker csütörtök kora reggel az iraki partoknál egy támadás után, amelyben legalább egy ember meghalt. Bagdad válaszul lezárta az összes olajterminálját, miközben Irán magára vállalta az egyik hajó elleni csapást.
A közel-keleti konfliktus ezzel újabb csapást mért a globális energiaellátásra – írta a The New York Times. Az incidens egy hajóról hajóra történő átrakodási övezetben történt. A két megtámadott hajót Irak saját olajszállításra használta. A támadás a Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó Safesea Vishnut és a máltai zászlós Zefyrost érte. Magas rangú iraki tisztviselők szerint az előbbi egy amerikai cég tulajdonában van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
